Szűcs Endre 1944. február 29-én született. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1968-ban szerzett diplomát. Az akkor tudatosan háttérbe szorított népi építészet, a szecesszió és a historizmus iránti elköteleződésében az egyetemi korrektorként oktató Makovecz Imrétől kapott megerősítést, akivel később, a Kós Károly Egyesüléshez való csatlakozáskor, szoros baráti és szakmai kapcsolatba került.
Kezdő építészként a „klasszikus” műemlékvédelem lett a szakterülete, majd 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. A FIMÜV Műemléki Osztályán kapott tervezési feladatok során találkozott a századforduló üvegablakaival.
Évtizedeken keresztül kereste, dokumentálta és rendszerezte a nagy-magyarországi üvegművészet remekeit.
Ebből írta doktori disszertációját 1985-ben. Az alkotótársakkal, Dörgő Miklós, Obreczán György, Földényi György építésszel, illetve Fűri Judit és Gonzáles Gábor üvegművésszel folytatott kutatómunka eredményeit foglalta össze a 2005-ben megjelent Megfestett fény – díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig című könyvben.
Egyik legjelentősebb munkája az alsóbogáti Festetics-kastély felújítása volt Tóth Péterrel 2014-ben, amely Europa Nostra díjat nyert az Európai Unió legrangosabb, műemlék renoválásokra kiírt pályázatán, emellett a Pro Architectura, illetve az ICOMOS díjat is kiérdemelte.
Szűcs Endre vezetésével 1980-ban alakult műemlék-helyreállítási főprofillal a MÉRMŰ Stúdió. A kilencvenes évektől főként hagyományőrző családi házakat tervezett a Balaton-felvidéken, az Őrségben és az alföldi tanyavilágban.
Sajátjának érezte a bartóki alapelvet, amely szerint csakis tiszta forrásból szabad meríteni, ami az ő esetében a népművészet volt.
Ehhez a Balaton-felvidéktől a Gyimesig gyűjtötte az emlékeket. Tisztában volt vele, hogy akkor lehet csak sikeresen átörökíteni a múlt emlékeit, ha a műemlék használatba kerül, ezért rekonstruálni mindig a modern kor igényeinek megfelelően kell. Ebből fakadt teremtő építészete.
Az általa vezetett stúdió nevéhez kapcsolódik Sopron Fő terének és belvárosi utcáinak rekonstrukciója, valamint a Várfalsétány tervezése Vladár Ágnessel, Sallós Csabával, Dósa Papp Tamással és Örsi Károly kerttervezővel. A szakrális építészeti alkotások közül kiemelkedő a Kárpát-Haza Temploma Verőcén. A zarándoktemplom tervezéséhez kiváló tanítványát, Tóth Pétert fogadta alkotótársul.
Szűcs Endre a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként 1993 és 1996 között Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építésszel a gyimesi népi építészetet kutatta,
melynek során mintegy száz épület felmérése és fotódokumentálása történt meg.
2014-ben Ybl-díjat kapott, 1990-ben a Magyar Műemlékvédelemért emlékplakettje szakmai elismerésben, két ízben Építészeti Nívódíjban, 2006-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. Több mint egy tucat Év Háza díj nyertese volt, 2011-ben Pro Architectura díjat, 2013-ban Europa Nostra díjat kapott az alsóbogáti Festetics-kiskastély műemléki felújításáért. A magyar szerves építészetet képviselő Kós Károly Egyesülés tagjaként mesterként közreműködött a Vándoriskolában.
Szűcs Endre 2013-tól volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az MMA saját halottjának tekinti.
Az érzékeny témára való tekintettel ebben a cikkünkben nem jelenítünk meg reklámot.
Fejléckép: Szűcs Endre (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)
hírlevél
