Vizuál

Ellenpontok és párhuzamok

2014.04.02. 15:50
Ajánlom
A Derkovits Gyuláról kialakított sztereotípiákkal kíván szakítani a Magyar Nemzeti Galéria A művész és kora című kiállítása, amely 199 művet vonultat fel a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb magyar festőjétől. GALÉRIA

A Nemzeti Galéria nagy életmű-kiállításainak sorába illeszkedő tárlat egy bonyolult korszak egy igen komplex alkotóját kívánja az eddigi előítéletektől mentesen, művészetcentrikus megközelítésben bemutatni - közölte a kiállítás szerdai sajtóvezetésén Gergely Mariann, az MNG főosztályvezetője.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként megnyíló kiállítás két kurátora, Bakos Katalin és Zwickl András elmondta: a tárlat öt nagyobb tematikus egységben tekinti át Derkovits életművét, párhuzamba állítva azt a hazai és külföldi kortársak számos munkájával. Az A épület földszintjén Derkovits Gyula életével és utóéletével ismerkedhet meg a látogató dokumentumok, fényképek és néhány műalkotás segítségével, az emeleten pedig a mindössze másfél évtized alatt létrehozott életművel. A gazdag anyagot a kurátorok az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz hívószavai mentén tagolták fejezetekre, érzékeltetve azt az érzelmi-hangulati töltést, amellyel Derkovits hatni kívánt a szemlélőre.

A kortársak grafikái, festményei, fotói mind Derkovits képei mellett, mind külön egységbe csoportosítva megjelennek, bizonyítva azt, hogy - a szocializmus időszakában sugallt képpel ellentétben - nem a szándékosan a proletárlét szegénységét vállaló magányos zseniről van szó. Ellenkezőleg: Derkovits olyan alkotó volt, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból, ahogyan ő maga is hatott kortársaira; jól mutatják ezt a kiállításban például Derkovits és Pécsi József fotóművész egymás mellé helyezett Halas csendéletei is.

Így épült a Derkovits-kiállítás:

Derkovits önkéntesként harcolt az I. világháborúban, az ott szerzett sebesülések, traumák egész életére kihatottak, és hozzájárultak negyven éves korában bekövetkezett halálához is.

A festő első korszakára a sosem volt Árkádiába menekülés vágya jellemző, képein a sajátos, idilli világot megidéző szántóvetőkkel, pásztorokkal, a természettől elválaszthatatlan közelségben élő emberekkel. Gyakran előtörtek azonban művészetében a háború okozta traumák: a Halottsiratás című, fiatalkori főmű például az évszázados ikonográfiai hagyományt ötvözi a személyes emlékekkel, de a halotton felfedezhetők az 1920-ban meggyilkolt Somogyi Béla újságíró arcvonásai, a festmény így aktuális mondanivalót is hordozott.

Külön teremben kaptak helyet Derkovits évtizedekig ikonikusnak számító Dózsa-sorozatai. A művész először 1928-29-ben fametszeteken, majd 1930-ban rézkarcokon dolgozta fel az 1514-es parasztháború témáját, a mindenkori elnyomottak melletti kiállásként, a szocialista művészettörténet azonban - mint arra egy 1957-es plakát is utal - forradalmi propagandát látott a sorozatokba.

Derkovits egészen más, szatirikus hangon is képes volt szólni a társadalmi ellentétekről, ahogy azt képein a nagyváros, a gazdagok világának kövér, eltorzult arcú szereplői is bizonyítják, tragikusabb tónusúak ugyanakkor az elnyomás brutális arcát felmutató munkái, mint például a Statárium vagy Az ítéletvégrehajtó. A festő himnikus hangvételű kompozícióinak középpontjában az ember világát és sorsát meghatározó magasabb rend áll, legyen szó a művész és felesége elválaszthatatlan közösségéről, a szerelemről vagy a munka világának dicséretéről.

A kiállítás záró egységeként külön teremben csaknem negyven kortárs külföldi alkotó munkáin keresztül ismerheti meg a látogató a két világháború közötti időszak Közép-Európájának festészetét, míg a kerengőn a hazai rokon törekvések, illetve az ellenpontok képviselőinek néhány alkotása kapott helyet.

A július 27-ig látogatható tárlat számos kísérőprogramjáról a www.mng.hu honlapon találnak részletes információt az érdeklődők.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét.