A világhírű brit múzeum az elmúlt csaknem száz évben mindössze kétszer engedte Londonon kívül bemutatni gyűjteményének egyik legértékesebb darabját. A National Gallery történetében azért is egyedülálló a kölcsönzés, mert soha nem vendégszerepelt még ilyen sok műalkotásuk külföldön. Van Gogh napraforgós képe mellett összesen hatvan darab, a 15. és a 20. század között készült művet bocsátanak a japán múzeumok rendelkezésére, az alkotások pontos listáját azonban csak ősszel közlik - írta az Art Newspaper.
Először 2020. március 3-tól június 14-ig a nyugati művészetnek szentelt japán nemzeti múzeumban, a National Museum of Western Art-ban lesznek láthatók Tokióban, majd 2020. július 7. és október 18. között az oszakai nemzeti művészeti múzeumban. Az olimpiai játékokat 2020 július 24. és augusztus 9. között rendezik.
Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a londoni galéria látogatóinak csalódást okozhat, hogy hozzávetőleg kilenc hónapig nem lesznek láthatók egyes remekművek.
Vincent van Gogh: Napraforgók, 1888 (Fotó/Forrás: The National Gallery, London)
A Nemzeti Galéria 1924-ben tett szert Vincent van Gogh egyik napraforgós csendéletére. A festmény azóta csak 2002-ben és 2013-ban hagyta el Londont, mindkétszer az amszterdami Van Gogh Múzeumnak adták kölcsön. Tokióban így megkétszereződik a Vincent van Gogh-festmények száma, itt látható ugyanis egy másik napraforgós képe is a Seiji Togo Memorial Sompo Japan Nipponkoa Museum of Artban.
A Japánban rendezendő kiállítások, amelyeket becslések szerint több mint egymillióan is megtekinthetnek, a távol-keleti ország egyik legnagyobb médiavállalata, a Yomiuri Shimbun támogatásával valósulnak meg. Anyagi ügyekkel kapcsolatos részleteket egyik fél sem közölt, de értesülések szerint a kölcsön több millió fonttal gyarapítja a londoni intézményt.
Vincent van Gogh két sorozatot festett a napraforgókról. A fennmaradt,
közgyűjteményekben lévő pár darab szinte sohasem látható együtt, egyrészt mert törékeny állapotuk miatt egyáltalán nem vagy csak kivételes körülmények esetén szállíthatók,
másrészt azért, mert a legnépszerűbb alkotások közé tartoznak az őket őrző intézményekben, amelyek így csak vonakodva adják őket kölcsön.
Érdekesség...
Reméljük a festmények épségben megússzák a japán vendégszereplést, 1974-ben ugyanis a Japán Nemzeti Múzeumban fújta le egy nő piros festékkel Leonardo Mona Lisáját, tiltakozásul, hogy nem teszik lehetővé a fogyatékkal élőknek a kiállítás megtekintését. A Mona Lisának ezen kívül is igazán hányatott sorsa volt, többször megkíséreltek kárt tenni benne. Az olasz Vincenzo Peruggia 1911-ben ellopta a festményt, 1956-ban kétszer is megtámadták. Először savval öntötték le, majd egy férfi kővel dobta meg, ekkor néhány pigmentdarab pergett le a bal könyökéről, de ezt hamarosan restaurálták. 2009-ben egy nő vágott a képhez egy az ajándékboltban vásárolt kerámiabögrét. Ma golyóálló plexi mögött látható a falba süllyesztett kép, fegyveres biztonsági őrök és kamerák tekintetével védve.
hírlevél
