Vizuál

Elfeledett utazóládából a múzeumokba – Bemutatják a csaknem száz éve elhunyt Emily Sargent soha nem látott festményeit

2023.02.16. 14:15
Ajánlom
Mintegy huszonöt évet kellett várni arra, hogy a Sargent család a nyilvánosság elé tárja egyik családi titkát: kiderült ugyanis, hogy a világhírű portréfestő, John Singer Sargent húga, Emily Sargent is kivételes tehetség volt. Festményeit most hét brit és amerikai múzeumnak adományozta a család, hogy azokat később méltó módon bemutathassák a nagyközönségnek. 

John Singer Sargent kora talán leghíresebb portréfestőjeként tartja számon a művészettörténet: több mint kétezer, akvarell technikával festett tájképet készített életében, a világ minden tájáról. Egyik leghíresebb, a nagy botrányt kavaró Madame X portréja című művének történetéről korábban mi is írtunk.

A festmény, amely a modell életét és a festő karrierjét is tönkretette

Kapcsolódó

A festmény, amely a modell életét és a festő karrierjét is tönkretette

Utóbbit legalábbis Franciaországra értve. Mai szemmel nézve nehezen felfogható, milyen messzemenő következményei voltak egy műalkotás néhány apró részletének.

Noha Sargent nővéréről kevesen hallottak,

Emily Sargent (1857-1929) is szorgalmasan festett bátyja mellett, sőt a saját jogán is művész volt.

Alkotásait azonban eddig szinte soha nem láthatta a nagyközönség, egészen mostanáig. 

 

2022-ig ugyanis családi titokként őrizték Emily Sargent műveit.

A csaknem száz éve elhunyt Emily festményeit csupán leszármazottai ismerték, akik otthonaik falait díszítették az alkotásokkal. Noha Emilyt testvére, John is számos akvarelljén megörökítette, amint állványa előtt ül, és az elé táruló látványt festi, csak 1998-ban vált nyilvánvalóvá, hogy Emily maga is komoly művész volt:

rokonai 440 akvarelljét találták meg egy hosszú évtizedek óta porosodó, elfeledett utazóládában. 

 

Mivel a festmények a fénytől elzárva várták, hogy rájuk találjon valaki, színeikben is megőrizték frissességüket. Emily és John unokaöccse, Richard Ormond úgy nyilatkozott az Artnet Newsnak, hogy a család eddig is tisztában volt vele, hogy Emily festett, de amíg rá nem találtak a műveire, nem tudták, milyen jelentős, komoly művész volt és nem holmi amatőr.

Csaknem huszonöt évbe telt azonban, hogy a Sargent család végre a nyilvánosság elé tárja az utazóláda tartalmát: úgy döntöttek, hogy a műveket amerikai és brit múzeumoknak adományozzák. Szeretnék viszont, ha a hagyaték egyben maradna,

később pedig a művész pályáját bemutató intézménybe kerülne, az Emily Sargent Központba, amelyet a jövőben szeretnének létrehozni.

Addig is, a művekből 45 darab a bostoni Szépművészeti Múzeumhoz kerül, 29 a londoni Tate galériába, 24 a washingtoni National Gallery of Artba, 22 a New York-i Metropolitan Múzeumba (Met), 20 alkotás pedig a Brooklyn Múzeumba. A család szerette volna, ha a művek olyan múzeumokba kerülnek, amelyek John Sargent-től már őriznek festményeket. 

emily-sargen_byjohnt-132814.jpg

John Singer Sargent: Emily Sargent, olaj, vászon, 31.11 x 22.86 cm, 1877 (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A Met Múzeumnak már korábban is adományott a család John Sargent műveiből. Noha John a maga korában rendkívül híres volt – a halála előtt egy évvel megrendezett utolsó kiállítására negyvennégy nap alatt 60 ezren voltak kíváncsiak –, a következő évtizedekben nem foglalkoztak munkáival, elfeledték. Olyannyira, hogy az 1990-es évekig még csak nem is katalogizálták a műveit a Met Múzeumban. Amikor azonban elkezdték feldolgozni az ötvenes években kapott Sargent-hagyatékot, találtak egy vázlatfüzetet,

valamint néhány akvarellt is, amiről a múzeum kurátorai úgy vélik, nem John, hanem Emily munkái lehetnek. 

Emily Sargent amerikai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1857-ben Rómában. Az olasz fővárosban 1960-ban balesetet szenvedett, amelynek következtében súlyosan megsérült a gerince. A család ennek ellenére rengeteget utazott, bejárva egész Európát, köztük Franciaországot, Svájcot, Spanyolországot, sőt. Egyiptomba, Palesztinába és Tunéziába is eljutottak.

Édesanyjuk volt az, aki ragaszkodott hozzá, hogy Emily és John megtanuljon festeni és rajzolni,

például minden egyes nap el kellett készíteniük legalább egy vázlatot. Végül azonban csak John járhatott művészeti iskolába, mert Emily nőként, a 19. században ezt nem tehette meg. (A nők hivatalosan nem folytathattak képzőművészeti tanulmányokat és nem is szerezhettek képesítést egészen az 1800-as évek végéig – a Szerk.).

 

Noha tinédzserként Emily sokat festett és rajzolt,

egy időre abbahagyta a festést, egészen harminc éves koráig, apja 1889-ben bekövetkezett haláláig.

Fennmaradt munkáinak többsége 1900-ból vagy későbbi évből származik, amikor is Európa-szerte sokat utazott bátyjával, aki több városban is kiállította műveit.

Emily persze, tehetsége ellenére, gondolni sem mert arra, hogy ő is bemutathatná munkáit,

az akkori uralkodó nézet szerint ugyanis a nőket nem vette komolyan a szakma. Egyetlen egyszer egy másolatát azonban kiállították a londoni Whitechapel Galéria csoportos kiállításán 1908-ban. 

Emily soha nem ment férjhez, John pedig soha nem nősült meg.

A nő inkább bátyja művészetének népszerűsítésére tette fel az életét,

partikat szervezve neki, ahol bemutathatta munkáit, valamint ő adta el a gyűjtőknek testvére képeit. 

Leszármazottjuk, az 1939-ben született Richard Ormond, a Nemzeti Tengerészeti Múzeum korábbi igazgatójaként dolgozott, jelenleg a Watts Gallery kuratóriumának elnöke. Számos könyvet írt Joh Sargent művészetéről, sőt a 2022-ben a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában bemutatott Sargent Spanyolországban című kiállítás kurátoraként is közreműködött.

Most Emily Sargent életének a feltárásán dolgozik: egy, a művészhez méltó kiállítás megszervezésével és egy Emilyről szóló könyv megírásával róná le a tiszteletet felmenője előtt.

Emily műveiből tavaly az amerikai Gloucester városában nyílt tárlat a Cape Ann Múzeumban, a tervek szerint azonban a Met Múzeum mutatja majd be életművét 2025-ben.

Fejléckép: John Singer Sargent: Emily Sargent, olaj, vászon, 31.11 x 22.86 cm, 1877 (Fotó/Forrás: Wikipédia)




6+1 magyar női művész munkája a Magyar Festészet Napja alkalmából – Képek

Kapcsolódó

6+1 magyar női művész munkája a Magyar Festészet Napja alkalmából – Képek

Noha a nők Magyarországon hivatalosan 1896-tól szerezhetnek végzettséget középiskolában és egyetemen, művészeti tanulmányokat 1871-től folytathattak, igaz képesítést nem kaphattak. A Magyar Festészet Napja alkalmából szubjektív válogatást állítottunk össze kizárólag női művészektől, akik között festő, divattervező és fotós is akad.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György is a magyar zenei élet megújítását sürgeti

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Tagozata kilencpontos állásfoglalást tett közzé, amelyben a frissen felálló kulturális kormányzat számára tesz javaslatokat, és ajánlja fel együttműködését.
Zenés színház

Négy fiatal énekes mutatkozik be Vecsei H. Miklós Mozart-rendezésében

Varró Dániel fordításában, a Kiégő Izzók videóanimációival és tehetséges fiatal énekesek bemutatkozásával tér vissza Mozart Szöktetés a szerájból című daljátéka május 24. és 31. között az Eiffel Műhelyház színpadára.
Könyv

„Jön egy generáció, amely nem akarja fölöslegesen cipelni a frusztrációkat” – Komáromi Sándor a Lírástudók vendége

Miért válik természetessé a hallgatás, a megszégyenítés vagy akár a konfliktusok elfojtása egy társadalomban? Erről beszél a Lírástudók új adásában Komáromi Sándor drámatanár és mentálhigiénés szakember.
Klasszikus

Magyar zeneszerzők nemzetközi körforgásban – Vajda Gergely és Horváth Balázs az UMZE Zeneszerzői köréről

Új módon igyekszik kamatoztatni nemzetközi kapcsolatrendszerét az UMZE Egyesület és Kamaraegyüttes, Zeneszerzői körükbe olyan alkotókat hívtak meg, akiknek munkássága a nagyvilág érdeklődésére is számot tarthat.
Klasszikus

Koncerttel emlékeznek Kistétényi Melindára születésének századik évfordulója alkalmából

Május 26-án a Nádor teremben tartott emlékkoncerttel idézik fel a 20. század egyik legjelentősebb zenészének-zenepedagógusának munkásságát. Az ingyenes hangverseny előtt a Józsefvárosi Önkormányzat emléktáblát is avat Kistétényi Melinda egykori lakóházán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Kié ez a motorbicikli?

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért nem lepődik már meg semmilyen fényképen, amióta elkészítette ezt a felvételt. 
Vizuál ajánló

Steven Spielberg új filmjéből kiderül, egyedül vagyunk-e az univerzumban

Június 11-én érkezik a magyar mozikba Steven Spielberg legújabb sci-fije, A leleplezés napja, a főszerepekben számos díjnyertes színésszel. A film előzetese megtekinthető a cikkben. 
Vizuál hír

A Tintin kalandjaiból készít filmet Peter Jackson

A világhírű rendező a cannes-i fesztiválon beszélt legújabb filmterévről azt követően, hogy a szemle nyitónapján életműdíjat vehetett át. A háromszoros Oscar-díjas művész elárulta azt is, mit gondol a mesterséges intelligenciáról. 
Vizuál ajánló

Kulisszák és ikonok: a magyar film 125 éve elevenedik meg a Mai Manó Ház kiállításán

Május végén nyílik meg a Felvétel! című kiállítás, amely stand- és werkfotókon keresztül ünnepli a magyar film születésének 125. évfordulóját. A tárlaton olyan kultikus alkotások világába pillanthatunk be, mint a Körhinta, az Egri csillagok vagy A tanú.
Vizuál ajánló

Forradalom a négy fal között – a Szamárköhögéssel folytatódik a Filmrendezők klubja

Május 18-án 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Gárdos Péter 1987-es szatíráját a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete sorozatában. A vetítést követően ezúttal is mesterkurzus várja a résztvevőket.