Huschit János 1945-ben született Budapesten. Már gyermekkorában fotózni kezdett, érdekelte a filmrendezés is, de édesapja halála után korán munkába kellett állnia. A Kossuth nyomdában két évig tanult mint reprodukciós fényképész. Atyai jó barátja, a festő Redő Ferenc ismerte fel tehetségét, és biztatta, hogy érdemes komolyan foglalkoznia a fotózással.
A hatvanas évek végén kezdett lemezeket fotózni, később ezen a területen aratta a legnagyobb sikereket.
Fotózta Koncz Zsuzsát, Kovács Katit, Zalatnay Saroltát, dolgozott többek között az Illés, a Hungária, a Mini és a Neoton Família együttesek borítóin. Egy időben sok képet készített Kocsis Zoltánról is. Egy interjúban róla mesélte el a következő anekdotát: „Neki olyan memóriája volt, hogy meg tudta jegyezni, hányat kattintottam egy fotózáson.
Mindig meg kellett mutatni a képeket, és amikor leadtam neki, akkor számon kérte, ha kevesebb volt, mint amennyit megjegyzett.
Igaza volt, mert leszedtem azt, ami nem sikerült. »Tessék nekem mindent megmutatni!« Ő ilyen volt.”
Huschit János, miután felhagyott a lemezborító-fotózással, elmondása alapján könyvkiadóknak, múzeumoknak dolgozott. Halálának tragikus hírét a képzőművész Stekovics Gáspár osztotta meg a közösségi médiában.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép: Huschit János lemezborítói (forrás: discogs.com)
hírlevél
