Vizuál

Elhunyt Csáji Attila festőművész

2025.01.17. 15:30
Ajánlom
A Munkácsy-Mihály-díjas alkotót, az MMA rendes tagját, volt alelnökét életének nyolcvanhatodik évében érte a halál – osztotta meg a hírt a köztestület.

Csáji Attila 1939-ben született Szepsiben (Abaúj vármegyében, Magyarországon – ma Szlovákia- Moldava nad Bodvou), 1948 óta élt Budapesten. Gyermekkorában egy évet Hollandiában töltött. Ekkortól kezdett intenzíven rajzolni tanulni, éveken keresztül Zajti Ferenc, Csontváry barátjának és tanítványának a műtermében. 1956-ot követően el kellett hagynia Budapestet, Miskolcon érettségizett, majd az Egri Tanárképző Főiskola rajztanári szakát végezte el 1964-ben. Kitűnő kapcsolatokat épített ki Európai Iskolásokkal (Gyarmathy Tihamér, Veszelszky Béla, Mezei Árpád stb.). 1966-ban Rómában töltött néhány hónapot egyházi támogatással. A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgárd egyik fő szervezője volt (SZÜRENON kiállítás, "R" kiállítás, balatonboglári kápolnatárlatok koncepciójának kialakítója, lengyelországi múzeumok magyar avantgárd kiállítássorozata stb.).

Igen jelentős mértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart, s az általa szervezett kiállítások ma már művészettörténeti jelentőségűek.

A 70-es évek elején többször kapott lengyelországi, csehszlovákiai majd franciaországi és hollandiai ösztöndíjakat, meghívásokat művésztelepekre. Csáji Attila művészete pályakezdése óta mindvégig a figyelem középpontjában állt, (Üzenet-Jelrácsok, fénnyel értelmezett plasztikus képek) a hatalom is túlzottan kitüntette „érdeklődésével” részben a hivatalos művészettel szemben álló alkotókat tömörítő mozgalom szervezése, részben a festészet formanyelvét megújító munkái miatt.

A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatta, társa a munkában Dr. Kroó Norbert, a magyarországi lézerkutatás vezetője volt. Új képi transzformációs módszert kísérletezett ki, az ún. szuperpozíciós módszert (1979). Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatták. Ezután számos európai országból kapott meghívást előadásokra és bemutatókra (Koppenhága Bella Center, Finnország – Finnlandia Palota, Stuttgart Messepallas, stb.). 1987-ben Soros-ösztöndíjat kapott (Boston, New York). A Massachusetts Institute of Technology – CAVS (a világ első mediális kutatóintézete) fényművészeti munkássága alapján taggá választotta. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozta az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) tagja lett.

1990-tól Groholy Tibor kutatómérnökkel dolgozott együtt lézeres optikai rendszerek fejlesztésében és Laser-environmentek, fényinstallációk megvalósításában.

1993-ban rendezte meg az első Fényszimpóziumot az egri Kepes Múzeumban, melyet Szabó István filmrendezővel együtt nyitott meg – áll a Magyar Művészeti Akadémia által közölt életrajzban.

„Az a művészi alkotómunka, amelyet Csáji Attila évtizedeken keresztül kifejlesztett a tudomány és a művészet átjárásaként az valahol a fénynek egy olyan értelmezése, amelynek révén a belső fényből a külső fénybe a művészet vizuális terepére tudott lépni” – idézi Szegő Györgyöt, a Műcsarnok művészeti vezetőjét az MMA nekrológja.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Csáji Attila (forrás: MMA)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ki merne ma Gobbi Hilda szemébe nézni?” – a Nemzet Színészei is megszólaltak Gobbi Hilda végakarata kapcsán

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett tizenkét művész írta alá azt a közleményt, amely számon kéri az illetékeseket, amiért a hazai színházi világért oly sokat tevő színművész végakaratát nem telesítették maradéktalanul.
Színház

Kálid Artúr: „Az én apám nem volt az életem része”

A Rózsavölgyi Szalon február 13-án mutatja be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével Hárs Anna Mákfagyi című darabját. A Hollósi Frigyes- és Gedeon József Amfiteátrum-díjas színművész a Fideliónak az új szerepéhez való kapcsolódása mellett szabadúszásról, szinkronokról, anyaszínházakról, rádiós műsorvezetésről is beszélt.
Vizuál

„Hihetetlen erő van a fiatal filmesekben” – díjnyertes rendezők a Magyar Filmszemle visszatéréséről

Tizenhárom év szünet után idén ismét visszatér a Magyar Filmszemle. A Fidelio magyar filmrendezőket kérdezett meg arról, miért örömteli, hogy ismét megrendezik a fesztivált. Fekete Ibolya, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes, Pálfi György, Sándor Pál, Szász János és Tarr Béla is megosztotta velünk gondolatait.
Színház

Zalán János cáfolja, hogy felnőttszínházzá alakítaná a Kolibrit

„Több cikkben és a petícióban is az jelent meg, hogy felnőtt színházzá alakítanám a Kolibrit. Ez szándékosan elferdített valótlan állítás. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez nem igaz” – írta a Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatója. Nyílt levelét teljes terjedelmében közöljük.
Színház

Ellinger Edina: „Ahol ennyi kreatív ember van, ott érdemes dolgozni”

Nemrég derült ki, hogy újabb öt évig Ellinger Edina vezetheti a Budapest Bábszínházat. Az igazgatót friss pályázatáról, a pozícióval járó nehézségekről, a tanításról, mértéktartásról és önvizsgálatról, valamint az új kihívásokról kérdeztük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Vizuál ajánló

A Teremtéstől az Ígéret földjéig – kortárs bibliaértelmezések a MODEM-ben

Február 8-án nyit az Eredet a debreceni MODEM-ben. A gyűjtemény a 21. századi ember nézőpontjából, kortárs magyar művészek segítségével értelmezi Mózes öt könyvét, azaz az emberiség őstörténetét, mely a zsidóság és kereszténység által meghatározott kultúrák értékrendjének alapja. A kiállítás április 20-ig megtekinthető.
Vizuál hír

Juliette Binoche lesz a 78. Cannes-i Filmfesztivál zsűrielnöke

A világhírű szemle története során mindössze másodszor fordul elő, hogy két egymást követő évben női elnöke lesz a zsűrinek. Juliette Binoche azon kevés színészek egyike, akinek sikerült elhódítania a filmvilág legfontosabb elismeréseit. 
Vizuál ajánló

Áradás – hamarosan a mozikban az év animációs szenzációja

Február 6-án debütál a magyar mozikban Gints Zilbalodis Áradás című animációs filmje, amely az elmúlt évben több tucat elismerést kapott különböző rangos fesztiválokon, és két kategóriában is esélyes Oscar-díjra.
Vizuál hír

A nagyközönség előtt is láthatóvá válik Barcsay Jenő hatvan éve lappangó monumentális szénrajza

Már dolgoznak a Ferenczy Múzeumi Centrum restaurátorai azon a monumentális szénrajzon, amelynek megtalálása a Barcsay 125 jubileumi emlékév egyik szenzációja.