Vizuál

Eleven képzőművészet a háború kellős közepén

2017.04.28. 10:01
Ajánlom
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a Fidelio Klasszikban mesélt a múzeum az El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye című, június 25-ig látogatható tárlatáról.

"Nagyon eleven, nagyon friss kortárs képzőművészettel lehetett szembesülni a háború kellős közepén.

Nem reflektív művészet volt, ami a háborúval foglalkozott volna, hanem tényleg előre mutatott tele optimizmussal"

- mondta el Fabényi Júlia a volt Jugoszláv államok művészetével foglalkozó gyűjtemény kapcsán. "Sok ember menedéket talált a művészetben, de ennek  műfajokra, művészek megítélésére, és a művészi csoportosulásokra vonatkozó retorziója volt. Rengeteg formája volt a megfigyelt művészek büntetésének. Lehetett arról szó, hogy bebörtönzik, de arról is, hogy csak megfélemlítik. "

Fabényi Júlia

Fabényi Júlia (Fotó/Forrás: Rosta József)

Marinko Sudacnek, az El nem kötelezett művészet című tárlat alapjául szolgáló gyűjteménye az egykori Jugoszlávia nonkonformista művészeti közegeinek kialakulását mutatja be a környező országokkal - Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával - együtt vizsgálva. 

A hatszáz kiállítási tárgy az egykori szovjet szatellitállamok művészeti tevékenységének legfontosabb csoportosulásait is bemutatja. A térség számos művésze egyéni teljesítményével is nemzetközi elismerést érdemelt ki – tette hozzá Fabényi Júlia.

A  kortárs képzőművészettel foglalkozó művészettörténészeket az elmúlt tizenöt évben számos konferenciát és szimpóziumot szerveztek a kérdés köré, amire a tárlat is keresi a választ: miről is szólt a művészet a hatvanas-hetvenes években, ami az ellenállást kifejezte. 

Marinko Sudac a 2000-es évek elején kezdett el gyűjteni. Magyarországon is járt és gyarapította a kollekciót.

"Ennek köszönhetően van egy fejlett, nagyon szép képünk a Közép-Kelet európai művészetről. Figyelemre méltó, hogy együtt lehet látni ezeket a tárgyakat"- emelte ki az igazgató a kiállítása kapcsán. 

"Tény, hogy a legnagyobb gyűjteményről van szó. Ilyen kollekció egyetlen múzeumban sem létezik. Valószínűleg a gond az a múzeumokkal, hogy mindegyik igyekezett először a saját maga élő művészettel kapcsolatos restanciáját feldolgozni, beemelni. A konceptuális, az ellenálló művészet pedig nem jól manifesztálódott jelenség, nem kanonizált. Ez az oka, hogy ezen a kiállításon egyszerre van jelen, egyenrangú a művészet és az archívum."

A tárlat különösen azért hasznos, mert megmutatja, milyen fontos humanista üzenetet hordoznak ezek a művek.

Érdemes lenne egy nyugat-európai vagy amerikai közegbe helyezni. Együtt láttatni, hogy Kelet-Európában nagyon erős volt a művészet demokratikus megnyilvánulása: tehát egyenrangúként kezelni a feleket. Miközben Nyugat-Európában és  Amerikában akkor még hierarchikus művészet uralkodott."

A Marco Scotini kurátor által összeállított tárlat alapját a koncepciójában az egyik legátfogóbb kelet-európai magángyűjtemény, a zágrábi Marinko Sudac-gyűjtemény adja, amely a műalkotások mellett teljes, történelmi jelentőségű archívumokat és dokumentációs anyagokat is tartalmaz. A gyűjtemény – amelyre egy kutatóintézet és számos nagy volumenű projekt is épül – célja, hogy felderítse a vasfüggönytől keletre, a Szovjetuniótól nyugatra elterülő országok radikális, avantgárd művészeti törekvéseit.

A művek mellett számos korabeli dokumentum bemutatásával a kurátor célja, hogy betekintést nyújtson a kiállított művészeti narratívák kialakulásába. A művészek gyakran médiumként használtak dokumentum jellegű anyagokat, amelyek így szorosan kötődnek az életművekhez, és segítenek megérteni a régió különböző részeit összekötő „láthatatlan hálózatot”.

Az egykori Jugoszláviában Kelet és Nyugat együttállása a nyugati modernizmussal egyenértékű, autonóm művészeti nyelvet eredményezett. Lehetséges-e ezt a helyzetet a „szocialista modernizmus” egy sajátos példájaként értelmezni?  

Jugoszlávia elsőként ment szembe a sztálini doktrínával a kulturális politika terén,

és már a háború utáni időszakban teret engedett az absztrakt művészetnek (Vojin Bakić, EXAT 51, Gorgona stb.). A konceptuális művészet is politikailag kritikussá vált, Zágrábon túl Ljubljanában, Belgrádban és Újvidéken is virágzott. Az OHO, a Hat szerző csoportja, a Bosch + Bosch, a Kôd csoport és a Verbumprogram kollektív művészeti gyakorlatainak középpontjában a városi intervenciók, a performanszok és a videók álltak. A régió számos művésze, köztük Sanja Iveković, Marina Abramović, Mladen Stilinovic, Goran Trbuljak, Tomislav Gotovac, Ladik Katalin, Vlado Martek és Radomir Damnjanović Damnjan nemzetközi elismerést érdemelt ki egyéni teljesítményével.

A kiállítás egyrészt összekapcsolja a jugoszláv művészeti közegeket Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország nonkonformista művészeti gyakorlataival és az olyan művészek munkásságával, mint Erdély Miklós, a Pécsi Műhely, Julius Koller, Stano Filko, Natalia LL és Andrzej Lachowitz. Másrészt olyan független művészeti helyszíneket térképez fel, amelyek hajtóerőként működtek a hivatalos művészeti diskurzusba beilleszkedni nem akaró művészcsoportok és egyéni kifejezésmódok kialakulásában.

El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye

2017. március 23 - 2017. június 25.

Ludwig Múzeum

Pécsi Műhely

A tárlat szinte egy időben kerül bemutatásra a Párhuzamos avantgárd. Pécsi Műhely 1968–1980 c. kiállítással. A két kiállítás kiegészíti egymást és egy tágabb, regionális kontextust teremtve mutatja be a pécsi művészcsoport tevékenységét is.

2017. április 14. – 2017. június 25.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál robot

Mesterséges intelligencia alakíthatja át a mozit - akár már a közeljövőben

Az okostelefonok, okosotthonok és okoshűtők után itt vannak az okosfilmek is? A jövőben forradalmi technológiák segíthetnek a stúdióknak a megfelelő forgatókönyvek kiválasztásában, miközben a robotok akár a színészek helyét is átvehetik.
Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.