Vizuál

Elhunyt Pierre Soulages, a fekete szín nagymestere

2022.10.27. 09:35
Ajánlom
A művész, aki kizárólag fekete ruhában jelent meg a nyilvánosság előtt, azt vallotta, alkotásaiban mindig is a fény kitörését kutatta. Pierre Soulages napjaink egyik legkeresettebb festője volt.

A világ egyik legnagyobb élő művészének tartott festőt életének 103. évében szerdára virradóra éjjel, a dél-franciaországi Sete-ben található otthonában érte a halál, amelyet szívelégtelenség okozott – közölte a férfi titkára, Mohames Kaoud. Elmondása szerint a művész özvegye jól van. A házaspár a közelmúltban ünnepelte nyolcvanadik házassági évfordulóját.

Pierre Soulages a közép-francioarszági Rodez-ben született 1919. december 24-én.

Egy anekdota szerint ötévesen már a pályáját meghatározó fekete színnel festett,

és amikor nővére megkérdezte, mit ábrázol a kép, a család nem kis derültségére azt felelte, havat. Magyarázata meghökkentő, ugyanakkor nagyon is érthető volt: észrevette, hogy a tustól kihagyott részeken, a fekete mellett sokkal fehérebbé változik a szürkés papír, azaz tulajdonképpen fordítva, mintegy a hó hátterét megadva dolgozott.

GettyImages-975364028-093215.jpg

Látogató Pierre Soulages 2018-as retrospektív tárlatán, Svájcban (Fotó/Forrás: Thierry Chesnot/Getty Images Hungary)

Egy idei amatőr régészként járta a szülővárosához közel található barlangokat, régi tárgyak után kutatva, a neve már tizennyolc évesen bekerült a helyi múzeum adattárába prehisztorikus nyílhegyek, cserépedény darabok adományozójaként. A művészetről való gondolkodásának kezdetét is meghatározták ezek a kutatások: főként az foglalkoztatta,

miért lehet, hogy a sötét barlangokban lakó első emberek a bárhol megtalálható fehér kövek helyett feketével és más sötét színekkel rajzolták tele otthonukat.

Festeni szülővárosában kezdett, később felvették a párizsi Képzőművészeti Akadémiára is, de a tananyag láttán úgy döntött, mégsem iratkozik be.  A rövid fővárosi kitérő alatt a Louvre-ban Picasso és Cézanne munkái teljesen lenyűgözték, később Picasso révén ismerkedett meg feleségével is.

A második világháború után, 1947-ben a független festők szalonján állított ki, képein már meghatározóak voltak azok a sötét alakzatok, formák, amelyekkel nemcsak a korszak színes, lírai absztrakt és expresszionista irányzataitól határolódott el, de a művészettörténetben mindaddig marginális helyzetű fekete színt tette meg alkotásai kulcsszereplőjévé. Azonnal felfigyelt rá a szakma,

az első nagy elismerést egy 1951-es németországi kiállítás hozta meg számára,

ahol olyanokkal szerepelt együtt, mint Frantisek Kupka, Auguste Herbin, Hans Hartung, Gerard Schneider, s a már közismert művészek az ő festményét választották az esemény plakátjához.

Hamarosan James Johnson Sweeney, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora, a Guggenheim Múzeum későbbi igazgatója kereste fel párizsi műtermében, hogy több képét megvásárolja. Soulages-nak a következő évben az Egyesült Államokban önálló kiállítása nyílt. 1954-től évtizedeken át Sam Kootz, a neves műkereskedő képviselte Amerikában, ahová a meghívásoknak eleget téve gyakran ellátogatott. Útjai során olyan festőkkel kötött barátságot, mint Rothko, Franz Kline, Robert Motherwell és Willem de Koonig, ekkorra már nemzetközileg elismert alkotó volt.

GettyImages-975364016-093215.jpg

Látogató Pierre Soulages 2018-as retrospektív tárlatán, Svájcban (Fotó/Forrás: Thierry Chesnot/Getty Images Hungary)

Első, Jelek néven ismert korszakát a sötét és a világos alap közti kapcsolat, játékosság határozta meg, következő alkotói periódusában a fény, a szín és a vászon összefüggéseit vizsgálta. A vászonra felvitt pirosra, lilára vagy kékre fekete réteget festett, majd bizonyos helyeken visszakaparta, láthatóvá téve az elfedett részleteket, színeket. A harmadik festői szakasz, az Outrenoir-sorozat a fekete képeké: ezeken szerinte a fény átalakítása, variálása történik a kép felülete által.

1979-ben az American Academy of Arts and Letters tiszteletbeli tagjává választották. Ő volt az első élő képzőművész, akinek munkáiból 2001-ben kiállítás nyílt az Ermitázsban, 2009-ben a Pompidou Központban, 2010-ben Mexikóvárosban rendezték meg retrospektív kiállítását. 2014-ben Rodez-ben múzeuma nyílt, 2019-ben életmű-kiállítása volt a párizsi Louvre-ban.

A mindig fekete ruhát viselő Soulages a fekete színről azt vallotta:

mindig is a fény kitörését kereste.

A több mint 75 éves alkotói pályája során egyszerre vívta ki a kulturális intézmények és a galériák elismerését, ő számított a legkeresettebb francia festőnek. Munkái rekordáron kelnek el, egy 1961-ben készült festményét 2021 novemberében New Yorkban 20,2 millió dollárért (mintegy 8 milliárd forint) vásárolták meg.

Fejléckép: Pierre Soulages (Fotó/Forrás: Patrick Aventurier/Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Feltárul a titkos Tandori-képtár: először látható a költő rejtett gyűjteménye

A Tandori-házaspár képzőművészeti gyűjteményét évtizedeken át teljes titok övezte, most azonban az Einspach & Czapolai Fine Art galériában először lesznek láthatók a 20. századi magyar művészettörténet szempontjából is kivételes értékű alkotások.
Könyv

Kurtág György zenéje is felcsendül Krasznahorkai László kérésére a Nobel-díj átadóján

A Svéd Királyi Közszolgálati Televízió portréfilmet készített Krasznahorkai Lászlóróll. Az író egy jelenetben elárulja, azt kérte, Bach mellett Kurtág zenéje is szólaljon meg Stockholmban, emellett beszél többek közt arról is, miért szereti Magyarországot akkor is, ha néha nehéz.
Könyv

„Felejtsd el, hogy az állati alapanyagok élelmiszerek” – Steiner Kristóf a Lírástudók vendége

Új szakácskönyvében nem pusztán recepteket ad, hanem a vegán konyha örömébe vezet be Steiner Kristóf és férje, Nimrod Dagan. Az újságíró-tévést, aki pár éve Görögországba költözött, vegánságról, az állatokkal való szolidaritásról és minden egyébről kérdezte Grisnik Petra.
Klasszikus

„Keller félelem nélkül fokozta a tempókat” – külföldi visszhang a Concerto Budapest turnéjának dublini nyitóhangversenyéről

A Concerto Budapest nagy-britanniai és írországi turnéja már az első állomáson elsöprő sikert aratott: a dublini nyitókoncertről a vezető klasszikus zenei szaklap, a Bachtrack is lelkesen számolt be, kiemelve a zenekar és Keller András kivételes teljesítményét.
Színház

Parasztopera a Radnótiban – újra színpadon a kortárs klasszikus

A Radnóti Színház a magyar színháztörténet egyik kultikus mesterművét, a Darvas Benedek és Pintér Béla által jegyzett Parasztoperát mutatja be december 17-én. A mára ikonikussá vált darab több mint húsz éve a magyar színházi élet meghatározó alkotása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A szénégető és az ulti

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért rendkívül hálás téma szénégetőket fotózni, valamint arról, ezzel szemben miért hülyeség, ha valaki azért megy Erdélybe, hogy kártyázzon.
Vizuál ajánló

Itt érzem magam otthon – fordulatokkal teli magyar thriller érkezik a mozikba februárban

Holtai Gábor első nagyjátékfilmjében olyan színészek lesznek láthatók, mint Lovas Rozi, Molnár Áron, Gryllus Dorka, Simon Kornél, Szervét Tibor, Znamenák István, Józsa Bettina és Zsurzs Kati. Előzetes a cikkben!
Vizuál hír

Egyik díj a másik után: Paul Thomas Anderson filmje volt a legjobb a New York-i kritikusoknál

A New York-i Filmkritikusok Köre az Egyik csata a másik után című alkotásnak ítélte a legjobb film díját, míg Benicio Del Torót a legjobb mellékszereplőnek választották. Elismerték továbbá Rose Byrne-t, Kleber Mendonça Filhót, valamint a hazájában üldözött Dzsafar Panahit is.
Vizuál magazin

Belépés egy emberen túli világba – More Than Human a LAM-ban

Új, világhírű művészeket felvonultató kiállítással vár a Light Art Museum Budapest: közel negyven látványos installáció, vetítés és immerzív alkotás kínálja a minket körülvevő világ radikálisan új olvasatait.
Vizuál ajánló

Feltárul a titkos Tandori-képtár: először látható a költő rejtett gyűjteménye

A Tandori-házaspár képzőművészeti gyűjteményét évtizedeken át teljes titok övezte, most azonban az Einspach & Czapolai Fine Art galériában először lesznek láthatók a 20. századi magyar művészettörténet szempontjából is kivételes értékű alkotások.