A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia mély fájdalommal tudatja, hogy rendes tagja, Harasztÿ István (becenevén: Édeske) Kossuth-díjas szobrászművész 2022. július 13-án, szerdán reggel, életének 88. évében elhunyt – olvasható az Asztali beszélgetések Facebook-oldalán. Hozzátették, a művész búcsúztatásáról később adnak tájékoztatást.
Harasztÿ István 1934-ben született Pestszentimrén. 1953-ban kezdett festésteni, később, 1960 és 1970 között a Dési Huber Körbe járt fejleszteni képzőművészeti alapismereteit, mestere Laborcz Ferenc volt. Kenyerét hosszú ideig tanítással kereste, majd 1967 és 1989 között belsőépítész lett a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalatnál,
de 1975-76-ban a kaposvári Csíky Gergely Színházban szcenikusként is dolgozott.
Szobrainak legfőbb eleme a mobilitás, az elgondolás és a játék, képzőművészeti szaknyelven „mozgás”, „koncept” és „játék”.
Szürrealisztikus nonfigurációi kapcsolják a Szürenon művészcsoportosuláshoz is, minden kiállításukon szerepelt műveivel.
Kinetikus alkotásai közül talán a leghíresebbek az Acélmosoly, a Fügemagozó (1970), s az Agyágyú című szerkezetek, melyek egyetlen lökéssel mozgásba hozhatók, s „ütköztetik” a képzőművész és az aktuális megismerő néző fantáziáját.
Művei szatirikus mondanivalója miatt már a 70-es években sokan felfigyeltek rá, köztük az államhatalom is:
mivel sok esetben kritikával illette a Kádár-rendszert, éveken át hátráltatták művészi karrierjét.
Életművét számos díjjal ismerték el: a Kassák Lajos-díjat 1975-ben, a Munkácsy Mihály-díjat 1988-ban kapta meg. A Kossuth-díjat 2000-ben vehette át, 2010-ben pedig Prima Primissima díjas lett.
Fejléckép: Harasztÿ István (Fotó/Forrás: Bielik István / Asztali beszélgetések Facebook-oldala)
hírlevél
