Vizuál

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

2017.07.31. 08:19
Ajánlom
Kínai papíresernyő, fallosz alakú üvegtárgy és Zsolnay váza is található a diplomázó iparművészeti restaurátorok munkái között. Zsámbéki Anna restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője a Megmentett műkincsek című, idén 21. éve megrendezett diplomakiállítás legérdekesebb darabjairól mesélt, de szó esett arról is, mi mindenhez kell értenie egy restaurátornak.

– Előfordul, hogy maga a restaurátor sem biztos benne, milyen tárgyon dolgozik?

–A Kalivoda András által restaurált két diplomamunka közül az egyik igazán különleges és még pikáns is: egy török kori üvegfallosz. Ez egy elég ritka tárgycsoport. A 17,5 centis darabnak lehetett orvostörténeti és erotikai vonatkozása is. Töredékeit a régészeti feltárás után bezacskózták, de nem tudták pontosan, hogy milyen tárgyhoz tartoznak. Ahogy a hallgató diplomamunkát keresgélt, gyanakodni kezdett a formák miatt, hogy mi is lehet. Bravúr, ahogy egy ilyen kicsi és zárt tárgyat összeállított, hiszen az a földben korrodálódott, és a töredékek deformálódtak is. A hiányok kiegészítésére viszonylag új módszert használt, amit egy néhány évvel ezelőtti diplomázó kísérletezett ki.

– A restaurátor mélyebben belelát a tárgy történetébe a munkája során. Olyan dolgokat is megtud, amit még a tárgy tulajdonosa sem?

– Kalivoda András másik munkája egy Zsolnay váza, amin sok készítéstechnikai jegyet figyelhetett meg. Erről

lehetett tudni, hogy az 1900-as világkiállításra készült egy egész különleges módszerrel.

 Két részből állították össze, majd kívülről esztergálták, alakították a formáját. Ebből adódik, hogy egyenetlen a falvastagság: vannak olyan részei, ahol 3 mm-re elvékonyították, ebből következtethető, hogy ez egy mesterdarab, ami a műtárgy jelentőségét növeli.

– Felvetődnek a diplomamunkákban a szakmát is megosztó nehézségek?

– Az esztétikai restaurálás például kényes kérdés, vagyis hogy egy tárgyat mennyire kell kiegészíteni, retusálni. Fontos szempont, hogy az általa hordozott információkat megőrizze. Mérlegelni kell és pontosan megtervezni, hogy milyen beavatkozásokat végzünk rajta. A bevonatok általában sötétednek, öregednek és rontják az esztétikai összképet, ezért a korábbi restaurátori gyakorlatban szinte automatikus volt eltávolításuk. Ma már ilyen csak indokolt esetben történik, mert azt gondoljuk, hogy a bevonat is a tárgy részét képezi.

– Erre a mostani tárlaton is akad példa?

– Igen, a múlt században készült paraván, amire XVIII. századi atlaszlapok voltak kasírozva. A restaurálás előtti képen barnának látszik az utólag, megóvásként vastagon felvitt lakkréteg miatt, ami besötétedett és a papír károsodását is okozta. A lakk öregedése tette tönkre, tépte szét a térképlapokat. A védőlakk használata sokszor „visszaüt”, ez a tárgy is jó példa erre. A 60-as, 70-es évek restaurálási szokásaival ellentétben most már azt gondoljuk, hogy megelőző műtárgyvédelemmel (vagyis a környezeti tényezők befolyásolásával) bizonyos esetekben többet tehetünk a tárgyakért.

A paraván restaurálásakor különleges eljárást kellett kidolgozni a lakkréteg eltávolítására, hogy ne károsodjon se a hallgató egészsége, se a tárgy.

 A visszaoldáskor a szappanreszelék és oldószer keverékével készített pakolás vált be. A munka folyamatát a hallgató, Fa Lili Eszter több hetes modellkísérlet sorozata előzte meg. A lakk- vagy olajréteg eltávolítása azonban nem mindig lehetséges vagy etikus.

Az olajjal átitatott, kínai esernyő papír anyagát is károsítják a megöregedett olajban zajló kémiai változások, de ebben az esetben az olaj eltávolítása fel sem merült, hiszen ez a tárgy egyik fő alkotóanyaga, ez adja a papír vízlepergető tulajdonságát és fokozza a transzparenciáját. A műtárgyat összecsukott állapotban kaptuk restaurálásra.

Először azt sem tudtuk, hogy esernyő.

Ahogy az olaj öregedett, ragacsos lett, a törékennyé vált papír rétegei áthajtódtak, összetapadtak. Megtalálhatóak voltak a műtárgyon későbbi javítások nyomai is, például szigetelő szalagok formájában. A hajból készült fonallal fűzött bambusznád szerkezetből több pálca kiesett, amelyek átszurkálták a papírt. A diplomázó, Tóth Hajnalka kínai honlapokról is szerzett információkat a tárgy készítéstechnikai sajátosságainak megismeréséhez. Restaurálás közben az esernyő két ponton felfüggesztve, lebegő állapotban volt, amíg a hallgató kis mágnesek segítségével két oldalról rögzítve visszaigazgatta a szakadozott, deformálódott papírt. Érdemes a restaurált esernyőt a kiállításban, áteső fényben megfigyelni.

– A restaurátorok régi tárgyakon dolgoznak, de az ezeken alkalmazott technikák esetenként nagyon is modernek.

– A restaurátorképzés fontos feladata lépést tartani a rohamosan fejlődő restaurálás-tudomány lehetőségeivel és a gyakorlati munka során kísérletezni új eljárásokkal és felhasználható anyagokkal. Galambos Csilla például egy rubinvörös csizma alakú üvegtárgyon és egy áttört kerámia tálon dolgozott.

A tál már többször eltört és javították, mire a restaurátorhoz került.

 A korábbi javítások során a szokványos technikát alkalmazták, apró fém csapokat illesztettek be a kis felületen illeszkedő törésekre, hogy megerősítsék. Újabb sérülés esetén a fémcsap megint kárt okozhat, még többet törhet ki a tárgyból. A tál restaurálásánál a témavezető Czifrák László és a hallgató felkutattak egy új, eddig nem használt eljárást. Csapolni kellett, mert az illeszkedő felületek nagyon kicsik voltak és félő volt, hogy csapolás nélkül nem tartják meg a tárgyat, de a fém használatát le akarták cserélni. Kikísérletezték a megerősítést erős, de rugalmas karbonszállal.

– Másfelől egyes műtárgyak olyan anyagokból készültek, melyek ma már nem hozzáférhetőek.

– Az egyik kiállítási tárgy egy jatagán, aminek hiányos volt a markolata. Az anyagvizsgálatok kimutatták, hogy eredetileg rozmáragyarból készült. Mivel a rozmár védett állat, így kizárt volt, hogy ezzel az anyaggal egészítsék ki. Amíg legális, addig mamutagyar használható, a jatagán esetében is ebből készült a pótlás.

– A végzősöknek a gyakorlatban a kézműves tudás mellett milyen ismeretekkel kell rendelkezniük?

– A restaurálás egyre inkább tolódik a tudomány felé. Hivatalosan restaurátor-művészek vagyunk, de többségünk nem művészként gondol magára. A kémia ismerete nagyon lényeges, mivel szinte az összes károsodás hátterében kémiai folyamatok állnak. A biológia az utóbbi években háttérbe szorult, de az alkalmazott fizika – a műszeres vizsgálati módszerek fejlődésének köszönhetően – egyre fontosabb lett. Egy tárgy restaurálását megelőzően szükséges a történetét feltáró kutatómunka, készítésének és anyagainak megismerése. Ezután lehet felállítani a restaurálási tervet, megfogalmazni a restaurálás célját, amely lehet például a fizikai-kémiai stabilitás elérése, a károsodási folyamatok lassítása.

– A gyakorlati kérdések mellett milyen elméleti problémák akadnak?

– Nagyváradi Nóra egy tárgyat restaurált, egy Temetőkápolna nagyméretű, festett, ólmozott üvegablakát. A háborús sérülések miatt elég sok eredeti része hiányzott, melyeket egyszínű üvegekkel pótoltak. Sajnos a beavatkozás az egyik főalak arcát és a másik főalak arcának az alsó felét is érintette.

A restaurálás etika egyik kényes pontja, hogy arcot – ha nincsen hozzá egyértelmű analógia – nem szoktunk pótolni.

Az nem elfogadható megoldás, ha a saját kedvtelésünkre rajzolgatunk valamit. Az ablak esetén kérdés volt, hogy talál-e a hallgató analógiát attól az üvegfestőtől, aki készítette. A restaurálási folyamat legvégén Fórián-Szabó Noémi művészettörténész olyan jelentős segítséget tudott adni, hogy megalapozottan elkészíthetővé vált a két, komoly ikonográfiai jelentőségű arc rekonstrukciós festése.

A restaurátorképzésnek két fő iránya van, a Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén belül Képző- és Iparművészeti Restaurátor Specializációkra különül el a képzés. A Képzőművészeti Restaurátor Specializációk keretében festmény, fa- és kőszobrász restaurátorok tanulnak, míg az Iparművészeti Restaurátorképzésen belül szilikát, fém-ötvös, papír-bőr, textil-bőr és fa-bútor területen lehet specializálódni. Évente változik, melyik két-három specializáción hirdetnek feltételt. Idén fém-ötvös, papír-bőr, textil-bőr és szilikát specializáción születtek diplomamunkák. Utóbbi kerámiára és üvegre különül el, ezért gyakori, hogy a végzős hallgatók két diplomamunkát is készítenek, hogy mindkét szakterületen való jártasságukat bizonyítsák.

Az iparművészeti restaurátorok minden anyagtípusról tanulnak, bármilyen specializációra is jelentkeznek, hiszen a gyakorlatban a legtöbb tárgy összetett,

 így az összes szerves és szervetlen anyagot meg kell ismerniük. Ez már a diplomamunka kiválasztásakor is megmutatkozik.

Már negyedévesen elkezdik keresni a megfelelő műtárgyat. Aki múzeumban dolgozik, általában a saját gyűjteményéből választ. A javasolt diplomamunkát az oktatói bizottság fogadja el, amennyiben megfelel az elvárásoknak, van benne kutatási lehetőség, a károsodástípusok is többféle munkafolyamatot igényelnek és szerencsés esetben új anyagokkal vagy eljárásokkal való kísérletezést is megkíván. Fontos, hogy a műtárgy illeszkedjen a hallgató készségeihez, de tanuljon belőle újat is. A leendő restaurátorok egy évig dolgoznak a kiválasztott darabon, amely a kutatómunkát, az anyagvizsgálatokat és a konzerválást-restaurálást is felöleli.

Zsámbéki Anna

Zsámbéki Anna

Zsámbéki Anna (Fotó/Forrás: MNM Resaurator kepzo)

fa-bútor restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője. Érettségi után bútorasztalosnak tanult, így ismeri a hagyományos asztalos fogásokat, a kéziszerszámok használatát és a felújító asztalos eljárásokat is. Nagyon fontosnak tartja, hogy a felújító és a restaurátor etikára alapozott szemlélet közti különbség minél egyértelműbb legyen, erre az oktatásban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. A restaurátor végzettség mellett belsőépítész diplomával is rendelkezik, ezen a területen is sokat dolgozott.

Zsámbéki Anna az idén nyugdíjba vonult Dr. Kovács Petronellától vette át a posztot, ezzel együtt a Megmentett műkincsek című kiállítás kurátori feladatait. Kovács Petronella, fa-, bútorrestaurátor-művész és címzetes egyetemi tanár 2001-től 2016-ig volt az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője. Ő érte el, hogy a diplomakiállítás minden évben megrendezésre kerüljön, ahogy az ő nevéhez fűződik a kétnyelvű – magyar-angol – kiállítási katalógus is, amely a hazai restaurátorképzés nemzetközi kapcsolatainak erősítésében is szerepet játszik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Klasszikus

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Parkinson-kórral diagnosztizálták Lars von Triert

Hosszú ideje sejteni lehetett, hogy a legismertebb dán filmrendező, Lars von Trier egészségével nincs minden rendben. A művész produkciós cége most közleményben jelezte, súlyos betegségtől szenved a 66 éves alkotó, akinek kultikus tévésorozatának folytatása Velencében debütál hamarosan.
Vizuál gyász

„Találkozunk majd az út végén” – John Travolta búcsúja Olivia Newton-Johntól

Megható üzenettel búcsúzott kollégájától és barátjától, az augusztus 8-án, 73 éves korában elhunyt Olivia Newton-Johntól John Travolta.
Vizuál magazin

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Vizuál hír

Októberben érkezik a mozikba az egész estés Toldi

Teljes gazdagságában megjelenik a lovagvilág és a magyar puszta a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó, grandiózus alkotásában, a Toldiban. Az animációs film szöveghűen követi Arany János eredeti művét, melynek főhőse a készítők reményei szerint példaképe lehet a mai fiataloknak is.
Vizuál videó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.