Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – emlékezett meg róla az MMA.

Filmrendezőként a magyar animációs mozgóképművészet emblematikus alakja volt. A filmkészítés mellett több más területen ért el kimagasló teljesítményeket: művelődéstörténész, kultúrtörténeti ismeretterjesztő könyvek szerzője, illusztrátor, és a tévéműsor-készítés területén is számos alkotás őrzi nevét.

Építésznek készült – ezt előnytelen káderlapja miatt nem adta meg neki a sors, de a tudatosság, a gondos tervezés, szerkesztés, pontosság alkotásain következetesen megmutatkozott, bármely műfajhoz nyúlt is. A rajzfilm volt az a terület, ahol először megmutathatta magát. Kényszer szülte pálya volt, de a gyerekkori negatív élmények miatt megtanulta az alkalmazkodást, a korlátokhoz és lehetőségekhez való igazodást, azon belül a saját, belső szabadság megélését. Igényszintjének megfelelően tágította ki, töltötte meg új jelentéssel ezt az alapvetően szórakoztató műfajt. Rajzfilmjeiben (akár a költészetben) a tömörítést, sűrítést meghatározó elvnek tartja, valamint a belső tájak és az álmok szerepe is egyre inkább kulcsfontosságúvá vált műveiben.

Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus áll kiállított rajzai előtt a Képpraxisok 2. című kiállítás sajtóbejárásán a Műcsarnokban 2019. december 3-án. (Fotó/Forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Pályájának első szakaszában, a hatvanas évek elején reklámfilmeket készített, majd a Gusztáv című sorozat rendezője és figuratervezője lett. A sorozatot szakmai gyakorlatnak tekintette, de lelki közösséget nem érzett ezzel a munkával: nem szerette a kisember gyarlóságait kifigurázó epizódokat, sértette szociális érzékenységét, s bár humorérzékét megcsillogtathatta, szűk volt neki ez a szerep, nem inspirálta – mélyebb, tartalmasabb feladatokra vágyott.

1968-ban megtörtént az első szakmai fordulópont: elkészült az Álmok szárnyán című reklámfilmje, amely Arany Cédrus Díjat kapott (Bejrút, 1970). 1969-ben elkészült a Hídavatás, első sikeres, díjazott egyedi rajzfilmje, amely már nem reklámfilm volt, majd 1970-ben elkészítette első fekete-fehér filmjét (Mélyvíz).

Az első valódi sikert (mind a szakma, mind a közönség szempontjából) a János vitéz (1973) című egészestés animációs film hozza. Filmtörténeti szempontból is különleges alkotás ez:

A mű világos alapüzenete (a földi világon túli hűségbe, az örökké tartó szerelembe és az igazságosságba vetett hit) tartalmilag tette vonzóvá a filmet, a dekoratív, színekben tobzódó képek, a szüntelenül változó, alakuló terek látványa, a mozgás, a lendületes, szenvedélyes jelenetek elvarázsolták mind a gyerek, mind a felnőtt nézőket.

Jankovics Marcell: János vitéz; egész estés animációs film; 1971-73 (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

1974-ben készítette el sokak által legjobbnak tartott alkotását, a Sisyphus című rövidfilmet. A film egy mitológiai hős történetébe bújtatott önvallomás. Egyetlen lendület, egyetlen üzenet, tömör gondolatiság.

1977-ben elkészíti Jankovics a Küzdők című rövidfilmjét (Cannes-i Arany Pálma Díj). Ugyanebben az évben elkezdi a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. A sorozat – ahogy a János vitéz is – a magyar népi vizualitás és gondolkodásmód hagyományaiból táplálkozik.

1981-ben bemutatják Jankovics második egészestés filmjét, a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hoz (elnyeri a Minden idők legjobb rajzfilmje c. díjat). E film elkészültét, a művészi teljesítményt többéves kutatómunka előzi meg. Előadásokat tart, ismeretterjesztő anyagokat ír a szerző az archaikus világképről, a mitológiáról, a népmesék és a csillagos ég kapcsolatáról.

Jankovics Marcell: Fehérlófia; egész estés animációs film; 1979-81 (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002) volt, amelyet Szörényi Levente felkérésére készített el.

A 160 perces rajzfilm esetében a technika fejlődéséből adódó kivitelezési különbségek nem voltak utólag teljesen eltüntethetőek. Az erős filozófiájú, veretes nyelvű szöveget a művész a képi megjelenítéssel kívánta „olvasmányosabbá" tenni.

Az ember tragédiája (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Gazdag pályája során Jankovics Marcell a televíziózásba és műsorkészítésbe is belekóstolt, rendszeresen készített ismeretterjesztő televíziós műsorokat, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, rendezőként. Négyszáznegyven műsort forgatott le munkatársaival.

Jankovics Marcell ismeretterjesztő könyvei külön „polcot" érdemelnek az életművében. Az alapkoncepcióját, hogy különféle területeken végzett tevékenységei – könyvek, filmek, előadások – egymáshoz szervesen kapcsolódjanak, ismeretterjesztő könyveinél is megtartotta.

Illusztrátorként is jelentős életművet tudhatott magáénak. Könyvillusztrációi alkalmazott művek, mégis megállják a helyüket önálló műalkotásként is: számos kiállításon bemutatták őket. Jankovics Marcell az illusztrálandó szöveg megjelenítésekor alkotótárs, szellemi partner volt; a képek kiegészítik, új színekkel, tartalommal gazdagítják a köteteket.

Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti.

Jankovics Marcell pályaképe Mirtse Zsuzsanna írása alapján készült (forrás: MMA)