Vizuál

Elhunyt Carlos Saura

2023.02.11. 15:05
Ajánlom
A spanyol filmrendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint például a Vérnász, a Carmen vagy a Tango. A művész 91 éves volt.

Saura halálhírét a Spanyol Filmakadémia jelentette be, hozzátéve, hogy szerettei körében, madridi otthonában érte a halál, egy nappal azelőtt, hogy Sevillában átvehette volna a testülettől a Goya-díjat „kiterjedt és rendkívül személyes alkotói hozzájárulásáért a spanyol filmművészet történetéhez.”

Szerencsém volt az életben, azt tettem, ami a legjobban vonzott: rendeztem mozit, színházat, operát, és egész életemben rajzoltam és festettem

– reagált a rendező, miután az akadémia bejelentette kitüntetését.

Carlos Saura 1932-ben született Huescában, január 4-én töltötte be 91. évét. Pályáját fotográfusként, 19 évesen már a francia Paris Match címlapjára került fényképe, a magazin pedig állást kínált neki.

Az ötvenes években bejárta egész Spanyolországot, hogy fotókon dokumentálja a polgárháború nyomait, közben érdeklődése a film felé fordult, első kisfilmjei ezekben az években készültek.

Elvégezte a madridi Filmművészeti Főiskolát, ahol Luis Bunuel tanítványa volt.

Az áttörést első játékfilmje, A csavargók (Los golfos) hozta meg, amely eljutott  egészen a Cannes-i Filmfesztiválig, és amelyet további 43 játékfilm követett. Az 1965-ben készült A vadászat című filmjével már több nemzetközi díjat is nyert. Az 1970-es évekre pedig a vezető spanyol filmrendezők közé tartozott. Egymás után forgatta sikeres művészfilmjeit: a Borsmentakoktél 1967-ben, Az odú 1969-ben, az Anna és a farkasok 1972-ben, a Nevelj hollót 1975-ben, A mama százéves 1979-ben készült.

A nyolcvanas években érdeklődése a zenés filmek felé fordult, és egészen újszerű megközelítéssel olyan táncdrámákat vitt vászonra mint a Vérnász, a Carmen és a Boszorkányszerelem, együttműködve a flamenco műfajának kiválóságaival, Antonio Gades táncművésszel és Paco de Lucía gitárművésszel. Ekkor készült továbbá a Flamenco (1995), a Tangó (1998), az Iberia (2005) és a Fados (2008).

A Carmen nemcsak Spanyolországban, de világszerte hatalmas sikert aratott, és megalapozta nemzetközi hírnevét. Georges Bizet operájának flamenco stílusú adaptációja a brit filmakadémia BAFTA-díját is megkapta.

Saura alkotásait a Berlinalén és Cannes-ban is elismerték, 2002-ben Isztambulban életműdíjat kapott, majd 2004-ben az Európai Filmakadémia életműdíját is elnyerte.

Filmes alkotók generációira volt hatással, nemcsak hazájában, hanem külföldön is, Martin Scorsese, Woody Allen és Steven Spielberg is többször nyilatkozott arról, hogy Saura művei mélyen inspirálták őket.

Utolsó alkotását, a Las paredes hablan (A falak beszélnek) című képzőművészeti dokumentumfilmet február 3-án mutatták be Spanyolországban.

A rendező háromszor nősült, és 13 évig élt együtt Geraldine Chaplinnel, akit múzsájának tartott, és aki 1979-es válásukig a számos filmjében szerepelt.

Antonio Banderas, Spanyolország egyik leghíresebb filmszínésze a Twitteren búcsúzott a rendezőtől. Mint írta: „a spanyol filmművészet egy fontos része halt meg Carlos Saurával, aki olyan életművet hagyott hátra, amely alapvetően fontos az emberi természet megértéséhez".

Ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat a téma érzékenysége miatt.

Fejléckép: Carlos Saura (Fotó/Forrás: Pablo Cuadra/Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Vizuál

Élje át újra nagyvásznon Milos Forman filmjeit!

Február 12. és március 26. között a cseh újhullám emblematikus rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Milos Forman legismertebb filmjeit vetítik eredeti nyelven a Puskin moziban.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.
Vizuál ajánló

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Vizuál kritika

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Vizuál interjú

A népművészet és a divat időtálló kapcsolatát mutatja be a Hagyományok Háza új kiállítása

A Hagyományok Háza Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát. A tárlat hátteréről Dr. Czingel Szilvia kurátorral beszélgettünk.
Vizuál hír

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.