Vizuál

Elhunyt Bertalan Tivadar

2025.06.23. 13:55
Ajánlom
Életének 95. évében, június 21-én Budapesten elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, „egyszemélyes" könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója, akit Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett.

Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, osztálytársai közt volt Szakonyi Károly író, Szinetár Miklós rendező, színigazgató, és a zenetörténészként ismertté vált Bónis Ferenc – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nekrológjában.

Mint írták, a művész 1950-ben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára. Mestereként tisztelte a tanulmányai során megismert Bortnyik Sándor festőművészt, aki az 1950-es években a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora volt, de hatottak pályaképének kialakítására tanárai, Oláh Gusztáv és Nagyajtay Teréz is. Diplomamunkájának forgatókönyvét, ötlettervét és rajzait maga készítette Budai Nagy Antalról. Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállaltnál lett látványtervező. 1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című magyar játékfilm látványtervét készítette el.

1955-től 1991-ig a MAFILM-nél dolgozott, kezdetben tervező, majd vezető tervező, végül művészeti vezetői beosztásban. 1955-ben első önálló tervezői feladata a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében. Nevét leginkább a Tenkes kapitánya című, 1961-1962-ben forgatott magyar filmsorozat tette ismertté idehaza. 1971-ben, Szász Péter filmjének tervezésekor a Kapaszkodj a fellegekbe! című alkotás látványvilágának megrajzolásával már ismert és elismert tervezőként tartották számon.

Számos felkérést kapott külföldi rendezőktől. Úgy alkotott párizsi utcákat vagy római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót

– írta Bertalan Tivadarról az MMA.

1977-1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban és a Luther Márton 1980-ban készült el. Bertalan Tivadar művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. 1977-1989 között még nagyobb kihívást jelentett számára, amikor különböző díszletezéssel készítette el az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilágát, amerikai és angol filmprodukciókhoz.

Bertalan Tivadar oktatott a Képzőművészeti Főiskola Látványtervezői Tanszékén, emellett a Csebi Pogány Művészkörben, az újpesti rajzszakkörökben térszervezésről, díszletezésről, tervezésről.

1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozott.

Díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek, csak a filmtervek elkészítésétől, kivitelezési munkáitól vett búcsút hatvankét éves korában. 1995-ben a színházi világ legnagyobb európai seregszemléjén is bemutatkozott, a Prágai Quadriennálén, színházi és filmterveivel. Anyagát válogatta, katalógusba rendezte az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.

Az ezredfordulótól folyamatosan jelen volt képeivel egyéni és csoportos kiállításokon, a későbbiekben az Újpesti Művészek Társaságával szerepelt tematikus tárlatokon.

Nevéhez fűződik több mint kétszáz filmterv, több száz táblakép és festmény, grafikák, közel kétszáz díszletterv, tíz könyv, valamint számos illusztráció. Megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, valamint 2012 óta volt az MMA rendes tagja.

2015-ben életmű-kiállítását Képszavak és szóképek címmel mutatta be az MMA Vigadó Galériájában.

Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség tagja, a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztály alapító tagja, az Újpesti Művészek Társaságának alapítója volt. 2009-ben megkapta a Magyar Filmszemle Életmű-díját. 2010-ben Újpest, 2012-ben Budapest díszpolgári címével tüntették ki, 2017-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Az MMA saját halottjának tekinti.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Bertalan Tivadar (Forrás: MMA)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Színház

Nagy Viktor: „Szász János nálunk, Kaposváron tér vissza a magyar színpadi rendezéshez”

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerint az intézmény nemcsak szervezeti, hanem szemléleti átalakuláson is keresztülmegy. Nagy Viktor a Fideliónak árulta el: Szász János náluk rendez jövőre, ami szintén fontos mérföldkő a színház életében.
Színház

„Nagy Ervin kincset örökölt meg!” – reagált Vidnyánszky Attila

Merre tovább, új kezdet? címmel hosszú véleménycikk jelent meg Vidnyánszky Attilától az Indexen. A Nemzeti Színház igazgatója az írással az Inga ZaccPerKávé című műsorának Nagy Ervin kulturális államtitkárral készített adására reflektál.
Könyv

David Szalay: „Az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én nem vagyok rendes magyar”

A Booker-díjas író beszédével nyílt meg az Ünnepi Könyvhét, a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye. David Szalay a Magyarországhoz és saját magyarságához való bonyolult viszonyáról beszélt.
Zenés színház

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Nagy Ervin: „Nyílt pályázatot hirdetünk az NFI intézményvezetői pozíciójára”

A kulturális államtitkár június 11-én este egyeztetett a filmszakma képviselőivel. Terveik közt szerepel egy többablakos finanszírozási rendszer kialakítása a köztelevízió átalakításával, illetve egy V4-es koprodukciós alap létrehozásával.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Poloskavadászaton

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a poloskafényképezés embert próbáló kihívásairól mesél. 
Vizuál gyász

Elhunyt David Hockney világhírű festőművész

A kortárs brit képzőművészet egyik meghatározó alakja egy hónappal 89. születésnapja előtt hunyt el otthonában. David Hockney a 60-as években indult pop-art mozgalom egyik vezéregyénisége volt.
Vizuál ajánló

Gasztroélmények, történelmi kalandok, koncertek – június 20-án ismét Múzeumok Éjszakája

A Múzeumok Éjszakáján országszerte különleges kalandok várnak minden korosztályt: a múzeumok zenével, tánccal, gasztroprogramokkal telnek meg, és feltárulnak titkos helyszínek a látogatók előtt.
Vizuál kritika

Az emlékezet tengerpartján – kritika a Blue Heron című filmről

Sophy Romvari érzékeny és személyes filmje azt vizsgálja, miként élnek tovább bennünk a múlt feldolgozatlan veszteségei. A rendező a gyermekkori emlékek töredékeiből teremt fájdalmasan szép mozgóképes önvizsgálatot. Blue Heron kritika.