A magyar építészet „egyik legösszetettebb, nyughatatlan alakjának” nevezi Rajk Lászlót az Építészfórum a haláláról szóló híradásban.
1949-ben született Budapesten. Apja Rajk László belügyminiszter volt, anyjától, Földi Juliannától elszakították egy éves csecsemőként, s egy kommunista gyermekotthonban élt éveken át. 1967-ben a Műegyetem építészmérnöki karán kezdte meg tanulmányait, később a montréali McGill tanulója lett. Itt szerzett mesterfokozatot 1978-ban. A BME mesteriskoláján és DLA képzésén is szerzett fokozatot.
A Lakóterv, az Iparterv vezető építésze volt, a rendszerváltás után két évig pedig a Mafilm látványtervezője, majd saját vállalkozást indított. 1992-től filmépítészetet tanított a Színműn.
Az avantgarde művészeti mozgalmon keresztül jutott a politikáig,
Demszky Gáborral és Nagy Jenővel alapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait ő tervezte. A nyolcvanas években nem kaphatott munkát, lakásából "Rajk-butikot" alakított, és szamizdatok terjesztésével foglalkozott.
A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja volt, 1990-96 között parlamenti tag volt. A pártból 2009-ben lépett ki, és többedmagával megalapította a Szabadelvű Polgári Egyesületet.
Számos sikeres film látványvilágán és díszletein dolgozott, többek között Gothár Péter Megáll az idő (1981), Tarr Béla A londoni férfi (2007), valamint a Berlinale-díjas A torinói ló (2011) című filmjén, dolgozott Nemes Jeles Lászlóval a Napszálltán (2018) és az Oscar-nyertes Saul fián (2015), illetve az idei magyar Oscar-jelölt filmen, Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotásán is.
Tóth Barnabás az MTI-nek elmondta: „Mindig nagy tisztelettel fordultam felé, nemcsak azért, mert a tanárom volt, és ismertem életének tragikus és súlyos történelmi hátterét, hanem mert nagyszerű, színes, sziporkázó, egyenes, közvetlen ember volt Nagyon jó volt vele beszélgetni, bárhova mentünk vele a városba, megállították.”
„A filmünknek nemcsak a látványtervezője volt. F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című regényében, amelyből az Akik maradtak született, Rajk László édesapja még szerepel az 1949-es per miatt.
Nemcsak a film látványvilágát alkotta meg, mégpedig bravúrosan, hanem a történelmi háttérhez is rengeteg ötletet kaptunk, sok minden, amit a szereplők csinálnak, vagy mondanak, tőle származott”
– mesélte a rendező.
Komoly szerepet játszott abban, hogy Budapest filmes karrierje fellendüljön, és ő beszélte le az Arnold Schwarzenegger főszereplésével forgatott Vörös zsaru rendezőjét arról, hogy a Parlamentet a moszkvai rendőrkapitányságként jelenítse meg.
Halála nem érte váratlanul barátait. Rajk László súlyos, rövid lefolyású betegség után hunyt el 70 évesen.
„Elveszítettem azt az embert, aki nem csak nekem segített, hanem rajtam keresztül mások életén is fordítani tudott, vagy segíteni tudott” – nyilatkozta a HVG-nek barátjáról Demszky Gábor egykori budapesti főpolgármester.
Tények és tanúk: A tér tágassága (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)
A Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatának következő könyve Rajk László életinterjúkötete. A címe: A tér tágassága, és november közepén jelenik meg. Ahogy Dávid Anna, a kiadó igazgatója írja:
„Hol naponta, hol hetente kaptuk és olvastuk az elkészült fejezeteket, és minden alkalommal túl hamar értünk a végére, épp csak az nem szerepelt az utolsó mondatok után: Folytatása következik.
Néhány hete viszont minden megváltozott. Azóta az volt a cél, hogy sikerüljön befejezni, sikerüljön kinyomtatni, hogy Rajk László még a kezébe foghassa a kész kötetet.”
2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi - különösen építészeti - munkássága, számos film- és színházi produkcióban való tevőleges részvétele, látványtervezői tevékenysége elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat. 2016-ban Magyar Zsidó Kultúráért díjban részesült, mint a Saul fia című film stábjának tagja. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának a legjobb látványterv díját kapta a Napszállta című filmért.
2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, székfoglalóként 2019-ben kiállítást rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Fejléckép: Szilágyi Lenke / Magvető Kiadó
hírlevél
