Nemrég adtunk hírt a történelmi jelentőségű eseményről, miszerint Zaha Hadid megkapta a legrangosabb brit építészeti díjat, a Royal Institute of British Architects (RIBA) által alapított 2016 Royal Gold Medalt, amivel egész addigi életművét ismerték el. Zaha Hadid 168 év után az első nő volt a díj történetében. Ugyanakkor nem ez volt az első építészeti elismerés, aminek ő volt az első női díjazottja: elsőként kapta meg 2004-ben a Pritzker Építészeti Díjat, ami a Nobel Díjnak felel meg az építészetben. Nem fér hozzá kétség, hogy ő volt napjaink legjelentősebb női építésze. Zaha Hadidnak magyar vonatkozása is van, ugyanis ő is pályázott az új Néprajzi Múzeum tervezésére.
Zaha Hadid
Az interneten számos jelentős építész reagált a szomorú hírre. Graham Morrison úgy fogalmazott: „Senkihez sem volt hasonlítható az ő munkássága. Egyetlen kategóriába sem lehet őt besorolni, hiszen egészen sajátos világa volt”. A Pompidou Központ építésze, Lord Rogers szerint nemcsak építészként, de emberileg és nőként is csodálatos volt:
„Az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású építésze, annak ellenére, hogy nem volt könnyű dolga ebben a férfiak uralta szakmában.
Nőként a siker felé vezető úton minden egyes négyzetcentiméterért meg kellett harcolnia. A halálával óriási veszteség érte a kortárs építészetet” -fogalmazott.
Heydar Aliyev Center (Baku, Azerbajdzsán)
Zaha Hadid nevét szerte a világon csodálatos épületek őrzik, de formatervezőként is megkerülhetetlen jelentőségű volt. A bagdadi születésű építész nevéhez fűződik a római MAXXI (National Museum of the XXI Century Arts) múzeum, és az Evelyn Grace akadémia is – mindkét tervéért Stirling-díjat kapott a brit királyi építész akadémiától. Ezen kívül ő tervezte a Guangzhou Operaházat Kínában (2010), és a London Aquatics Centert is (2011), amely a 2012-es Olimpiai Játékokra készült el. Épületeit a fluid építészeti struktúrák és az organikus formanyelv jellemzi.
hírlevél
