Élete végéig nőcsábász és vámpír maradt a magyar Drakula

GettyImages-173347285 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

1995. március 27-ének estéjén a Los Angeles-i Shrine Auditorium-ban zajlott a 67. Oscar-díj gála, David Letterman vezetésével. Lehet, hogy nem ez volt minden idők legerősebb Oscarja, de a Top 5-ben biztos benne volt: a filmeknél a Forrest Gump, a Ponyvaregény, A remény rabjai, a Négy esküvő, egy temetés és a Kvíz-show voltak például a jelöltek. A Legjobb férfi mellékszereplő kategória is szorosnak ígérkezett: Samuel L. Jackson-t a Ponyvaregényért, Gary Sinise-t pedig a Forrest Gump-ért nominálták. A díjat mégsem ők kapták, hanem a veterán Martin Landau, egy kevésbé látványos, de annál erősebb alakításáért - Lugosi Bélát játszotta Tim Burton Ed Wood című filmjében. A mozi a legendás magyar vámpír és a világ kultikusan legrosszabb rendezőjének kapcsolatáról, és a 9-es terv a világűrből című film születéséről szól, amely közmondásosan ott van a világ legrosszabbjai között. Landau hosszú köszönőbeszédében mindenkiről megemlékezett a Disney-től kezdve a producereken át a rokonaiig .

Épp csak magát Lugosi Bélát felejtette el megemlíteni, aki nélkül neki nem lenne Oscarja, a filmtörténetnek pedig egy legendás horrorfejedelme.

Lugosi Béla 1882. október 20-án született a mai Románia területéhez tartozó Lugoson, Blaskó Béla Ferenc Dezső néven. Apja, Blaskó István minden bizonnyal pék volt, de Lugosi anyakönyvi kivonatában ezt később bankigazgatóra javították. A színész később Amerikában azt adta elő, hogy nemesi származású, akár csak maga Drakula. 12 éves korában Lugosi abbahagyta az iskolát és dolgozni kezdett - alkalmi munkák után állt színésznek, először egy vándorszínházban. A csepűrágó időszak után játszott Temesváron, Szegeden, majd a Magyar Színházban, a Királyi Színházban, és a Palota Színházban is. 1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett.

Az I. világháborúban hadnagyként szolgált az osztrák-magyar hadseregben.

Önkéntesként vonult harcba, az orosz fronton azonban megsérült. Láb- és gerincsebesülése után még visszatért a háborúba, de később idegösszeomlást kapott, ezért leszerelt - hősiességéért ki is tüntették. 1919-ben a tiszavirág életű Tanácsköztársaság idején már megmutatkozott, hogy nemcsak komoly színész, de szervező alkat is: a színész-szakszervezetben vállalt vezető szerepet. Nyílt politikai állásfoglalása miatt viszont nemsokára emigrálni kényszerült. Mivel politikai okokból távozott itthonról, a tengerentúlon sokáig ferde szemmel néztek rá.

Ebben az időben egy Szmik Ilona nevű polgári lány volt a felesége, aki disszidálásában csak Bécsig követte, majd visszafordult - nem akarta elhagyni idős szüleit.

Lugosi Béla színművész és első felesége, Szmik Ilona, 1918 (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Lugosi már rég nyugaton volt, mikor válásukat kimondták - ezt később további három sikertelen frigy követte.

A színész Bécsben és Berlinben is próbált színészkedésből megélni, majd úgy döntött, szerencsét próbál az országban, ahol állítólag valóra válnak az álmok. Hamburgban fűtőként felkönyörögte magát egy óceánjáró hajóra, így eljutott New Orleans-ig - innen utazott tovább New Yorkba. Szervezkedésbe kezdett, és megalapított a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol hozzá hasonló emigránsokkal játszott együtt. Az ember tragédiáját is színpadra állította, Amerikában először.

Első angol nyelvű szerepe a The Red Poppy című darabban volt. Fernando-t, egy latin szeretőt alakította.

Szinte egyáltalán nem tudott angolul, egy tanár segített neki fonetikusan megtanulni a szövegét, de fogalma sem volt róla, valójában mit mond.

1927-ben jött el az áttörés karrierjében: Bram Stoker Drakula című könyvét tervezte egy kisebb színház színpadra állítani a Broadway-n . A főszerepet viszont egy jelentősebb színész sem akarta elvállalni: Drakula félelmetes és nem túl rokonszenves alak, aki ráadásul úgy néz ki, mint egy korabeli antiszemita karikatúra. Ráadásul a szerephez kényelmetlen maszkot és jelmezt is kell viselni. Lugosit mindez nem zavartak - cserébe a készítők is szemet hunytak a színész borzalmas angolja felett. A darab hatalmas siker lett, több mint 500 előadást megélt, két évig turnéztak vele.

A legendás 1931-es Drakula (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Ezután az NBC rádiójában is előadta Drakulát a könyv rádiójáték-feldolgozásában. Nemsokára a legendás 1931-es Universal-stúdió készítette Drakula-film következett - persze Lugosinak ezúttal is óriásit kellett lobbiznia, hogy megkapja a szerepet. A stúdió először Lon Chaney-t képzelte el Drakulaként, aki akkoriban már legendás szörnyfilmes volt, olyan moziknak köszönhetően mint A Notre Dame-i toronyőr vagy Az operaház fantomja. Chaney viszont még a forgatások kezdete előtt elhunyt, így Lugosi könyörgése célt ért, és megkaphatta a szerepet, csak bele kellett egyeznie a megalázó, 500 dolláros heti fizetségbe. Tehetsége fillérekre váltása később is problémákat okozott a színésznek - 1932-ben A fehér zombiért például összesen 800 dollárt kapott.

A Drakula minden idők egyik legemlékezetesebb és legismertebb horrorfilmjévé vált, ami Lugosi Bélát is halhatatlanná tette. A hatalmas siker és a világhírnév viszont kibírhatatlan súlyként nehezedett a vállára.

Olyan skatulyát kapott Drakula szerepével, amiből soha életében nem tudott kitörni.

Az abban az időben olcsó rémfilmjeiről ismert Universal is beindította a marketinggépezetét, és olyan hatékonyan keltette a hisztériát Lugosi körül, hogy sokan azt hitték, valóban vámpír. Több mint 60 évvel az Alkonyat-filmek előtt beindult az őrület a nők között a titokzatos kelet-európai vámpírért - levelek ezreit kapta, nők tucatjai ajánlkoztak fel neki, igazi szexikonná vált.

Besétált a szobába, és a helyiség minden szegletéből magához vonzotta a nőket!

- mondta róla egy női pályatársa.

Drakula halott és élvezi

Mel Brooks 1995-ben készített paródiát a Drakula-filmekből elsősorban az 1931-es Universal klasszikus alapján. Ennek párbeszédeit szinte teljesen átvette, ahogy egyes jelenteket is pontról pontra lemásolt. A grófot Leslie Nielsen alakította, aki Lugosi jellegzetes akcentusát és hanghordozását többször is felvillantja a filmben, például a lépcsőjelenetnél, amikor Drakula és Renfield először találkoznak. A paródia azonban szabadon merített az azt megelőző hat évtized vámpírfilmjeiből, még a mindössze három évvel korábban készült Coppola-féle változatból is.

A nők mellett viszont csak a horrorfilmek producereinek érdeklődését tudta felkelteni - Drakula után szinte kizárólag szörnyfilmekbe hívták. Például az 1931-es Frankensteinbe a rém szerepére, de Lugosi akkor még visszautasította az ajánlatot - abban bízott, komoly színésszé válhat Hollywoodban. A szerepet így Boris Karloff kapta meg, aki a legnagyobb vetélytársává vált - hosszú ideig ugyanazokért a filmekért versengtek. A Frankenstein sikere még a Drakuláét is felülmúlta, Karloff népszerűsége pedig Lugosiét is meghaladta - ha együtt játszottak, más Karloff neve került feljebb a plakátokon. Így történt például a Hajmássy Ilona-féle Frankenstein és a Vérfarkasnál is.

1934-ben, mindössze 3 évvel a Drakula után Lugosi már rájött, hogy skatulyába került.

Hosszú és két kontinensen átnyúló karrierem során a Drakula előtt soha nem voltam ilyen helyzetben - csak jelentős vagy főszerepeket játszottam előtte. Egyszerre vagyok csalódott és lenyűgözött.

- nyilatkozta.

Lugosi Béla 1932 körül (Fotó/Forrás: Mabel Livingstone / Getty Images Hungary)

A horrorfilmek mellett csábításai miatt került rendszeresen a címlapokra. Amerikában többször is megnősült, elvette például kora egyik szexszimbólumát, Clara Bow-t is. Mikor egy interjúban megkérdezték Lugositól, hisz-e a vámpírokban, azt mondta:

"Igen, hármat is feleségül vettem."

Később egy magyar emigráns lányát, Lilian Arch-ot vette el, gyerekük is született: Lugosi Béla Jr. később menő ügyvéddé vált.

Soha életében nem tanult meg tisztességesen angolul, és akcentusát sem sikerült elhagynia - Boris Karloff szerint ezért maradt örök életében Drakula. Pedig színészi képességei megvoltak ahhoz, hogy komoly szerepekben is elismert lehetett volna. Önéletrajzírója, Arthur Lenning a róla szóló könyvében beszédét lugosi-nyelvnek nevezte.

Ahogy ajkai és állkapcsának izmai mozognak, olyan, mintha maga a beszéd is erőfeszítést okozna neki. Mintha egy régóta halott szájat próbálna működésre bírni.

- írta róla.

Lugosi a szívében mindvégig magyar maradt - viszont politikai okokból nem térhetett haza, így Drakulához hasonlóan két világ között rekedt. Nem a baseballért vagy az amerikai fociért, hanem a futballért rajongott Amerikában is. A Los Angeles-i Futball Klub Tiszteletbeli elnökévé választotta, a Loyola Stadium-ban pedig gyakori vendége volt a focimeccseknek. Segített finanszírozni a Los Angeles Magyar fociklubot is. Ezen kívül a bélyegek voltak a szenvedélyei - negyedik felesége szerint közel 150 ezer darabra rúgott a gyűjteménye. 1997-ben Drakulaként ő maga is felkerült az amerikai bélyegekre.

Nem tudom, áldás-e vagy átok, de Drakula örök

- mondta egyszer.

Idősebb korában egyre inkább gyötörték háborús sebesülései - az amerikai orvosok szokásukhoz híven fájdalomcsillapítók garmadáját írták fel neki. Ezeknek köszönhetően vált morfinfüggővé, ami tovább nehezítette életét.

A rémfilmek kimentek a divatból, Drakula pedig már inkább megmosolyogtató volt, mint félelmetes. Lugosit elfelejtették, sokan már halottnak is hitték. Pedig élt, és vissza akart térni a vászonra. Függőségével önként kórházba vonult - erről, és színészi magányáról is nyíltan beszélt az amerikai tévéknek és lapoknak. Akkoriban még nem volt ilyen divatos a drogproblémákról nyíltan beszélni, így ebben is úttörőnek számított - és még utoljára ismét a címlapokra került.

Utoljára egy rajongóját vette el, akit épp az nyűgözött le, milyen bátran nyilatkozik problémáiról a színész - ekkor kezdett írogatni neki.

Viszont nem igazán ismerték meg egymást, házasságuk is csak fellángolás volt - a válást viszont Lugosi már nem élte meg.

Utolsó A-kategóriás filmje az 1948-as Bud Abbott és Lou Costelli találkozik Frankensteinnel - a műfajparódiában természetesen Drakulát alakította. Élete utolsó három évében Ed Wood oldalán három, azóta kultikussá vált B-filmben is szerepelt: a Glen or Glendá-ban, A szörny menyasszonyában és a 9-es terv a világűrből-ben. Utóbbi forgatásakor halt meg szívinfarktusban 1956. augusztus 16-án. A rendező, Ed Wood viszont mindenképp be akarta fejezni szörnyű, vagy épp szörnyen szórakoztató filmjét, ezért felbérelte felesége gerincgyógyászát, hogy játssza el Lugosi szerepét. Mivel viszont egyáltalán nem hasonlított a magyarra, csak a homloka látszódhatott ki a maszk és köpeny alól.

Az 1948-as Bud Abbott és Lou Costelli találkozik Frankensteinnel - a műfajparódiában természetesen Drakulát alakította (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Lugosi Béla élete legutolsó fellépésén sem szabadulhatott a szereptől, mely egyszerre volt számára áldás és átok: a kaliforniai Culver Cityben Drakula-jelmezben temették el. A pletykák akkoriban úgy tartották, ez volt az utolsó akarata, de valójában fia és felesége döntöttek így, mert szerintük Lugosi is így akarta volna. Azt beszélték, öreg korára annyira eladósodott, hogy Frank Sinatra finanszírozta temetését - Sinatra ez később tagadta, de azt bevallotta, hogy pénzügyileg hozzájárult Lugosi gyógyulásához mikor drogproblémái voltak.

Az anekdota szerint a szintén magyar származású Peter Lorre mikor meglátta a temetésen a Drakulaként felravatalozott Lugosit, így szólt:

Azért a biztonság kedvéért a szívét is át kellene döfni!

Lugosi Béla soha nem vált komoly színésszé - világhírűvé viszont igen. Ha a nevét nem is ismeri mindenki, az általa alakított Drakula-figurát biztosan - ő többet akart elérni ennél, de így is beírta magát a filmtörténetbe. Ma csillag viseli nevét a hollywoodi Hírességek sétányán - a 13 magyar származású csillag egyike.