Vizuál

Életöröm az ágy felett

2014.05.26. 07:00
Ajánlom
Hantai Simon az egyik legelismertebb magyar festőművész külföldön. Munkáiból a Ludwig Múzeumban nyílt nagyszabású kiállítás. A művész fiával, a kiállításra hazánkba érkező Daniel Hantaival az apai örökségről és a képek történetéről beszélgettünk. INTERJÚ

- Az eddigi legnagyobb szabású Hantai-kiállítás nyílt meg Magyarországon. Miért csak most?

- Ennek számos oka van. Apámnak öt gyermeke volt, a halála után nekünk kellett eldöntenünk, hogy miként kezeljük a hagyatékot. Ez pedig nem volt egyszerű folyamat. Apám képviselte Franciaországot 1982-ben a Velencei Biennálén. Ez után azonban úgy döntött, hogy többé nem publikálja a műveit, mert nem értett egyet a művészet elanyagiasodásával. Rengeteget gondolkoztunk, hogy mit tegyünk a képeivel, bemutassuk őket, vagy apám eredeti szándéka szerint ne tárjuk őket a közönség elé. Végül úgy határoztunk, hogy bemutatjuk a munkákat. Így jött például a Pompidou-beli kiállítás ötlete, mely ellen apám egész életében kézzel-lábbal tiltakozott. Mindig azt mondogatta, hogy az ő képei csak akkor lesznek a Pompidouban, ha már nem él. Így is történt.

- A Ludwig Múzeum hogyan került a képbe?

- Sokszor akartak nagy kiállítást csinálni apám műveiből, először a Szépművészeti Múzeumban, később pedig a Műcsarnokban is. Ezekből azonban különböző okok miatt nem lett semmi. Aztán Pécsett, ahol apám korai képeiből elég sok van, találkoztunk Fabényi Júliával. A tárlaton számos alkotás látható a családi gyűjteményből, illetve franciaországi és magyar gyűjtők kollekciójából.

- A tárlat egyik különlegessége, hogy sok korai kép, dokumentum van Hantai magyarországi éveiből, amelyeket még itthon is kevesebben ismernek.

- Apám parasztgyerek volt, Bián született, ami ma már Biatorbágy része. Tizenéves koráig nem is járt Budapesten, egészen addig, amíg nagyapám be nem íratta a reálgimnáziumba. Ő volt az egyetlen parasztgyerek az osztályban, a többiek mind polgári és úri gyerekek voltak, úgyhogy nem volt könnyű a kamaszkora. Amikor befejezte a középiskolát, és bejelentette otthon, hogy a Képzőművészeti Főiskolán fog továbbtanulni, kitört a botrány. A nagyapám tajtékzott. Ezek fényében különösen érdekesek azok a rajzai, amiket még gimnazistaként vagy fiatal egyetemistaként készített.

- Az egyetemi korszakból melyek a legkülönlegesebb munkák?

- Például a La joie de vivre, vagyis Életöröm című képe. Ez a családi hagyatékból került ide, és különleges története van. Apám akkor festette, amikor megismerkedett anyámmal, Bíró Zsuzsa festőművésszel. A kép a Damjanich utcai lakásukban, az ágyuk felett lógott egészen addig a napig, amíg Franciaországba emigráltak 1948-ban. Még korábban, elsőéves festőhallgató korában Kuczka Péter és tíz másik magyar költő műveiből készült antológiához készített rézkarcokat. Sajnos sem Magyarországon, sem Franciaországban nem találtam ebből az antológiából egyetlen példányt sem. Aztán egyszer, tulajdonképpen véletlenül egy chicagói könyvtárban rábukkantam. Bár maga az antológia nincs itt, de az eredeti rézlapok itt vannak, amelyekre a versek és a grafikák készültek.

- A kiállítást Hantai Simon egyik legjobb barátja, Juhász Ferenc költő nyitotta meg.

- Nemcsak barátok, hanem földik is voltak, mindketten Bián nőttek fel, bár apám hat évvel idősebb volt Juhásznál. Így amikor Juhász még csak gimnazista volt, apám már egyetemre járt, és bevezette Juhászt a pesti művészek köreibe. A barátságuk apám emigrációjának ideje alatt is tartott. Pedig ez nem volt egyszerű. Amikor Juhászt kiengedték az országból, folyton a nyakában lógtak a fekete bőrkabátos, orosz kucsmás ügynökök, akik arra vigyáztak, nehogy disszidáljon. Apámnak ezért mindenféle trükköt ki kellett találnia, hogy le tudják őket rázni, és egy kicsit kettesben tudjanak beszélgetni. De ez csak erősítette a barátságukat, amely hét évtizeden át tartott. Ezért is volt nagyon különleges és felemelő Hantai Simon fiaként hallani Juhász versét a megnyitón, melyet apámhoz írt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki.