Vizuál

Eleven képzőművészet a háború kellős közepén

2017.04.28. 10:01
Ajánlom
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a Fidelio Klasszikban mesélt a múzeum az El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye című, június 25-ig látogatható tárlatáról.

"Nagyon eleven, nagyon friss kortárs képzőművészettel lehetett szembesülni a háború kellős közepén.

Nem reflektív művészet volt, ami a háborúval foglalkozott volna, hanem tényleg előre mutatott tele optimizmussal"

- mondta el Fabényi Júlia a volt Jugoszláv államok művészetével foglalkozó gyűjtemény kapcsán. "Sok ember menedéket talált a művészetben, de ennek  műfajokra, művészek megítélésére, és a művészi csoportosulásokra vonatkozó retorziója volt. Rengeteg formája volt a megfigyelt művészek büntetésének. Lehetett arról szó, hogy bebörtönzik, de arról is, hogy csak megfélemlítik. "

Fabényi Júlia

Fabényi Júlia (Fotó/Forrás: Rosta József)

Marinko Sudacnek, az El nem kötelezett művészet című tárlat alapjául szolgáló gyűjteménye az egykori Jugoszlávia nonkonformista művészeti közegeinek kialakulását mutatja be a környező országokkal - Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával - együtt vizsgálva. 

A hatszáz kiállítási tárgy az egykori szovjet szatellitállamok művészeti tevékenységének legfontosabb csoportosulásait is bemutatja. A térség számos művésze egyéni teljesítményével is nemzetközi elismerést érdemelt ki – tette hozzá Fabényi Júlia.

A  kortárs képzőművészettel foglalkozó művészettörténészeket az elmúlt tizenöt évben számos konferenciát és szimpóziumot szerveztek a kérdés köré, amire a tárlat is keresi a választ: miről is szólt a művészet a hatvanas-hetvenes években, ami az ellenállást kifejezte. 

Marinko Sudac a 2000-es évek elején kezdett el gyűjteni. Magyarországon is járt és gyarapította a kollekciót.

"Ennek köszönhetően van egy fejlett, nagyon szép képünk a Közép-Kelet európai művészetről. Figyelemre méltó, hogy együtt lehet látni ezeket a tárgyakat"- emelte ki az igazgató a kiállítása kapcsán. 

"Tény, hogy a legnagyobb gyűjteményről van szó. Ilyen kollekció egyetlen múzeumban sem létezik. Valószínűleg a gond az a múzeumokkal, hogy mindegyik igyekezett először a saját maga élő művészettel kapcsolatos restanciáját feldolgozni, beemelni. A konceptuális, az ellenálló művészet pedig nem jól manifesztálódott jelenség, nem kanonizált. Ez az oka, hogy ezen a kiállításon egyszerre van jelen, egyenrangú a művészet és az archívum."

A tárlat különösen azért hasznos, mert megmutatja, milyen fontos humanista üzenetet hordoznak ezek a művek.

Érdemes lenne egy nyugat-európai vagy amerikai közegbe helyezni. Együtt láttatni, hogy Kelet-Európában nagyon erős volt a művészet demokratikus megnyilvánulása: tehát egyenrangúként kezelni a feleket. Miközben Nyugat-Európában és  Amerikában akkor még hierarchikus művészet uralkodott."

A Marco Scotini kurátor által összeállított tárlat alapját a koncepciójában az egyik legátfogóbb kelet-európai magángyűjtemény, a zágrábi Marinko Sudac-gyűjtemény adja, amely a műalkotások mellett teljes, történelmi jelentőségű archívumokat és dokumentációs anyagokat is tartalmaz. A gyűjtemény – amelyre egy kutatóintézet és számos nagy volumenű projekt is épül – célja, hogy felderítse a vasfüggönytől keletre, a Szovjetuniótól nyugatra elterülő országok radikális, avantgárd művészeti törekvéseit.

A művek mellett számos korabeli dokumentum bemutatásával a kurátor célja, hogy betekintést nyújtson a kiállított művészeti narratívák kialakulásába. A művészek gyakran médiumként használtak dokumentum jellegű anyagokat, amelyek így szorosan kötődnek az életművekhez, és segítenek megérteni a régió különböző részeit összekötő „láthatatlan hálózatot”.

Az egykori Jugoszláviában Kelet és Nyugat együttállása a nyugati modernizmussal egyenértékű, autonóm művészeti nyelvet eredményezett. Lehetséges-e ezt a helyzetet a „szocialista modernizmus” egy sajátos példájaként értelmezni?  

Jugoszlávia elsőként ment szembe a sztálini doktrínával a kulturális politika terén,

és már a háború utáni időszakban teret engedett az absztrakt művészetnek (Vojin Bakić, EXAT 51, Gorgona stb.). A konceptuális művészet is politikailag kritikussá vált, Zágrábon túl Ljubljanában, Belgrádban és Újvidéken is virágzott. Az OHO, a Hat szerző csoportja, a Bosch + Bosch, a Kôd csoport és a Verbumprogram kollektív művészeti gyakorlatainak középpontjában a városi intervenciók, a performanszok és a videók álltak. A régió számos művésze, köztük Sanja Iveković, Marina Abramović, Mladen Stilinovic, Goran Trbuljak, Tomislav Gotovac, Ladik Katalin, Vlado Martek és Radomir Damnjanović Damnjan nemzetközi elismerést érdemelt ki egyéni teljesítményével.

A kiállítás egyrészt összekapcsolja a jugoszláv művészeti közegeket Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország nonkonformista művészeti gyakorlataival és az olyan művészek munkásságával, mint Erdély Miklós, a Pécsi Műhely, Julius Koller, Stano Filko, Natalia LL és Andrzej Lachowitz. Másrészt olyan független művészeti helyszíneket térképez fel, amelyek hajtóerőként működtek a hivatalos művészeti diskurzusba beilleszkedni nem akaró művészcsoportok és egyéni kifejezésmódok kialakulásában.

El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye

2017. március 23 - 2017. június 25.

Ludwig Múzeum

Pécsi Műhely

A tárlat szinte egy időben kerül bemutatásra a Párhuzamos avantgárd. Pécsi Műhely 1968–1980 c. kiállítással. A két kiállítás kiegészíti egymást és egy tágabb, regionális kontextust teremtve mutatja be a pécsi művészcsoport tevékenységét is.

2017. április 14. – 2017. június 25.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A monoton, mégis változó világ zenei lenyomata – Changing Grey Live a Ludwigban

A Changing Grey, azaz Zságer Balázs-Žagar és Genser András elektronikus zenei duója február 16-án, szombaton, 18.30-tól különleges helyszínen, a Ludwig Múzeum kiállítóterében ad koncertet, amelyet az improvizált látványvilág tesz még izgalmasabbá.
Vizuál magazin

Párhuzamos univerzumok a Berlinalén

Teltházas vetítések előtt zajlott Buda Flóra Anna és Tóth Luca filmjeinek világpremierje a Berlinale rövidfilmes szekciójában, csakúgy, mint Mészáros Márta 1975-ös Arany Medve-díjas filmjének vetítése, amin mi is ott voltunk. Beszámoló a fesztivál magyar vonatkozású programjairól.
Vizuál videó

Világszerte Bucsi Réka szerelmes filmjével kezdődik a Valentin nap

Két évvel ezelőtt a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be Bucsi Réka LOVE című animációs filmje, amelyet a Vimeo szerkesztői Valentin napi meglepetésként mától szabadon hozzáférhetővé tettek.
Vizuál hír

A reklámszünetben adják át az operatőröknek az Oscart, lett is belőle felháborodás

Levélben tiltakozott az Amerikai Operatőrök Társaságának (ACS) elnöke, miután az amerikai filmakadémia bejelentette, hogy négy kategória, köztük az operatőri győztesének a reklámszünetben adják át a díjat az Oscar-gálán, hogy ezzel rövidítsék a műsoridőt.
Vizuál ajánló

A művészetre mindenkinek szüksége van – Itt és most!

A Ludwig Múzeum 30 éves fennállásának alkalmából rendezett kiállítások kéthetente változnak a kiállítótérben, van azonban egy mű, amely a két hónap alatt nem cserélődik, ám percről percre változik. Brückner János Itt és most című installációját a látogatók alakítják közösen, és fokozatosan nyeri el végső formáját.