Vizuál

Elhunyt Kévés György építész

2024.03.11. 13:00
Ajánlom
Életének 89. évében szombaton elhunyt Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze - tudatta az MMA.

Kévés György olyan maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örök érvényűt teremtett. Életműve során mindvégig a társművészetek legjelentősebb képviselőivel alkotott. Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé” – méltatták az MMA közleményében az elhunytat.

Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította

az általa létrehozott és működtetett kulturális és művészeti egyesületen, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületén (ÉMKE) keresztül” – idézték fel.

Kévés György 1935-ben született Ősiben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerezte 1959-ben. 1959–1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961–1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol több középülettervet is készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy könnyűszerkezetes rendszert, elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira. 1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a Stúdió R építészeti tervezőirodát. 1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt.

Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági – Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).

Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját.

1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát, ahol az elmúlt két évtized alatt mintegy száz kiállítást rendeztek.

Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974-1984 között tanított a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskoláján, 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt. 1963–2015 közt a Magyar Építőművészek Szövetségének, 1990–2015 között pedig a Magyar Építész Kamarának tagja volt, majd 2015-ben megalapította a Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét.

Munkásságát 1973-ban Ybl Miklós-díjjal, 2007-ben Prima- és Kossuth-díjjal ismerték el, 2002-ben a nemzet művésze lett, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Kévés Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Kévés György (forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Közzétették a 44. Magyar Filmszemle zsűrijének névsorát

A Magyar Filmművészek Szövetsége és a Budapest Film együttműködésében február 3–9. között a budapesti Corvin moziban rendezik meg a 44. Magyar Filmszemlét.
Zenés színház

Kortárs opera molnári receptre

Mit tesz egy vezető színész, ha revolverrel üldözik, ráadásul jogosan? A kulisszák mögé visz Molnár Ferenc egyfelvonásosa, az Előjáték Lear királyhoz, amely kortárs operaként éledt újjá Kecskeméten.
Klasszikus

Visszanézhető a Concerto Budapest Hegedűgálája

Nagy sikert aratott január 18-án a Zeneakadémián a Keller András karmester és neves hegedűművészek közreműködésével tartott koncert, amely tíz napig online is megtekinthető a közvetítés különböző felületein.
Plusz

10 kiváló programot ajánlunk a magyar kultúra napjára

Ingyenes múzeumlátogatás, koncert, néptánc, felolvasás, cirkusz és cimbalomest is lesz a magyar kultúra napján. Tíz eseményt választottunk ki, amire érdemes odafigyelni január 22-én.
Klasszikus

Jubileumi évaddal érkezik a Virtuózok

Az évad különlegességét nemcsak az évforduló és az izgalmas újdonságok adják, hanem a határon túli magyar tehetségek felkutatására helyezett kiemelt figyelem is, amely tovább erősíti a nemzeti és nemzetközi összefogást.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Ön mit tenne, ha hűtlenségen kapná a házastársát?

Szembenézne a problémáival, vagy inkább hívna egy szakembert, aki vállalja, hogy elsimítja a dolgokat? A Volt szerető, nincs szerető című dokumentumfilmben egy hivatásos „szerető-elválasztót” láthatunk munka közben.
Vizuál hír

Átadták a Magyar Filmakadémia Aranyérmeit

A filmszakmai egyesület a magyar kultúra napján adta át a Filmakadémia Aranyérmeket közössége azon tagjainak, akik kiemelkedő tevékenységükkel vagy akár életművükkel szolgálták a hazai mozgóképkultúrát. Márta Istvánt, Mikulás Ferencet és Novák Jánost is kitüntették.
Vizuál hír

Pataki Éva: „Mészáros Márta filmjei univerzálisak”

Mészáros Márta állandó alkotótársa Pataki Éva Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró. A Fidelio őt kérte meg, hogy reagáljon arra a kivételes hírre, miszerint a francia Coproduction Office Mészáros Márta 14 filmjét, köztük az Örökbefogadást, a Kilenc hónapot és a Napló-trilógiát megvásárolta világforgalmazásra.
Vizuál hír

Új előzetest kapott a Dargay-féle Csongor és Tünde

A nyolcvankét perces animáció premierje április 17-én lesz. Vörösmarty Mihály klasszikusának alakjait többek között Czető Roland, Eke Angéla, Szabó Győző, Lamboni Anna és Menszátor Magdolna szólaltatják meg.
Vizuál hír

A Berlinalén mutatják be a Minden rendben című filmet

Sós Bálint Dániel alkotását beválogatta elsőfilmes versenyprogramjába a február 13-án kezdődő 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál. A Minden rendben a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Hajdu Szabolcs főszereplésével.