Vizuál

Elhunyt Paolo Ferri, aki lopott műkincsek tízezreit perelte vissza a világ legnagyobb múzeumaitól

2020.06.22. 11:30
Ajánlom
A római ügyész a jog útján kulcsszerepet vállalt abban, hogy több tízezer lopott műkincs és antikvitás kerüljön vissza Olaszországba és Görögországba – akár a világ legrangosabb múzeumaiból is.

A műkincsrablás jövedelmező, de nagy szakértelmet követelő bűnözési forma. Nem egyszerű annak a dolga sem, aki a lopott holmikat jogi úton szeretné visszaszerezni. Június 14-én szívrohamban, 72 éves korában elhunyt Paolo Giorgio Ferri, aki római ügyészként több tízezer műkincset szerzett vissza Olaszország és Görögország számára.

Első ilyen ügye 1994-ben volt, amikor eltűnt egy szobor a római Villa Torloniából, majd rövidesen felbukkant a Sothesby’s aukciósház árverésén. Miután Ferri beleásta magát a témába, rájött, hogy több tucat amerikai múzeumban találhatók olyan római és etruszk kori tárgyak, amelyekről az olasz hatóságok nem is tudnak.

Ettől kezdve fáradhatatlanul nyomozott lopott antikvitások után, felfedve a műkincsrablók és -kereskedők korrupt világát, akik felbecsülhetetlen értékű tárgyakkal látták el a világ legnagyobb múzeumait Londontól New Yorkig.

Elmondása szerint munkáját részben a harag vezérlete: nehezen tűrte, hogy hazája kincseit szétszórják a világban.

Első áttörése akkor történt, amikor 1995 szeptemberében az olasz és a svájci rendőrséggel rajtaütöttek az olasz műkincsdíler, Giacomo Medici egyik bázisán Genfben, ahol több ezer görög, etruszk és római műkincs került elő egy raktárból. Kancsók, vázák, büsztök, temetkezési tárgyak, istenség- és állatszobrok – mind gondosan felcímkézve és beárazva.

Ferri a raktárat nem véletlenül hasonlította Ali baba barlangjához:

mintegy 35 millió dollár értékű leletegyüttes, műkincs volt benne. A nyomozók kiterjedt levelezéseket találtak, amelyeket Giacomo Medici amerikai és angol múzeumokkal folytatott.

Paolo Giorgio Ferri szívósságára jellemző, hogy négy évig nyomozott egy antikvitás kori cserépedény után, amely harminckét éven át volt a Metropolitan Múzeum görög-római tárlatának ékessége. A munkamódszere is új volt: a bíróságon támadta meg a nagy múzeumokat, a korrupt terjesztőket és a tolvajokat. „Nagyon makacs volt, és nagyon merész” – mondta róla barátja és életrajzírója, Fabio Isman.

Két nagykutyát füleltek még le Ferri munkájának hála: Gianfranco Becchina olasz és Robin Symes londoni műkincskereskedőt. A Medici-ügyben az olasz ügyésznek volt egy olyan lépése, ami alapjaiban megrázta a művészeti világot. Megvádolt két prominens múzeumi tekintélyt, Marion True kurátort és Robert E. Hecht Jr. gyűjtőt, amiért Medici lopott holmijaival kereskedtek. Ugyan egyikőjüket sem ítélték el, de az ügy jelzés volt az amerikai múzeumok felé.

A New York-i Metropolitan 20, a Getty 47, a Bostoni Szépművészeti 13 lopott műtárgyat szolgáltatott vissza Olaszországnak 2006-2011 között. Ezeknek a tárgyaknak a leghíresebbike a Euphronios-váza, egy 2500 éves műtárgy, amelyet egy etruszk sírból loptak el Medicihez kötődő tolvajok. „Paolo Ferri megnyitotta az utat, amely reméljük, nem zárul le” – nyilatkozta életrajzírója.

Euphronios_krater_side_B_MET_L200610-111114.jpg

Az Euphronios-váza (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Egy 2006-os interjúban Ferri elmondta, hogy csak Olaszországban mintegy 100 ezer sírhelyet fosztottak ki, és legalább 500 millió dollár értékű kincset loptak el. Ez a szám viszont csak töredéke lehet annak, amit Görögországból, Törökországból, Irakból, Jordániából, Szíriából, Egyiptomból, Ciprusról, Nyugat-Afrikából, Közép-Amerikából, Peruból és Kínából hordanak ki a nagy múzeumokba.

Paolo Giorgio Ferri 1947. október 17-én született Rómában. A Sapienza Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1977-től bíró, egy évtizeddel később főügyész lett. A kilencvenes években a történelem iránti érdeklődése folytán került az olasz kultuszminisztériumba, ahol műkincsrablások felderítésével foglalkozott több mint két évtizeden át. 2020. június 14-én hunyt el, felesége és lánya gyászolja. (ARCA, New York Times)

Fotó: art-and-crime.blogspot.com

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Kapcsolódó

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Bábszínház az egész világ

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Budapest Bábszínház ikonikus pálcikaemberkéjéről mesélt.
Vizuál hír

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Vizuál ajánló

Megérkezett a Toldi teljes előzetese

Másfél perces előzetest kapott a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az Arany János Toldijából készült egész estés animációs film. A trailerben a szemfüles nézők felismerhetik a Kecskemétfilm alkotóit is. Videó a cikkünkben!
Vizuál hír

Visszautasította Bulgária Oscar-díjra nevezett filmjét az amerikai filmakadémia

A hivatalos indoklás szerint az Anya című alkotás párbeszédeinek több mint ötven százaléka angol nyelvű, így nem nevezhető a legjobb nemzetközi film kategóriájában – tudatta közösségi oldalán Zornica Szofija, a film rendezője.
Vizuál ajánló

Festői rend és szépség az elcsúfított világban – Dezső Tamás kiállítása a Capa Központban

Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? – teszi fel a kérdést Dezső Tamás legújabb, Hipotézis: Levél minden című sorozatában. A világhírű fotóművész legújabb tárlata a Robert Capa Központban látható szeptember 22-től.