Vizuál

Először építették fel a boszorkányos festőnő labirintusát

2016.12.20. 11:07
Ajánlom
Téglafalak, rétegek, múmiák, egymásra halmozott sírkövek, ikonok és nyomtatott áramkörök. A 90 éve született Ország Lili munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást.

A több mint háromszáz műből álló Árny a kövön kiállítás végigköveti a művész életművét, stílusának és témáinak alakulását saját lelkének legmélyére tett utazás alatt. A tárlat nem csak azért tekinthető egyedülállónak és teljesnek, mert először építették fel a Labirintus-t Ország Lili elképzeléseivel megegyezően, hanem azért is, mert a kurátor a művész munkái mellé állította azok előképeit. A rá és munkáira hatást gyakorló képzőművészek, mint Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira da Silva, Toyen és Zoltan Kemeny mellett a más területen, de hasonló gondolatisággal alkotó Pilinszky János is megjelenik a kiállításon.

DSC 9558

DSC 9558 (Fotó/Forrás: Bődey János / Index)

"Egy nagyszerű kurátor több évtizedes álma valósult meg, hiszen Kolozsváry Marianna édesapja, Kolozsváry Ernő Ország Lili egyik első és legnagyobb gyűjtője, mecénása volt.

"A kiállításon végigkövethető az út, ahogy Ország Lili a megsemmisítésre összegyűjtötteket körbezáró téglagyári falaktól a városfalakon át eljut a labirintus faláig" - mondta  Baán László, az MNG főigazgatója.

Az Ungváron született művészt 1944-ben családjával a helyi gettóba, a téglagyárba zárták, majd feltették az Auschwitz-ba tartó halálvonatra. Apjának azonban sikerült menlevelet szereznie, így Kassán leszállhattak a vonatról. Ország Lili művészetének visszatérő elemei a jelek, szimbólumok, elsősorban a falak, a téglák, melyek egész életében elkísérték a deportáláskor átéltek után. A szürrealizmus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetülése. 

A falak örökre belém kötöttek"- fogalmazott a művész. 

Kolozsváry Marianna kurátor elmondása szerint Ország Lili egész életében festőnek készült, annak ellenére, hogy a szülei tiltották. Gyerekkorában is a rajzolásban találta meg a békéjét, az 1944-ben átélt szorongás és félelem azonban örökre a lelkébe vésődtek. Ki kellett festenie magából vízióit, hogy szembe tudjon fordulni félelmeivel - hangsúlyozta. Hozzátette, Ország Lilit szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartják számon.

A festőnő saját bevallása szerint boszorkányos képességekkel rendelkezett. Nagybátyja kabbalisztikával foglalkozott, ezért is került a festőnő horoszkópja a bejárat mellé.

Boszorkányos képességeinek egyik példája az Akasztott nő vagy Rózsaszín ruha című kép, melyet 1956. október 23-án délelőtt festette.

 Aznap Tordon Ákos íróval találkozott, hogy megbeszéljék egy gyerekkönyvének az illusztrálását. Tordon azonban magába roskadva találta a festőt, aki csak azt motyogta vér, könnyek, halál, tankok, így hazakísérte a művészt, ezt követően készült a kép.

Szürrealista korszakának lezárultával, a szorongások képi újraélése helyett Ország Lili a transzcendenciában keresett feloldozást, és az ikonfestészet motívumaiból merített, később pedig a prágai temető sírkövei voltak nagy hatással a művészetére. Az 1970-es évek elején városalaprajzokat kezdett festeni, majd egyre inkább a falak felületére koncentrált, különböző írások jeleit elhelyezve képein. Festészetében mindig az idő távlatai érdekelték, az ősi falakba épülő nyomtatott áramkörök már jelzik a jövőt képein.

Földény F. László esszéíró szerint Ország Lili művészete nehezen építhető a magyar képzőművészeti hagyományba, "az övé az oppozíció festészete". Első korszakának főszereplői a falak - mutatott rá az író, hozzátéve: Ország Lili a falakkal súlyos terhet is rakott festészetére, a piktúrától elmozdult a pszichológiához tartozó területekre. Tehetsége azonban nem engedte, hogy leragadjon a szürrealizmusnál: falaiból városok lettek, majd a városok labirintussá alakultak - hangsúlyozta Földény F. László.

A tárlat szenzációja, hogy Ország Lili halála előtt festett, 48 festményből és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata több mint harminc év után most először látható ismét egyben.

 A tárlat zárásaként a látogatók eljutnak a sötét falakon világító Labiritus-képekig, amelyek egy stilizált útvesztőben kaptak helyet. Odabent Schubert G-dúr vonósnégyese szól, míg Pilinszky János Apokrif című verse Alföldi Róbert előadásában hallható. Az útvesztő legbelső pontján pedig egy falba vágott résen át láthatjuk, hogy folytatódik tovább a palota a falba vágott termekkel, az ott élő emberekkel, de  vannak bennünk olyan térrészek, gondolatok bennünk, ahova nem juthatunk be, melyeket csak egy résen át szemlélhetünk.

„Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem.

Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni... ezt be kell járni” - mondta Ország Lili, aki haláláig festette a sorozatot, míg utolsó, fekete képével szinte rázárult a labirintus kapuja.

Nyitva

Az Árny a kövön kiállítás 2017. március 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Először szólaltak meg a Nemzetiben felmondó színészek

A színháztól távozó Barta Ágnes és Mészáros Martin a Telexnek nyilatkozott arról, hogyan élték meg a társulat tagjaként töltött éveket, és miért döntöttek úgy, hogy szabadúszóként folytatják a pályájukat.
Színház

Udvaros Dorottya jövőre a Katonában vendégszerepel

Június 14-én megtartotta évadzáró társulati ülését a budapesti Katona József Színház. Máté Gábor elmondta: a Katona negyvenegyedik évadában a fiatal művészekre és nézőkre különösen odafigyeltek.
Színház

Együttműködésekre van szükség – felsorakozott az Átrium új vezetése

A következő évadtól új lakók költöznek az Átriumba az eddigi üzemeltető Kultúrbrigád helyébe. A független színházi formációk június 11-én, a Jurányi évadzáró eseményén ismertették röviden elképzeléseiket.
Klasszikus

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

De ki az a Banksy? – öt dolog, amit érdemes tudni a világhírű graffitiművészről

Férfi, nő, egy csapat? Profin felépített brand? Miben rejlik a zsenialitása, ami miatt a klasszikus grafikusból korunk egyik legdrágábban eladott képeiről és akcióiról híres kortárs művész lett? Tesztelje magát, mennyire van képben a Banksy-titokkal!
Vizuál ajánló

Kihagyhatatlan kulturális ziccerek idén is, a Múzeumok Éjszakáján!

Közel 450 intézmény mintegy 2500 programmal készül idén az ország legnagyobb és legnépszerűbb kulturális eseménysorozatára. Június 22-én országszerte kitárulnak a múzeumok kapui.
Vizuál ajánló

Repülő krokodilok, alakváltó házak és furcsa felhők – díjnyertes animációs film látható mától a mozikban

Június 13-ától az ADS Service forgalmazásában vetítik itthon Benoît Chieux Sirocco és a szelek királysága című alkotását, amely a producer szerint a mainstream és az arthouse animációk tökéletes keveréke.
Vizuál ajánló

Ruben Östlund filmjeit vetítik a Cirko-Gejzírben

Júniusban két alkalommal retrospektív vetítéssorozatot szervez a Cirko-Gejzír a svéd rendező életművéből, kezdve a korai rövidfilmektől egészen a legnagyobb sikerfilmekig.
Vizuál gyász

Elhunyt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője

A Balázs Béla-díjas filmkritikust, a Filmvilág legrégebbi állandó munkatársát élete 69. évében, rövid, de súlyos betegség után érte a halál június 11-én. Fájdalmak nélkül, méltóságban és családja körében hunyt el – adta hírül a Filmvilág szerkesztősége.