Száz évvel ezelőtt az Estet az egyik legnépszerűbb lapkiadóként tartották számon. 1918 őszétől az újság újításaként mozgóképes mellékletet hoztak létre, amelyek dokumentálták Magyarország fontosabb eseményeit egészen 1919-tavaszáig. Ezek feldolgozását kezdte meg egy sorozatban a Magyar Nemzeti Filmarchívum.
Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum kutatási és gyűjteményes menedzsere elmondta:
1919-ben a bevonuló Horthy-hadsereg, mint bűnjelet, lefoglalta a filmlaboratóriumokban ezeknek a kameranegatívjait és pozitívjait, ezek alapján bírósági ítéletek születtek, hogy ki merre járt, mikor, hol, mit csinált, és ezért ezeket a tekercseket a bűnügyi irattárba helyezték a perek után.
Ennek köszönthetően maradtak ezek meg. A két órányi, magyarázó felirat nélküli egyveleg digitalizálása épp most folyik, és a tervek szerint minden kikerül majd a Filmalap Filmarchívum igazgatóságának honlapjára, hátha akad valaki, aki felismer egy helyszínt vagy arcot, s ezzel maga is részt vehet a kutatásban.
A felvételek kézi restaurálását digitális restaurálás követi. A felvételeket korabeli cikkekkel is kiegészítik, amelyek megmagyarázzák a kamerával rögzített eseményeket. Az audiovizuális időutazást nyújtó sorozat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával valósul meg. Az Archívum munkatársai a némafilmtekercseken fennmaradt eseményekhez komoly kutatómunkával külön narrációt is készítenek, hiszen az azóta eltelt idő a riportok zömének történeti hátterét már régen elmosta. A kormány évente 300 millió forinttal járul hozzá a restauráláshoz és archiváláshoz.
Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója elmondta: a Filmarchívum gyűjteménye nemcsak játékfilmekből áll, hanem rengeteg filmhíradóból, dokumentumfilmből, kísérleti filmből, rajzfilmből, ezekkel is törődniük kell. Mint mondta, fontosnak tartották, hogy a restaurálásra kijelölt filmek elsősorban az állapotuk alapján kerüljenek fel a listára.
Még nem ért véget az első világháború, amikor AZ EST lapok kiadója elhatározta, hogy újságjának népszerűsítésére a moziba viszi lapjának egyfajta mozgóképes mellékletét - vázolja a felvételek hátterét a Magyar Nemzeti Filmarchívum honlapja. Az operatőrök AZ EST FILM riportjai számára azokat az éppen aktuális híreket próbálták meg kamerájukkal megörökíteni, amelyekről amúgy is bőségesen cikkeztek az újságokban. Dolgoztak Pesten és vidéken, ahol valami érdekes és látványos dolog történt, és persze ahol volt természetes fény, hiszen az érzéketlen negatívok és fényszegény objektívek korában, épületbelsőben akkoriban még nemigen tudtak forgatni. 1918. szeptember 9-én, hétfőn jelent meg AZ EST HÍRADÓ első száma, amelyet 4 fővárosi és 6 vidéki moziban mutattak be az első napon. Összesen 12 kópia készült belőle, ezeket vetítették később a nagyobb hazai mozikban, sőt még Bécsben is.
A filmhíradó nem számított újdonságnak a mozikban. A tömegtájékoztatásnak és propagandának ezt az akkoriban páratlanul hatékony eszközét már a világháború első pillanataiban felfedezték. A mozikat elöntötték a különféle rövidebb-hosszabb tudósításokkal, igaz ezek szinte kizárólag német és osztrák híradók magyarul feliratozott változatai voltak. Ennek ellenére nem sokat tudni ezekről a híradókról, hiszen kópiáik csaknem mind elvesztek, ahogy a hangosfilm iránti lelkesedés egyszerűen elsöpörte a „némakorszaknak” a filmemlékeit.
A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatóságának honlapján augusztus végétől jövő nyárig százéves filmhíradókat lehet majd nézegetni. Az éppen aktuális héthez kapcsolódó híradók hétről-hétre frissülnek majd, így érdemes rendszeresen visszalátogatni az oldalra.
hírlevél
