Vizuál

Elhunyt Deim Pál festő

2016.05.09. 15:27
Ajánlom
A Kossuth-díjas festő- és grafikus, kiváló művész, a nemzet művésze, Szentendre város díszpolgára életének 84. évében hunyt el súlyos betegség után május 9-én.

Deim Pál a Képzőművészeti Főiskolán sokszorosító grafikát tanult Papp Gyula és Ék Sándor tanítványaként, 1990-től a Főiskola címzetes egyetemi tanára, a Szentendrei Artéria Alkotóközösség tagja, 1991-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja volt.

Deim Pál

Deim Pál

Önálló kiállításai a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a budapesti Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nyíltak.

Művészete elismeréseként 1974-ben az országos kisplasztikai biennále első díját, 1978-ban a nemzetközi kisplasztikai kiállítás díját, 1985-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1987-ben Pro urbe Szentendre díjat, 1990-ben kiváló művész címet kapott. Az alkotó 1993-ban vehette át a Kossuth-díjat, 2001-ben Kölcsey Ferenc Millenniumi díjat, 2002-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíját, 2003-ban Prima-díjat, 2007-ben a Magyar Festészet Napja Alapítvány életműdíját, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

Deim Pál 1932. június 29-én született Szentendrén, tanulmányait 1958 és 1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Mesterének tekintette Vajda Lajost, Gadányi Jenőt és Barcsay Jenőt. 1960-ban moszkvai és leningrádi útján ismerte meg a modern művészet klasszikusait, mint például Picasso és Matisse művészetét, 1967-es brüsszeli és párizsi tartózkodásakor pedig a kortárs művészetet. Az 1968-ban, a macedón prilepi művésztelepen készült sorozata meghatározta életműve későbbi alakulását. Művei szorosan kapcsolódnak a szentendrei festészet klasszikus hagyományaihoz. A festés mellett 1971 óta szobrászattal is foglalkozott: 1993-ban, Győrben állították fel Golgota című szobrát. 1974-es műcsarnoki kiállítása óta vásárolják műveit a neves magángyűjtők. Művészete a szentendrei festészet klasszikus hagyományainak szerves folytatása. Első képei – tájak, figurák – lírai hangvételűek, az érzékeny festőiség olvasható ki belőlük. 1968-tól képeinek fő motívuma az idolként megjelenő emberi alak, a test arányait és körvonalait követő bábu. Művészetének újabb fordulata a 80-as évek közepén következett be, amikortól képein a szenvedély a szenvedéssel olvad egybe. Megváltozott festésmódja is: szaggatott ecsetvonások, erős színek váltak jellemzővé.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.