Vizuál

Elhunyt Kósa Ferenc, a Tízezer nap rendezője

2018.12.12. 16:50
Ajánlom
Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Cannes-i nagydíjas Tízezer nap című film rendezője.

Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.

1937. november 21-én született Nyíregyházán. Tanulmányait a Széchenyi István Közgazdasági Technikumban (Nyíregyháza, 1952-1956) és a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán (1959-1963) végezte. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, 1976-tól az Objektív Stúdió egyik alapítója, a stúdió művészeti tanácsának tagja; 1988-tól Szabó Istvánnal együtt a stúdió művészeti vezetője volt.

Pályáját a Sára Sándorral és Csoóri Sándorral közösen készített Tízezer nap után is jelentékeny, drámai erejű művek jellemzik. Az alkotóhármas munkájából született az Ítélet, Feldobott kő, Nincs idő, Hószakadás, A mérkőzés vagy a József Attila önéletírása alapján készült Öngyilkosság.

kosa_ferenc_208_bmullerfoto-scr-164433.jpg

Kósa Ferenc forgatás közben (Fotó/Forrás: MMA / B Müller Photo)

Életművében fontos helyet foglal el A másik ember című filmje, amelyben a világháborúval és az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit összegezte. Dokumentumfilmjei közül jelentősek a Balczó András vívódásairól szóló Küldetés és a dr. Béres József tudományos kutató küzdelmeiről készült Az utolsó szó jogán című film. Televíziós munkái közül kiemelkedik a Nagy Lászlóval közösen készített Tűz vagyok, valamint a Szeretném, ha szeretnének című filmek.

Ellenzéki értelmiségiként részt vett az 1985. évi monori és az 1987 szeptemberi lakitelki tanácskozáson. 1990-2006 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, nevéhez fűződött egyebek mellett a filmtörvény gondozása.

1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-ben Érdemes művész címmel, 1997-ben Magyar Örökség-díjjal jutalmazták. 2007-ben Kossuth-díjat kapott nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért. 2008-ban a Magyar Mozgókép Mestere lett. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat. 2012-ben a Magyar Művészetért Díjjal tüntették ki. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2017-ben megkapta a Kölcsey-emlékplakettet. 2012 óta az MMA rendes tagja.

Az MMA idén jelentette meg filmes monográfiáját Kósa Ferencről Őrizd az embert címmel, a DVD-melléklettel is ellátott kötet elemzéseken, visszaemlékezéseken, interjúkon keresztül mutatja be a rendező pályáját. Kósa Ferencet az MMA saját halottjának tekinti.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Átadták a Magyar Filmakadémia Aranyérmeit

A filmszakmai egyesület a magyar kultúra napján adta át a Filmakadémia Aranyérmeket közössége azon tagjainak, akik kiemelkedő tevékenységükkel vagy akár életművükkel szolgálták a hazai mozgóképkultúrát. Márta Istvánt, Mikulás Ferencet és Novák Jánost is kitüntették.
Könyv

Digitalizált formában elérhetőek Petőfi Sándor fiának, a fiatalon elhunyt Zoltánnak versei és levelei

Immár online hozzáférhető Petőfi Sándor és Szendrey Júlia gyermeke, Petőfi Zoltán (1848–1870) 135 verse, valamint 95 darabból álló levelezése az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyatékból.
Klasszikus

Renaud Capuçon: „Kíváncsiság és öröm nélkül nem lehet muzsikálni”

Szerencsére gyakori vendég Budapesten a világhírű hegedűművész, Renaud Capuçon – nemrég a Budapesti Fesztiválzenekarral játszotta Mendelssohn e-moll hegedűversenyét január 17–19. között a Müpában, a tavalyi évadban pedig vezényelni is hallhattuk.
Vizuál

Magyar siker: Jancsó Dávid Oscar-esélyes A brutalista vágásáért

Bejelentették az idei, 97. Oscar-díj jelöltjeit. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az aranyszoborra. A legtöbb jelölést Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta.
Vizuál

Pataki Éva: „Mészáros Márta filmjei univerzálisak”

Mészáros Márta állandó alkotótársa Pataki Éva Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró. A Fidelio őt kérte meg, hogy reagáljon arra a kivételes hírre, miszerint a francia Coproduction Office Mészáros Márta 14 filmjét, köztük az Örökbefogadást, a Kilenc hónapot és a Napló-trilógiát megvásárolta világforgalmazásra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A Szépművészetiben ünnepli 10. születésnapját a Textúra

A múzeum a korábbi évadok szövegeiből választott ki tízet, melyeket a színészek szokás szerint az ihlető műalkotások társaságában fognak tolmácsolni. Premier: február 11.
Vizuál hír

Magyar siker: Jancsó Dávid Oscar-esélyes A brutalista vágásáért

Bejelentették az idei, 97. Oscar-díj jelöltjeit. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az aranyszoborra. A legtöbb jelölést Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta.
Vizuál hír

Fókuszban a nyílt gyakorlatok – bemutatta éves programtervét a Ludwig Múzeum

A kortárs művészet megértéséhez fontos, hogy láthatóvá váljanak az alkotásokat létrehozó helyzetek és kapcsolatok. A Ludwig Múzeum 2025-ös kiállításain bemutatott gyakorlatok túllépnek a hagyományos kereteken, összekapcsolják a művészetet a társadalommal, és új kifejezési formákat, közösségi élményeket teremtenek.
Vizuál kritika

Ön mit tenne, ha hűtlenségen kapná a házastársát?

Szembenézne a problémáival, vagy inkább hívna egy szakembert, aki vállalja, hogy elsimítja a dolgokat? A Volt szerető, nincs szerető című dokumentumfilmben egy hivatásos „szerető-elválasztót” láthatunk munka közben.
Vizuál hír

Átadták a Magyar Filmakadémia Aranyérmeit

A filmszakmai egyesület a magyar kultúra napján adta át a Filmakadémia Aranyérmeket közössége azon tagjainak, akik kiemelkedő tevékenységükkel vagy akár életművükkel szolgálták a hazai mozgóképkultúrát. Márta Istvánt, Mikulás Ferencet és Novák Jánost is kitüntették.