Vizuál

Életöröm az ágy felett

2014.05.26. 07:00
Ajánlom
Hantai Simon az egyik legelismertebb magyar festőművész külföldön. Munkáiból a Ludwig Múzeumban nyílt nagyszabású kiállítás. A művész fiával, a kiállításra hazánkba érkező Daniel Hantaival az apai örökségről és a képek történetéről beszélgettünk. INTERJÚ

- Az eddigi legnagyobb szabású Hantai-kiállítás nyílt meg Magyarországon. Miért csak most?

- Ennek számos oka van. Apámnak öt gyermeke volt, a halála után nekünk kellett eldöntenünk, hogy miként kezeljük a hagyatékot. Ez pedig nem volt egyszerű folyamat. Apám képviselte Franciaországot 1982-ben a Velencei Biennálén. Ez után azonban úgy döntött, hogy többé nem publikálja a műveit, mert nem értett egyet a művészet elanyagiasodásával. Rengeteget gondolkoztunk, hogy mit tegyünk a képeivel, bemutassuk őket, vagy apám eredeti szándéka szerint ne tárjuk őket a közönség elé. Végül úgy határoztunk, hogy bemutatjuk a munkákat. Így jött például a Pompidou-beli kiállítás ötlete, mely ellen apám egész életében kézzel-lábbal tiltakozott. Mindig azt mondogatta, hogy az ő képei csak akkor lesznek a Pompidouban, ha már nem él. Így is történt.

- A Ludwig Múzeum hogyan került a képbe?

- Sokszor akartak nagy kiállítást csinálni apám műveiből, először a Szépművészeti Múzeumban, később pedig a Műcsarnokban is. Ezekből azonban különböző okok miatt nem lett semmi. Aztán Pécsett, ahol apám korai képeiből elég sok van, találkoztunk Fabényi Júliával. A tárlaton számos alkotás látható a családi gyűjteményből, illetve franciaországi és magyar gyűjtők kollekciójából.

- A tárlat egyik különlegessége, hogy sok korai kép, dokumentum van Hantai magyarországi éveiből, amelyeket még itthon is kevesebben ismernek.

- Apám parasztgyerek volt, Bián született, ami ma már Biatorbágy része. Tizenéves koráig nem is járt Budapesten, egészen addig, amíg nagyapám be nem íratta a reálgimnáziumba. Ő volt az egyetlen parasztgyerek az osztályban, a többiek mind polgári és úri gyerekek voltak, úgyhogy nem volt könnyű a kamaszkora. Amikor befejezte a középiskolát, és bejelentette otthon, hogy a Képzőművészeti Főiskolán fog továbbtanulni, kitört a botrány. A nagyapám tajtékzott. Ezek fényében különösen érdekesek azok a rajzai, amiket még gimnazistaként vagy fiatal egyetemistaként készített.

- Az egyetemi korszakból melyek a legkülönlegesebb munkák?

- Például a La joie de vivre, vagyis Életöröm című képe. Ez a családi hagyatékból került ide, és különleges története van. Apám akkor festette, amikor megismerkedett anyámmal, Bíró Zsuzsa festőművésszel. A kép a Damjanich utcai lakásukban, az ágyuk felett lógott egészen addig a napig, amíg Franciaországba emigráltak 1948-ban. Még korábban, elsőéves festőhallgató korában Kuczka Péter és tíz másik magyar költő műveiből készült antológiához készített rézkarcokat. Sajnos sem Magyarországon, sem Franciaországban nem találtam ebből az antológiából egyetlen példányt sem. Aztán egyszer, tulajdonképpen véletlenül egy chicagói könyvtárban rábukkantam. Bár maga az antológia nincs itt, de az eredeti rézlapok itt vannak, amelyekre a versek és a grafikák készültek.

- A kiállítást Hantai Simon egyik legjobb barátja, Juhász Ferenc költő nyitotta meg.

- Nemcsak barátok, hanem földik is voltak, mindketten Bián nőttek fel, bár apám hat évvel idősebb volt Juhásznál. Így amikor Juhász még csak gimnazista volt, apám már egyetemre járt, és bevezette Juhászt a pesti művészek köreibe. A barátságuk apám emigrációjának ideje alatt is tartott. Pedig ez nem volt egyszerű. Amikor Juhászt kiengedték az országból, folyton a nyakában lógtak a fekete bőrkabátos, orosz kucsmás ügynökök, akik arra vigyáztak, nehogy disszidáljon. Apámnak ezért mindenféle trükköt ki kellett találnia, hogy le tudják őket rázni, és egy kicsit kettesben tudjanak beszélgetni. De ez csak erősítette a barátságukat, amely hét évtizeden át tartott. Ezért is volt nagyon különleges és felemelő Hantai Simon fiaként hallani Juhász versét a megnyitón, melyet apámhoz írt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Vizuál online

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!