Chochol Károly 1935. január 27-én született Budapesten. Eredeti szakmája optikus volt, a budapesti Fotóklubban sajátította el a fotózás fortélyait. 1950-ben felvették a Magyar Dolgozók Országos Művészfényképező Egyesületébe, ahol Haller Frigyes Gézától tanult.
Tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Találkozások alkotócsoportnak. A MÚOSZ Újságíró Iskola fotóriporter szakoktatójaként is dolgozott. Aktívan közreműködött a Fotóművészek Szövetsége munkájában, emellett fotóművészeti szakíróként tevékenykedett és fotótörténeti kutatásokat is végzett. Nyugdíjazásáig a TV Híradó, illetve a Telehír fotóriportereként dolgozott. Készített alkalmazott és reklámfotókat is.
Jelentősek kortárs fotósokról készített, ironikus képei. Első kiállítása Budapesten, a GANZ Kultúrházban és egyidejűleg a József Attila Színházban nyílt 1954-ben Emberek, arcok címmel.
A budapesti rakpart – A főváros arcai címmel 2022 novemberében nyílt életműkiállítása Budapest Főváros Levéltárában, amely 2021 óta őrzi egyedülálló fotóanyagát.
Félszáz könyv illusztrátora, illetve társszerzője. Több kiállítás rendezője, szerkesztője volt (Tény-kép, Műcsarnok, Budapest, 1980; Magyarok a fotótechnika történetében). Egyebek mellett 1995-ben a Magyar Televízió Életmű Nívódíjával, 2005-ben a MÚOSZ Aranytoll kitüntetésével ismerték el. 2017-ben Balogh Rudolf-díjjal tüntették ki.
Ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat a téma érzékenysége miatt.
Fejléckép: Chochol Károly fotográfus (fotó: Stekovics Gáspár / Wikipédia)