A műkincsrablás jövedelmező, de nagy szakértelmet követelő bűnözési forma. Nem egyszerű annak a dolga sem, aki a lopott holmikat jogi úton szeretné visszaszerezni. Június 14-én szívrohamban, 72 éves korában elhunyt Paolo Giorgio Ferri, aki római ügyészként több tízezer műkincset szerzett vissza Olaszország és Görögország számára.
Első ilyen ügye 1994-ben volt, amikor eltűnt egy szobor a római Villa Torloniából, majd rövidesen felbukkant a Sothesby’s aukciósház árverésén. Miután Ferri beleásta magát a témába, rájött, hogy több tucat amerikai múzeumban találhatók olyan római és etruszk kori tárgyak, amelyekről az olasz hatóságok nem is tudnak.
Ettől kezdve fáradhatatlanul nyomozott lopott antikvitások után, felfedve a műkincsrablók és -kereskedők korrupt világát, akik felbecsülhetetlen értékű tárgyakkal látták el a világ legnagyobb múzeumait Londontól New Yorkig.
Elmondása szerint munkáját részben a harag vezérlete: nehezen tűrte, hogy hazája kincseit szétszórják a világban.
Első áttörése akkor történt, amikor 1995 szeptemberében az olasz és a svájci rendőrséggel rajtaütöttek az olasz műkincsdíler, Giacomo Medici egyik bázisán Genfben, ahol több ezer görög, etruszk és római műkincs került elő egy raktárból. Kancsók, vázák, büsztök, temetkezési tárgyak, istenség- és állatszobrok – mind gondosan felcímkézve és beárazva.
Ferri a raktárat nem véletlenül hasonlította Ali baba barlangjához:
mintegy 35 millió dollár értékű leletegyüttes, műkincs volt benne. A nyomozók kiterjedt levelezéseket találtak, amelyeket Giacomo Medici amerikai és angol múzeumokkal folytatott.
Paolo Giorgio Ferri szívósságára jellemző, hogy négy évig nyomozott egy antikvitás kori cserépedény után, amely harminckét éven át volt a Metropolitan Múzeum görög-római tárlatának ékessége. A munkamódszere is új volt: a bíróságon támadta meg a nagy múzeumokat, a korrupt terjesztőket és a tolvajokat. „Nagyon makacs volt, és nagyon merész” – mondta róla barátja és életrajzírója, Fabio Isman.
Két nagykutyát füleltek még le Ferri munkájának hála: Gianfranco Becchina olasz és Robin Symes londoni műkincskereskedőt. A Medici-ügyben az olasz ügyésznek volt egy olyan lépése, ami alapjaiban megrázta a művészeti világot. Megvádolt két prominens múzeumi tekintélyt, Marion True kurátort és Robert E. Hecht Jr. gyűjtőt, amiért Medici lopott holmijaival kereskedtek. Ugyan egyikőjüket sem ítélték el, de az ügy jelzés volt az amerikai múzeumok felé.
A New York-i Metropolitan 20, a Getty 47, a Bostoni Szépművészeti 13 lopott műtárgyat szolgáltatott vissza Olaszországnak 2006-2011 között. Ezeknek a tárgyaknak a leghíresebbike a Euphronios-váza, egy 2500 éves műtárgy, amelyet egy etruszk sírból loptak el Medicihez kötődő tolvajok. „Paolo Ferri megnyitotta az utat, amely reméljük, nem zárul le” – nyilatkozta életrajzírója.
Az Euphronios-váza (Fotó/Forrás: Wikimedia)
Egy 2006-os interjúban Ferri elmondta, hogy csak Olaszországban mintegy 100 ezer sírhelyet fosztottak ki, és legalább 500 millió dollár értékű kincset loptak el. Ez a szám viszont csak töredéke lehet annak, amit Görögországból, Törökországból, Irakból, Jordániából, Szíriából, Egyiptomból, Ciprusról, Nyugat-Afrikából, Közép-Amerikából, Peruból és Kínából hordanak ki a nagy múzeumokba.
Paolo Giorgio Ferri 1947. október 17-én született Rómában. A Sapienza Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1977-től bíró, egy évtizeddel később főügyész lett. A kilencvenes években a történelem iránti érdeklődése folytán került az olasz kultuszminisztériumba, ahol műkincsrablások felderítésével foglalkozott több mint két évtizeden át. 2020. június 14-én hunyt el, felesége és lánya gyászolja. (ARCA, New York Times)
hírlevél
