Több mint félszáz saját kezű alkotást vonultat fel a Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata, amely az európai képzőművészet egyik legeredetibb alkotójaként számon tartott krétai-spanyol mester, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) művészetét mutatja be. A kiállítás október 28-án nyílik meg a nagyközönség előtt, és egészen 2023. február 19-ig lesz látható.
El Greco életművét 1614-es halála után szinte elfelejtették, és csak a 19-20. század fordulóján fedezték fel újra. Ebben volt némi szerepe Nemes Marcell magyar műgyűjtőnek is, akinek kollekciója egykor tizenkét El Greco-képet is tartalmazott – árulta el a tárlat sajtóbejárásán Baán László főigazgató az MTI tudósítása szerint. Hozzátette, noha a budapesti múzeum rendelkezik Spanyolországon kívül Európában a legtöbb (öt darab) El Greco-festménnyel, a krétai-spanyol mester életművét
El Greco Idősebb Szent Jakab mint zarándok című festménye (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
még soha nem mutatta be Magyarországon nagykiállítás.
Elárulta, a tárlatot nyolc éven keresztül készítették elő, a terv az volt, hogy a mester egész munkásságát áttekintsék, valamennyi korszak fő műveit felvonultatva. Ez elsősorban a kurátornak, Leticia Ruiz Gómeznek köszönhető, aki Baán elmondása szerint olyan ajtókat nyitott meg, amilyeneket más nem tudott volna.
A kurátor kifejtette, El Greco az akkor a Velencei Köztársaság által uralt Krétán született, és a bizánci festészeti hagyományoktól indulva, Itáliában a velencei, majd a római iskola hatásait magáévá téve végül a spanyolországi Toledóban letelepedve teljesedett ki életműve. Erre a hosszú vándorlásra utal a kiállítás nyitó műve, El Greco Idősebb Szent Jakab mint zarándok című festménye, amelyen a bizánci ikonok világát idéző, aranyszínű fülkéből lép elő Spanyolország védőszentje.
Beljebb lépve a látogatók hét, tematikus és kronologikus fonalat követő szekcióban ismerhetik meg az életművet, valamint olyan, El Grecót megihlető mesterek alkotásait, mint Tintoretto vagy Veronese.
Leticia Ruiz Gómez kiemelte a múzeumban őrzött, Bűnbánó Magdolna című képet is, megjegyezve, hogy a gyűjtemény legkeresettebb darabjaként méltatott alkotás az Itáliában szerzett tapasztalatok összegzésének tekinthető, de már kivehetők rajta a későbbi kompozíciós megoldások is.
El Greco Bűnbánó Magdolna című festménye (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Különleges munkának nevezte a Krisztus feltámadása című alkotást is, amely az 1570-es évek óta először hagyja eredeti rendeltetési helyét, a toledói Santo Domingo El Antiguo kolostort. A kiállítás külön termet szentel El Greco Szent Ferenc-ábrázolásainak, amelyeken keresztül jól nyomon követhető stílusának fejlődése. Leticia Ruiz Gómez felhívta a figyelmet a Szent Ferenc elragadtatása című munkára, amelyet nemrég azonosítottak Siedlcében a krétai-spanyol festő műveként és azóta először hagyta el Lengyelországot.
A közönség ugyancsak először találkozhat a művész Gonzaga Szent Alajos-portréjával is, amely nemrég került a Szépművészeti Múzeumba.
El Grecotól mindössze négy rajz maradt fent, ezek közül kettőt láthatunk Budapesten.
Baán László arról beszélt, hogy hasonlóan erős éve soha nem volt még a Szépművészeti Múzeumnak, hiszen
a világ legnagyobb intézményeiben is legfeljebb néhány évtizedenként fordul elő, hogy egy esztendőn belül négy olyan óriásnak nyílik életműtárlata, mint Cezanne, Bosch, Matisse és El Greco műveiből.
Egyúttal hozzátette, a jövőben sem maradunk remekművek nélkül: 2023 őszére például nagyszabású Renoir-kiállítást terveznek.
Fejléckép: El Greco Krisztust megfosztják ruháitól című festménye a Szépművészeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)
hírlevél
