Vizuál

Elfeledett utazóládából a múzeumokba – Bemutatják a csaknem száz éve elhunyt Emily Sargent soha nem látott festményeit

2023.02.16. 14:15
Ajánlom
Mintegy huszonöt évet kellett várni arra, hogy a Sargent család a nyilvánosság elé tárja egyik családi titkát: kiderült ugyanis, hogy a világhírű portréfestő, John Singer Sargent húga, Emily Sargent is kivételes tehetség volt. Festményeit most hét brit és amerikai múzeumnak adományozta a család, hogy azokat később méltó módon bemutathassák a nagyközönségnek. 

John Singer Sargent kora talán leghíresebb portréfestőjeként tartja számon a művészettörténet: több mint kétezer, akvarell technikával festett tájképet készített életében, a világ minden tájáról. Egyik leghíresebb, a nagy botrányt kavaró Madame X portréja című művének történetéről korábban mi is írtunk.

A festmény, amely a modell életét és a festő karrierjét is tönkretette

Kapcsolódó

A festmény, amely a modell életét és a festő karrierjét is tönkretette

Utóbbit legalábbis Franciaországra értve. Mai szemmel nézve nehezen felfogható, milyen messzemenő következményei voltak egy műalkotás néhány apró részletének.

Noha Sargent nővéréről kevesen hallottak,

Emily Sargent (1857-1929) is szorgalmasan festett bátyja mellett, sőt a saját jogán is művész volt.

Alkotásait azonban eddig szinte soha nem láthatta a nagyközönség, egészen mostanáig. 

 

2022-ig ugyanis családi titokként őrizték Emily Sargent műveit.

A csaknem száz éve elhunyt Emily festményeit csupán leszármazottai ismerték, akik otthonaik falait díszítették az alkotásokkal. Noha Emilyt testvére, John is számos akvarelljén megörökítette, amint állványa előtt ül, és az elé táruló látványt festi, csak 1998-ban vált nyilvánvalóvá, hogy Emily maga is komoly művész volt:

rokonai 440 akvarelljét találták meg egy hosszú évtizedek óta porosodó, elfeledett utazóládában. 

 

Mivel a festmények a fénytől elzárva várták, hogy rájuk találjon valaki, színeikben is megőrizték frissességüket. Emily és John unokaöccse, Richard Ormond úgy nyilatkozott az Artnet Newsnak, hogy a család eddig is tisztában volt vele, hogy Emily festett, de amíg rá nem találtak a műveire, nem tudták, milyen jelentős, komoly művész volt és nem holmi amatőr.

Csaknem huszonöt évbe telt azonban, hogy a Sargent család végre a nyilvánosság elé tárja az utazóláda tartalmát: úgy döntöttek, hogy a műveket amerikai és brit múzeumoknak adományozzák. Szeretnék viszont, ha a hagyaték egyben maradna,

később pedig a művész pályáját bemutató intézménybe kerülne, az Emily Sargent Központba, amelyet a jövőben szeretnének létrehozni.

Addig is, a művekből 45 darab a bostoni Szépművészeti Múzeumhoz kerül, 29 a londoni Tate galériába, 24 a washingtoni National Gallery of Artba, 22 a New York-i Metropolitan Múzeumba (Met), 20 alkotás pedig a Brooklyn Múzeumba. A család szerette volna, ha a művek olyan múzeumokba kerülnek, amelyek John Sargent-től már őriznek festményeket. 

emily-sargen_byjohnt-132814.jpg

John Singer Sargent: Emily Sargent, olaj, vászon, 31.11 x 22.86 cm, 1877 (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A Met Múzeumnak már korábban is adományott a család John Sargent műveiből. Noha John a maga korában rendkívül híres volt – a halála előtt egy évvel megrendezett utolsó kiállítására negyvennégy nap alatt 60 ezren voltak kíváncsiak –, a következő évtizedekben nem foglalkoztak munkáival, elfeledték. Olyannyira, hogy az 1990-es évekig még csak nem is katalogizálták a műveit a Met Múzeumban. Amikor azonban elkezdték feldolgozni az ötvenes években kapott Sargent-hagyatékot, találtak egy vázlatfüzetet,

valamint néhány akvarellt is, amiről a múzeum kurátorai úgy vélik, nem John, hanem Emily munkái lehetnek. 

Emily Sargent amerikai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1857-ben Rómában. Az olasz fővárosban 1960-ban balesetet szenvedett, amelynek következtében súlyosan megsérült a gerince. A család ennek ellenére rengeteget utazott, bejárva egész Európát, köztük Franciaországot, Svájcot, Spanyolországot, sőt. Egyiptomba, Palesztinába és Tunéziába is eljutottak.

Édesanyjuk volt az, aki ragaszkodott hozzá, hogy Emily és John megtanuljon festeni és rajzolni,

például minden egyes nap el kellett készíteniük legalább egy vázlatot. Végül azonban csak John járhatott művészeti iskolába, mert Emily nőként, a 19. században ezt nem tehette meg. (A nők hivatalosan nem folytathattak képzőművészeti tanulmányokat és nem is szerezhettek képesítést egészen az 1800-as évek végéig – a Szerk.).

 

Noha tinédzserként Emily sokat festett és rajzolt,

egy időre abbahagyta a festést, egészen harminc éves koráig, apja 1889-ben bekövetkezett haláláig.

Fennmaradt munkáinak többsége 1900-ból vagy későbbi évből származik, amikor is Európa-szerte sokat utazott bátyjával, aki több városban is kiállította műveit.

Emily persze, tehetsége ellenére, gondolni sem mert arra, hogy ő is bemutathatná munkáit,

az akkori uralkodó nézet szerint ugyanis a nőket nem vette komolyan a szakma. Egyetlen egyszer egy másolatát azonban kiállították a londoni Whitechapel Galéria csoportos kiállításán 1908-ban. 

Emily soha nem ment férjhez, John pedig soha nem nősült meg.

A nő inkább bátyja művészetének népszerűsítésére tette fel az életét,

partikat szervezve neki, ahol bemutathatta munkáit, valamint ő adta el a gyűjtőknek testvére képeit. 

Leszármazottjuk, az 1939-ben született Richard Ormond, a Nemzeti Tengerészeti Múzeum korábbi igazgatójaként dolgozott, jelenleg a Watts Gallery kuratóriumának elnöke. Számos könyvet írt Joh Sargent művészetéről, sőt a 2022-ben a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában bemutatott Sargent Spanyolországban című kiállítás kurátoraként is közreműködött.

Most Emily Sargent életének a feltárásán dolgozik: egy, a művészhez méltó kiállítás megszervezésével és egy Emilyről szóló könyv megírásával róná le a tiszteletet felmenője előtt.

Emily műveiből tavaly az amerikai Gloucester városában nyílt tárlat a Cape Ann Múzeumban, a tervek szerint azonban a Met Múzeum mutatja majd be életművét 2025-ben.

Fejléckép: John Singer Sargent: Emily Sargent, olaj, vászon, 31.11 x 22.86 cm, 1877 (Fotó/Forrás: Wikipédia)




6+1 magyar női művész munkája a Magyar Festészet Napja alkalmából – Képek

Kapcsolódó

6+1 magyar női művész munkája a Magyar Festészet Napja alkalmából – Képek

Noha a nők Magyarországon hivatalosan 1896-tól szerezhetnek végzettséget középiskolában és egyetemen, művészeti tanulmányokat 1871-től folytathattak, igaz képesítést nem kaphattak. A Magyar Festészet Napja alkalmából szubjektív válogatást állítottunk össze kizárólag női művészektől, akik között festő, divattervező és fotós is akad.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Elhunyt Ferenc pápa

A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, húsvéthétfőn, április 21-én reggel 7 óra 35 perckor érte a halál.
Színház

Még háromszor látható A vágy villamosa Budaörsön

Blanche DuBois még három alkalommal kér bebocsátást a húga, Stella otthonába és életébe a Budaörsi Latinovits Színházban. Tennessee Williams klasszikusa, az Ördög Tamás által rendezett A vágy villamosa – amit a 2024. februári bemutató óta közel háromezren láttak – május 30-án búcsúzik Budaörstől.
Könyv

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Vizuál

David Lynch, Stanley Kubrick és Mijazaki Hajao filmjei is szerepelnek az Artmozik éjszakáján

Mindössze két mozijegy áráért hetven film közül válogathatunk az egész éjszakán át tartó Artmozik éjszakáján, amely során az elmúlt év legkiválóbb darabjait láthatja a közönség a fővárosi művészmozikban. A programban klasszikus alkotások is szerepelnek. 
Vizuál

15 sor film: Csongor és Tünde

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Csongor és Tünde animációs filmről szól. 15 sor film.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

15 sor film: Csongor és Tünde

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Csongor és Tünde animációs filmről szól. 15 sor film.
Vizuál ajánló

David Lynch, Stanley Kubrick és Mijazaki Hajao filmjei is szerepelnek az Artmozik éjszakáján

Mindössze két mozijegy áráért hetven film közül válogathatunk az egész éjszakán át tartó Artmozik éjszakáján, amely során az elmúlt év legkiválóbb darabjait láthatja a közönség a fővárosi művészmozikban. A programban klasszikus alkotások is szerepelnek. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: A teremtés bukása

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt a kérdést teszi fel, emlékszik-e még valaki Ray Wilsonra? Egyúttal azt is megválaszolja, miért érthető, ha a kérdésre a válasz: nem. 
Vizuál hír

Bukovszky Orsolya és Pigler Emília az idei két Friss Csillag

Május 29. és június 4. között rendezik meg a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. Az idei év különösen fontos mérföldkő a fesztivál történetében: ez lesz az első Oscar-kvalifikáló kiadás.
Vizuál ajánló

Dokumentumfilm készült a budapesti romkocsmákról 

A kulturális élet számos ismert alakjának közreműködésével készült el Sipos Bence Romokból című dokumentumfilmje, amelynek alkotói elsőként kísérelnek meg hiteles lenyomatot adni a fővárosi romkocsmák történetéről, jelenéről és jövőjéről.