Vizuál

Ellenpontok és párhuzamok

2014.04.02. 15:50
Ajánlom
A Derkovits Gyuláról kialakított sztereotípiákkal kíván szakítani a Magyar Nemzeti Galéria A művész és kora című kiállítása, amely 199 művet vonultat fel a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb magyar festőjétől. GALÉRIA

A Nemzeti Galéria nagy életmű-kiállításainak sorába illeszkedő tárlat egy bonyolult korszak egy igen komplex alkotóját kívánja az eddigi előítéletektől mentesen, művészetcentrikus megközelítésben bemutatni - közölte a kiállítás szerdai sajtóvezetésén Gergely Mariann, az MNG főosztályvezetője.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként megnyíló kiállítás két kurátora, Bakos Katalin és Zwickl András elmondta: a tárlat öt nagyobb tematikus egységben tekinti át Derkovits életművét, párhuzamba állítva azt a hazai és külföldi kortársak számos munkájával. Az A épület földszintjén Derkovits Gyula életével és utóéletével ismerkedhet meg a látogató dokumentumok, fényképek és néhány műalkotás segítségével, az emeleten pedig a mindössze másfél évtized alatt létrehozott életművel. A gazdag anyagot a kurátorok az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz hívószavai mentén tagolták fejezetekre, érzékeltetve azt az érzelmi-hangulati töltést, amellyel Derkovits hatni kívánt a szemlélőre.

A kortársak grafikái, festményei, fotói mind Derkovits képei mellett, mind külön egységbe csoportosítva megjelennek, bizonyítva azt, hogy - a szocializmus időszakában sugallt képpel ellentétben - nem a szándékosan a proletárlét szegénységét vállaló magányos zseniről van szó. Ellenkezőleg: Derkovits olyan alkotó volt, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból, ahogyan ő maga is hatott kortársaira; jól mutatják ezt a kiállításban például Derkovits és Pécsi József fotóművész egymás mellé helyezett Halas csendéletei is.

Így épült a Derkovits-kiállítás:

Derkovits önkéntesként harcolt az I. világháborúban, az ott szerzett sebesülések, traumák egész életére kihatottak, és hozzájárultak negyven éves korában bekövetkezett halálához is.

A festő első korszakára a sosem volt Árkádiába menekülés vágya jellemző, képein a sajátos, idilli világot megidéző szántóvetőkkel, pásztorokkal, a természettől elválaszthatatlan közelségben élő emberekkel. Gyakran előtörtek azonban művészetében a háború okozta traumák: a Halottsiratás című, fiatalkori főmű például az évszázados ikonográfiai hagyományt ötvözi a személyes emlékekkel, de a halotton felfedezhetők az 1920-ban meggyilkolt Somogyi Béla újságíró arcvonásai, a festmény így aktuális mondanivalót is hordozott.

Külön teremben kaptak helyet Derkovits évtizedekig ikonikusnak számító Dózsa-sorozatai. A művész először 1928-29-ben fametszeteken, majd 1930-ban rézkarcokon dolgozta fel az 1514-es parasztháború témáját, a mindenkori elnyomottak melletti kiállásként, a szocialista művészettörténet azonban - mint arra egy 1957-es plakát is utal - forradalmi propagandát látott a sorozatokba.

Derkovits egészen más, szatirikus hangon is képes volt szólni a társadalmi ellentétekről, ahogy azt képein a nagyváros, a gazdagok világának kövér, eltorzult arcú szereplői is bizonyítják, tragikusabb tónusúak ugyanakkor az elnyomás brutális arcát felmutató munkái, mint például a Statárium vagy Az ítéletvégrehajtó. A festő himnikus hangvételű kompozícióinak középpontjában az ember világát és sorsát meghatározó magasabb rend áll, legyen szó a művész és felesége elválaszthatatlan közösségéről, a szerelemről vagy a munka világának dicséretéről.

A kiállítás záró egységeként külön teremben csaknem negyven kortárs külföldi alkotó munkáin keresztül ismerheti meg a látogató a két világháború közötti időszak Közép-Európájának festészetét, míg a kerengőn a hazai rokon törekvések, illetve az ellenpontok képviselőinek néhány alkotása kapott helyet.

A július 27-ig látogatható tárlat számos kísérőprogramjáról a www.mng.hu honlapon találnak részletes információt az érdeklődők.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Karlovy Vary után a palicsi fimfesztiválon is díjazták a Virágvölgyet

Csuja László Virágvölgy című, amatőr főszereplőkkel készült első mozifilmjét választotta a legjobb alkotásnak az időszerű problémákkal foglalkozó Párhuzamok és ütközések című kategóriában a palicsi filmfesztivál filmkritikusokból álló nemzetközi zsűrije.
Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.