Vizuál

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

2016.12.20. 11:07
Ajánlom
Téglafalak, rétegek, múmiák, egymásra halmozott sírkövek, ikonok és nyomtatott áramkörök. A 90 éve született Ország Lili munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást.

A több mint háromszáz műből álló Árny a kövön kiállítás végigköveti a művész életművét, stílusának és témáinak alakulását saját lelkének legmélyére tett utazás alatt. A tárlat nem csak azért tekinthető egyedülállónak és teljesnek, mert először építették fel a Labirintus-t Ország Lili elképzeléseivel megegyezően, hanem azért is, mert a kurátor a művész munkái mellé állította azok előképeit. A rá és munkáira hatást gyakorló képzőművészek, mint Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira da Silva, Toyen és Zoltan Kemeny mellett a más területen, de hasonló gondolatisággal alkotó Pilinszky János is megjelenik a kiállításon.

DSC 9558

DSC 9558 (Fotó/Forrás: Bődey János / Index)

"Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg, hiszen Kolozsváry Marianna édesapja, Kolozsváry Ernő Ország Lili egyik első és legnagyobb gyűjtője, mecénása volt.

"A kiállításon végigkövethető az út, ahogy Ország Lili a megsemmisítésre összegyűjtötteket körbezáró téglagyári falaktól a városfalakon át eljut a labirintus faláig" - mondta  Baán László, az MNG főigazgatója.

Az Ungváron született művészt 1944-ben családjával a helyi gettóba, a téglagyárba zárták, majd feltették az Auschwitz-ba tartó halálvonatra. Apjának azonban sikerült menlevelet szereznie, így Kassán leszállhattak a vonatról. Ország Lili művészetének visszatérő elemei a jelek, szimbólumok, elsősorban a falak, a téglák, melyek egész életében elkísérték a deportáláskor átéltek után. A szürrealizmus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetülése. 

A falak örökre belém kötöttek"- fogalmazott a művész. 

Kolozsváry Marianna kurátor elmondása szerint Ország Lili egész életében festőnek készült, annak ellenére, hogy a szülei tiltották. Gyerekkorában is a rajzolásban találta meg a békéjét, az 1944-ben átélt szorongás és félelem azonban örökre a lelkébe vésődtek. Ki kellett festenie magából vízióit, hogy szembe tudjon fordulni félelmeivel - hangsúlyozta. Hozzátette, Ország Lilit szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartják számon.

A festőnő saját bevallása szerint boszorkányos képességekkel rendelkezett. Nagybátyja kabbalisztikával foglalkozott, ezért is került a festőnő horoszkópja a bejárat mellé.

Boszorkányos képességeinek egyik példája az Akasztott nő vagy Rózsaszín ruha című kép, melyet 1956. október 23-án délelőtt festette.

 Aznap Tordon Ákos íróval találkozott, hogy megbeszéljék egy gyerekkönyvének az illusztrálását. Tordon azonban magába roskadva találta a festőt, aki csak azt motyogta vér, könnyek, halál, tankok, így hazakísérte a művészt, ezt követően készült a kép.

Szürrealista korszakának lezárultával, a szorongások képi újraélése helyett Ország Lili a transzcendenciában keresett feloldozást, és az ikonfestészet motívumaiból merített, később pedig a prágai temető sírkövei voltak nagy hatással a művészetére. Az 1970-es évek elején városalaprajzokat kezdett festeni, majd egyre inkább a falak felületére koncentrált, különböző írások jeleit elhelyezve képein. Festészetében mindig az idő távlatai érdekelték, az ősi falakba épülő nyomtatott áramkörök már jelzik a jövőt képein.

Földény F. László esszéíró szerint Ország Lili művészete nehezen építhető a magyar képzőművészeti hagyományba, "az övé az oppozíció festészete". Első korszakának főszereplői a falak - mutatott rá az író, hozzátéve: Ország Lili a falakkal súlyos terhet is rakott festészetére, a piktúrától elmozdult a pszichológiához tartozó területekre. Tehetsége azonban nem engedte, hogy leragadjon a szürrealizmusnál: falaiból városok lettek, majd a városok labirintussá alakultak - hangsúlyozta Földény F. László.

A tárlat szenzációja, hogy Ország Lili halála előtt festett, 48 festményből és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata több mint harminc év után most először látható ismét egyben.

 A tárlat zárásaként a látogatók eljutnak a sötét falakon világító Labiritus-képekig, amelyek egy stilizált útvesztőben kaptak helyet. Odabent Schubert G-dúr vonósnégyese szól, míg Pilinszky János Apokrif című verse Alföldi Róbert előadásában hallható. Az útvesztő legbelső pontján pedig egy falba vágott résen át láthatjuk, hogy folytatódik tovább a palota a falba vágott termekkel, az ott élő emberekkel, de  vannak bennünk olyan térrészek, gondolatok bennünk, ahova nem juthatunk be, melyeket csak egy résen át szemlélhetünk.

„Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem.

Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni... ezt be kell járni” - mondta Ország Lili, aki haláláig festette a sorozatot, míg utolsó, fekete képével szinte rázárult a labirintus kapuja.

Nyitva

Az Árny a kövön kiállítás 2017. március 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál műtárgy

Ők a legdrágább magyar művészek

Az elmúlt 11 év árverései alapján ezek az alkotók érik el a legmagasabb árat az aukciókon itthon és külföldön.
Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.
Vizuál Március 15.

Ingyenesen nézhető klasszikus magyar filmek a Filmarchívum videócsatornáján

A nemzeti ünnep alkalmából a reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket ingyenesen lehet megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig, ahol egy 13 perces montázsfilm is tiszteleg a forradalom évfordulója előtt.