Vizuál

Elhunyt Birkás Ákos, Prima Primissima díjas festőművész

2018.06.11. 10:50
Ajánlom
Június 10-én, életének 77. évében elhunyt Birkás Ákos Munkácsy Mihály- és Prima Primissima díjas festőművész - erősítette meg a hírt a Knoll Galéria Budapest. Birkás Ákos idén a kultúra 50 meghatározó személyiségét bemutató Kult50 kiadványunkba is bekerült. Róla írt portrénkat közöljük.

 

Nemrég megkérdeztem Birkás Ákost, miért nem veszi elő a tíz évvel ezelőtt festett képeit, hiszen politikailag most jött el az idejük. Közel-keleti háborús jelenetek, robbantás, harcos muszlim arcok, határsávon áthaladó menekültek, piros takarókba burkolódzó, hajótörött migránsok. Tíz évvel ezelőtt nem értettük ezeket a sajtófotók alapján készült, színes festményeket, illetve bizonyos szinten értettük, de nem éreztük a súlyukat, nem szólt annyira erről az életünk, mint most. Ma már úgy gondoljuk, hogy volt akkor ezekben a művekben valami látnoki. De Birkás Ákos már semmiképp sem akarta kihozni ezeket a raktárból. „A kommerciális logika azt diktálná, hogy ezzel most fontoskodni kellene – válaszolta érdeklődésemre –, a szellemi igényesség azonban ettől viszolyog.” (Népszabadság) Hogyan értsük ezt? Egyfelől úgy: abban, hogy felhagyott ezeknek a mára annyira „aktuálissá” vált képeknek a festésével, valamiféle populizmusellenes politikai indulat fűtötte.

Amikor a témát kezdte megszállni a politikai népszerűséghajhászás, továbbállt, átváltott egy kevésbé közvetlen, nehezebben befogadható festészetre.

Persze nemcsak politikai populizmusról van itt szó, hanem művészetiről is, a jól érthetőség csapdájáról, amelyből az értelmezések berögzülése előtt tovább kell lépni. A közérthetőség is populista mozzanat. „Sokféle árnyalatú pozíciót foglaltam el a könnyebb-nehezebb érthetőség tekintetében – mondta egy interjúban tavaly év végén a Magyar Narancsnak, miután magyar képzőművészet kategóriában Prima Primissima Díjjal jutalmazták. – Vannak az életművemben tévedések is, amikor túllőttem a célon, de már mindegy. A művészet nem a tökéletes műre törekszik, mint az igazi akadémizmus, hanem – én legalábbis úgy látom – a művészet »trial and error« rendszer lett. Ez a módja annak, hogy az ember ne váljon iparossá.” Próbálni és tévedni.

birkas_akos-103801.jpg

Birkás Ákos (Fotó/Forrás: Prima Primissima Díj / Facebook)

Birkás Ákos végigpróbálta a modern festészet útvesztőit, keresve a művész, a művészet mibenlétét. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után, a hatvanas évek második felében expresszív portrékkal kísérletezett, majd néhány kivételtől eltekintve megsemmisítette képeit. A hetvenes évek elejétől fotóalapú konceptmunkák izgatták, ezekben kereste a válaszokat a művész szerepére, a műalkotás és a befogadó viszonyára. Mindvégig izgatták a teoretikai kérdések, generációjának egyik meghatározó művészetelméleti gondolkodójává vált amellett, hogy gyakorló művész maradt. Híres lett az egyik előadásának kijelentése a ’80-es évek elején, miszerint „az avantgárd halott”. Ekkoriban tért vissza ismét a festészethez az új szenzibilitás egyik elméleti megfogalmazójaként és gyakorlójaként. Mint Szipőcs Krisztina, a 2006-os Ludwig múzeumbeli kiállításának kurátora írta róla: megmaradt teoretikusnak, „ám a gondolkodás terepe ezentúl a kép, a »klasszikus festői küszködés« lett”.

A nyolcvanas évek közepén jutott el híres motívumához, a több képtáblából összeálló oválokhoz, vagy más néven fejekhez, amelyek szinte a védjegyévé váltak.

Tizenöt éven át, egészen 1999-ig mintegy kétszáz változatban festette ezt a formát. Sokan ma is ezeket a képeit ismerik. Az ezredforduló táján azonban a festészete váratlanul realisztikussá vált, előbb az absztrakt oválok váltak felismerhető arcokká, majd egyre inkább megelevenedett a háttér, és végül 2005-2006 táján eljutott a sajtófotószerű, médiatémákat használó képekig.

birkas_akos_ket_oldal_2013_80x100cm-104629.jpg

Birkás Ákos: Két oldal, 2013 80×100 cm (Fotó/Forrás: artportal.hu)

Közben a nyolcvanas évek közepétől Németországban élt, egy évet tanított Párizsban a Beaux-Arts-on, 1989-ben megkapta a rangos Herder-díjat, majd 1993-ban a Munkácsy-díjat. A 2000-es évek közepén végleg visszatért Magyarországra. Akkor rendezték meg nagy életmű-kiállítását a Ludwig Múzeumban. Újabb jelentős tárlatát a debreceni MODEM-ben láthattuk a ’70-es években készült fotóiból. Legújabb festményeit, amelyeken realisztikus és absztrakt elemek keverednek, a Knoll Galériában mutatta be 2016-ban. Tavaly neki ítélték a Prima Primissima Díjat magyar festészet kategóriában. Mint kitűnő előadót többször hallhattuk az utóbbi másfél évben kortárs kiállítások alkalmi tárlatvezetőjeként is.

Csordás Lajos írása

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Kapcsolódó

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Tánc

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.
Klasszikus

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Vizuál

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Klasszikus

Légy világsztárok tanítványa!

A Fesztivál Akadémia egyik elsődleges célja a jövő muzsikusainak nevelése, ezért a programok között központi szerepet kapnak az előadások, a mesterkurzusok és a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny. A verseny július 17-én kezdődik, és a nagyközönség számára is nyitott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Einstand a Múzeumkertben

Az Esti Hírlap forgatási fotói az újságban végül nem jelentek meg. Most a Fidelio FényképTár sorozatát olvasóival pedig még az internetes bázisba kerülés előtt megosztják a felvételeket múzeum munkatársai.
Vizuál ajánló

„A lassú idő a sivatag felől jön" - mozikban a Yao utazása

Szívhez szóló alakítással tér vissza a filmvászonra az Életrevalók francia szupersztárja, Omar Sy. Mától vetítik a mozik a francia-szenegáli road-moviet, a Yao utazását. 
Vizuál galéria

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Vizuál galéria

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.
Vizuál uránia

Újonnan felfedezett NASA-archívokkal jön az Apollo 11

Egyetlen alkalommal, eredeti nyelven vetíti az Uránia a Holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából készült új dokumentumfilmet. Az Apollo 11 expedíció küldetéséről szóló Todd Douglas Miller-film, a NASA filmarchívumának újonnan felfedezett filmjeiből és hanganyagából válogat.