Rezi Kató Gábor 1963. július 5-én született Budapesten. Előbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet-történelem szakát végezte el, majd ugyanitt a Természettudományi Karon programozó matematikus diplomát szerzett. Később a Debreceni Egyetem Vezetőképző Intézetében a közszolgálati menedzsment szakot is elvégezte. 1985-ben egyetemi hallgatóként kapott szakmai ösztöndíjat a Magyar Nemzeti Múzeumtól, ahol később a muzeológiai gyakorlatát is töltötte, 1987-től pedig munkatársa lett az intézménynek. 1992-ig a Régészeti Adattárban volt programozó, majd átkerült a Régészeti Osztályra régész-muzeológus beosztásba, ahol az újkőkor-rézkori gyűjteményi anyagok felelőseként 1998-ig dolgozott. Ezután két évig a Központi Adattár és Informatikai Főosztály vezetője volt, majd 2000-től 2012-ig főigazgató-helyettesként tevékenykedett a múzeumban. 2012-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma igazgatói pozícióját bízták rá, utóbbinak vezetését haláláig ellátta. 2018 óta a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese.
Rezi Kató Gábor ásatási gyakorlatát – a középiskolától kezdődően – rendszeres nyári feltárási munkákon szerezte.
Részt vett a fővárosban a Bécsi úti, a százhalombattai, a süttői, a herceghalmi, a pátyi, az öcsödi, a tiszalúci feltárásokon, de ásott a svájci Neuchâtelben és Freiburgban is.
A Nemzeti Múzeum munkatársaként az ország különböző részein vett részt feltárásokon, illetve vezette azokat: M1 autópálya, Zalaszentgrót-Csáford, Aggtelek–Baradla-barlang, a nyitrai Régészeti Intézettel közös ásatás a Szögliget–Hosszú-tetői-barlangban. Szakmai érdeklődése és tevékenysége szűkebb területe az újkőkor és rézkor történeti eseményeinek kutatása, matematikai-statisztikai programok, elemzési módszerek fejlesztése a régészeti alkalmazásokban. Rendszeres résztvevője volt a tudományág szakmai–jogi szabályozásáról konzultáló testületeinek, fórumainak.
Rezi Kató Gábor (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
Rezi Kató Gábor a múzeumi digitalizálási tevékenységek kezdete óta részt vett ezen munkálatokban. Számos adatbázis, digitális rendszer, kiadvány fejlesztésében működött közre. Szakértőként, szakfelügyelőként részt vett a múzeumi és közgyűjteményi szakterület digitalizálási projektjeinek tervezésében, ellenőrzésében, koordinálásában. Az intézményben 2005-ben meghonosított minőségirányítási rendszer (ISO 9100:2000) bevezetésében és működtetésében minőségirányítási vezetőként működött közre és később is betöltötte ezt a pozíciót. Intézményvezetőként és főigazgató-helyettesként több nagyszabású beruházási projektben – Esztergomi várrekonstrukció, Malenkij Robot Emlékhely, Múzeumkert, Campona limes központ, Vértesszőlősi bemutatóhely – vett részt a szakmai menedzsment irányítójaként.
Az MNM nekrológjában azt írta, Rezi Kató Gábor életének jelentős részét szó szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak áldozta.
Tehetségét, sokszor tudományos ambícióit is visszaszorítva, a múzeum vezetésére fordította az intézmény érdekeit szem előtt tartva.
Óriási tapasztalattal, a múzeum történetét, munkatársait jól ismerve mindig igyekezett az intézmény számára a leghatékonyabb megoldásokat megtalálni, nehéz helyzetekben is emberséges vezető maradni. „Halálával nemcsak egy olyan vezetőt veszítettünk, akire minden körülmények között biztosan számítani lehetett, hanem széles körű tudását, tűpontos helyzetértékeléseit, problémamegoldó képességét éppúgy elveszítettük, mint finom fanyar humorát és a csillogó szemek alatti félmosolyát" – írták.
Rezi Kató Gábor a múzeum kötelékében három és fél évtizede végzett magas színvonalú és elkötelezett muzeológiai és tudományos tevékenysége, valamint másfél évtizedes, példaértékű szakmaisággal végzett főigazgató-helyettesi munkássága elismeréseként idén márciusban átvehette a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést.
Fejléckép: Rezi Kató Gábor (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
hírlevél
