Izrael egyik legismertebb és legnépszerűbb író-rendező-komikusa, Uri Zohár 1935-ben, szüleinek Lengyelországból Palesztinába költözése után két évvel, Tel-Avivban született. Az ötvenes években a hadsereg művészegyüttesében játszott, majd Tel-Avivban filmek forgatókönyvírásával és rendezésével foglalkozott, s az izraeli filmkultúra meghatározó alapítói közé tartozik.
Író-rendezője és egyik főszereplője volt az induló izraeli televíziózás máig rendszeresen játszott, 1968-tól 1973-ig forgatott komédiasorozatának, a Lulnak (Tyúkól).
A ma klasszikusnak számító zenés-humoros jelenetsorozatokban – a hatvanas évek nyugati beatmozgalmától is befolyásolva – gúnyolták az izraeli társadalom összes fonákságát, s a korszak összes tabuját megdöntötték.
A sorozatnak az 1973-es jom kippuri háború vetett véget, a tervbe vett ötödik évad adását már nem tudták elkészíteni. Emellett a hatvanas évek végén és a hetvenes évek tetején az általa vezetett Lul-csoporttal leforgatták Izrael máig talán leggyakrabban játszott filmtrilógiáját, mely a tel-avivi fiatalok mindennapjait ábrázolta és figurázta ki, olykor kemény társadalomkritikával. A Mecicim (Leselkedők) máig az egyik legjelentősebb izraeli kultmozinak számít.
A Lul-csoporttal harcos békemozgalmi dalokat is írtak és játszottak, melyeket az izraeli baloldal azóta is énekel a tüntetéseken, s az izraeli könnyűzene alapjaivá váltak. 1974-ben három hónapos közmunkabüntetésre ítélte a tel-avivi körzeti bíróság marihuána használatáért, majd
két évvel később filmes tevékenységéért elnyerte az ország legmagasabb kitüntetését, az Izrael-díjat – amit a rendszer elleni tiltakozásként nem vett át.
A hetvenes évek végén egyre vallásosabb lett, majd Tel-Avivból Jeruzsálembe költözött, és ultraortodox rabbivá vált. Azóta csak szórványosan szerepelt a közéletben és a médiában, az egyik választási kampány idején a keleti vallásosok ultraortodox Sasz pártjának próbált híveket szerezni.
Fejléckép: Uri Zohár (fotó/forrás: סירקונירלה / Wikipedia)
hírlevél
