Vizuál

Elhunyt Deim Pál festő

2016.05.09. 15:27
Ajánlom
A Kossuth-díjas festő- és grafikus, kiváló művész, a nemzet művésze, Szentendre város díszpolgára életének 84. évében hunyt el súlyos betegség után május 9-én.

Deim Pál a Képzőművészeti Főiskolán sokszorosító grafikát tanult Papp Gyula és Ék Sándor tanítványaként, 1990-től a Főiskola címzetes egyetemi tanára, a Szentendrei Artéria Alkotóközösség tagja, 1991-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja volt.

Deim Pál

Deim Pál

Önálló kiállításai a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a budapesti Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nyíltak.

Művészete elismeréseként 1974-ben az országos kisplasztikai biennále első díját, 1978-ban a nemzetközi kisplasztikai kiállítás díját, 1985-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1987-ben Pro urbe Szentendre díjat, 1990-ben kiváló művész címet kapott. Az alkotó 1993-ban vehette át a Kossuth-díjat, 2001-ben Kölcsey Ferenc Millenniumi díjat, 2002-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíját, 2003-ban Prima-díjat, 2007-ben a Magyar Festészet Napja Alapítvány életműdíját, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

Deim Pál 1932. június 29-én született Szentendrén, tanulmányait 1958 és 1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Mesterének tekintette Vajda Lajost, Gadányi Jenőt és Barcsay Jenőt. 1960-ban moszkvai és leningrádi útján ismerte meg a modern művészet klasszikusait, mint például Picasso és Matisse művészetét, 1967-es brüsszeli és párizsi tartózkodásakor pedig a kortárs művészetet. Az 1968-ban, a macedón prilepi művésztelepen készült sorozata meghatározta életműve későbbi alakulását. Művei szorosan kapcsolódnak a szentendrei festészet klasszikus hagyományaihoz. A festés mellett 1971 óta szobrászattal is foglalkozott: 1993-ban, Győrben állították fel Golgota című szobrát. 1974-es műcsarnoki kiállítása óta vásárolják műveit a neves magángyűjtők. Művészete a szentendrei festészet klasszikus hagyományainak szerves folytatása. Első képei – tájak, figurák – lírai hangvételűek, az érzékeny festőiség olvasható ki belőlük. 1968-tól képeinek fő motívuma az idolként megjelenő emberi alak, a test arányait és körvonalait követő bábu. Művészetének újabb fordulata a 80-as évek közepén következett be, amikortól képein a szenvedély a szenvedéssel olvad egybe. Megváltozott festésmódja is: szaggatott ecsetvonások, erős színek váltak jellemzővé.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Vizuál

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.
Vizuál napszállta

Nemes Jeles László a legjobb rendező Pekingben

Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Ázsia nagyszabású seregszemléjén, a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon a Napszállta című filmjéért. A filmet pénteken vetítik a Magyar Filmhéten, a Corvin moziban.
Vizuál magazin

Csokoládéra épült a világhírű műgyűjtemény

A Budapest Art Week keretén belül betekintettünk a budapesti Ludwig Múzeum kulisszái mögé, ahol azt is megtudhattuk, mi köze a húsvéti csokitojásoknak Andy Warhol pop-art képeihez.
Vizuál videó

Terápia filmben és építészetben – Krigler Gábor és Varga Tamás a Kult50-ben

A Kult50 a háttérben álló alkotókra is szeretné felhívni a figyelmet, hiszen Krigler Gábor showrunner, kreatív producer sorozataival és Varga Tamás építész épületeivel sokan naponta találkoznak. Videósorozatunk hetente két alkalommal jelentkezik, amelyben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.
Vizuál hír

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.