Vizuál

Első világháborús filmhíradókat restaurál a Magyar Nemzeti Filmarchívum

2018.08.31. 11:15
Ajánlom
Ez az első olyan nagy archív filmes tömb, amely Magyarország egy konkrét időszakát, az első világháború lezárásának idejét, és az azt követő időszakot dokumentálja.

Száz évvel ezelőtt az Estet az egyik legnépszerűbb lapkiadóként tartották számon. 1918 őszétől az újság újításaként mozgóképes mellékletet hoztak létre, amelyek dokumentálták Magyarország fontosabb eseményeit egészen 1919-tavaszáig. Ezek feldolgozását kezdte meg egy sorozatban a Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum kutatási és gyűjteményes menedzsere elmondta:

1919-ben a bevonuló Horthy-hadsereg, mint bűnjelet, lefoglalta a filmlaboratóriumokban ezeknek a kameranegatívjait és pozitívjait, ezek alapján bírósági ítéletek születtek, hogy ki merre járt, mikor, hol, mit csinált, és ezért ezeket a tekercseket a bűnügyi irattárba helyezték a perek után.

Ennek köszönthetően maradtak ezek meg. A két órányi, magyarázó felirat nélküli egyveleg digitalizálása épp most folyik, és a tervek szerint minden kikerül majd a Filmalap Filmarchívum igazgatóságának honlapjára, hátha akad valaki, aki felismer egy helyszínt vagy arcot, s ezzel maga is részt vehet a kutatásban.

A felvételek kézi restaurálását digitális restaurálás követi. A felvételeket korabeli cikkekkel is kiegészítik, amelyek megmagyarázzák a kamerával rögzített eseményeket. Az audiovizuális időutazást nyújtó sorozat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával valósul meg. Az Archívum munkatársai a némafilmtekercseken fennmaradt eseményekhez komoly kutatómunkával külön narrációt is készítenek, hiszen az azóta eltelt idő a riportok zömének történeti hátterét már régen elmosta. A kormány évente 300 millió forinttal járul hozzá a restauráláshoz és archiváláshoz.

Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója elmondta: a Filmarchívum gyűjteménye nemcsak játékfilmekből áll, hanem rengeteg filmhíradóból, dokumentumfilmből, kísérleti filmből, rajzfilmből, ezekkel is törődniük kell. Mint mondta, fontosnak tartották, hogy a restaurálásra kijelölt filmek elsősorban az állapotuk alapján kerüljenek fel a listára.

Még nem ért véget az első világháború, amikor AZ EST lapok kiadója elhatározta, hogy újságjának népszerűsítésére a moziba viszi lapjának egyfajta mozgóképes mellékletét - vázolja a felvételek hátterét a Magyar Nemzeti Filmarchívum honlapja. Az operatőrök AZ EST FILM riportjai számára azokat az éppen aktuális híreket próbálták meg kamerájukkal megörökíteni, amelyekről amúgy is bőségesen cikkeztek az újságokban. Dolgoztak Pesten és vidéken, ahol valami érdekes és látványos dolog történt, és persze ahol volt természetes fény, hiszen az érzéketlen negatívok és fényszegény objektívek korában, épületbelsőben akkoriban még nemigen tudtak forgatni. 1918. szeptember 9-én, hétfőn jelent meg AZ EST HÍRADÓ első száma, amelyet 4 fővárosi és 6 vidéki moziban mutattak be az első napon. Összesen 12 kópia készült belőle, ezeket vetítették később a nagyobb hazai mozikban, sőt még Bécsben is.

A filmhíradó nem számított újdonságnak a mozikban. A tömegtájékoztatásnak és propagandának ezt az akkoriban páratlanul hatékony eszközét már a világháború első pillanataiban felfedezték. A mozikat elöntötték a különféle rövidebb-hosszabb tudósításokkal, igaz ezek szinte kizárólag német és osztrák híradók magyarul feliratozott változatai voltak. Ennek ellenére nem sokat tudni ezekről a híradókról, hiszen kópiáik csaknem mind elvesztek, ahogy a hangosfilm iránti lelkesedés egyszerűen elsöpörte a „némakorszaknak” a filmemlékeit. 

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatóságának honlapján augusztus végétől jövő nyárig százéves filmhíradókat lehet majd nézegetni. Az éppen aktuális héthez kapcsolódó híradók hétről-hétre frissülnek majd, így érdemes rendszeresen visszalátogatni az oldalra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.
Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.