Vizuál

Eltalált metszéspontok

2013.10.17. 07:00
Ajánlom
Tizenöt felé osztódva sem tudtuk volna a tíz nap összes eseményét megtekinteni, de igyekeztünk a lehető legtágasabb spektrumban bekukkantani a hazai desginélet legjelesebb programjának széles tárházába. Elmondhatjuk: idén is sikeres volt. MAGAZIN

2004-ben kezdődött a Design Hét a fővárosban, ami az elmúlt közel tíz év alatt egyre nagyobb népszerűségre és nemzetközi elismertségre tett szert. Idén napi legalább tíz, de inkább húsz-harminc programmal készültek a szervezők, melyek a design nagyon tágan vett fogalmát járták körül a koncepcióktól kezdve a tárgyi megvalósításokon keresztül a szó gyakran filozófiai lényegén át számtalan változatos megjelenési formában, mint bútor-, ruha-, étel-, épület- vagy járműdesign, technológiai tervezés és ergonómiai megfontolások köré csoportosítva, vagy épp művészien átfogalmazva: a sor szinte végtelen. Ennélfogva az érdeklődő tömegek mindenhonnan érkeztek, kortól, foglalkozástól és társadalmi helyzettől függetlenül.

Az idei Design Hét vendég országa Olaszország volt, a tervezés egyik bölcsője. Ebben az évben huszonegy olasz körülbelül száz munkáját láthatták az érdeklődők, de előadásokat is meghallgathattak, köztük olyan híres designerektől, mint Michele de Lucchi, akinek olvasólámpája a világ legtöbbet eladott designterméke - és ő maga sem érti, miért. A MOME-n tartott előadásában kedvesen és némi humorral mesélt életútjáról, meg első designtervezéséről, ami a szakálla volt: azért növesztette meg, hogy megkülönböztethessék ikertestvérétől. Később a Memphis csoport tervezője, melynek felbomlásáról még most is szomorúan mesél, pedig a Produzione Privata nevű, saját alapítású cége négy évtizede gyárt sikeresen kisszériás termékeket. A tervező három MOME-s diák termékét is véleményezte, valamint okos tanácsokkal is ellátta őket.

A Design Hét egyik legmeghatározóbb kiállítása és egyben tematikus összefoglalójaként is értelmezhető a Design Terminálban látható Metszéspontok / Crossovers tárlat, amely mind hazai, mind pedig széles nemzetközi palettáról is számos lehengerlő designtárgyat hozott, azok történetével és egyedi vagy egyetemes kérdéseivel, felvetéseivel együtt. A kiállítás tizenöt ország ötven tárgyát hozta, melyek a design legváltozatosabb és mai is sürgető kérdéseire keresnek választ, adnak alternatívát - vagy épp tartanak görbe tükröt elénk. Ahogy a bevezető szöveg is kérdezi: "Hol vannak a design határai? Mi történik, ha a tervezők átlépik ezeket, és mire jó, ha más területek hasznosítják a design sajátos gondolkodásmódját? Hogyan válnak környezetünk tárgyai koruk kér- déseinek, dilemmáinak, eredményeinek hordozóivá vagy éppen formálóivá? A kortárs design határátlépéseivel foglalkozó nyitókiállítás ezekre a kérdésekre keresi a választ."

Laikusként kiváló betekintés a designerek gondolkodásmódjába, munkájuk tengernyi nehézségébe. Az újrahasznosítás témakörében láthattuk például az angliai Tengeri Széket, ami újrahasznosított, tengerekbe dobott hulladékokból készült és gyakorlatilag hajóra telepíthető gyártósort alkottak mögé, így egyszerre támogatva az irdatlan méreteket öltő vízi szemét felszámolását és a hanyatló halászat fellendülését. A holland Elfeledett Emlék névre keresztelt csésze és kancsókollekció viaszból készült és az időskori demencia kérdését járja körül: "tulajdonképpen micsoda egy teáskanna, ha nem tudod, hogy mire való?" - ami a desginnal kapcsolatban is nagyon érdekes felvetés. Szükség van arra, hogy a design érthető legyen? Az érthetőség a praktikum egy kikerülhetetlen alkotóeleme, a design pedig, mint iparművészeti ág, gyakorlati igényeket elégít ki kreatív módon. Tehát felmerül a kérdés, hogy mennyi az efféle koncepció létjogosultsága a designvilágban. Vagy csupán a gesztust kell látnunk az alkotásban?

A magyar Terít-ék porcelánkollekció épp az ellenkezőjét teszi: hétköznapinak tűnő tárgyakat, mint egy míves porceláncsésze, alakít át ékszerré. A vitrin mögött porosodva díszelgő emberöltős hagyomány használati tárgy is lehetne, de nem az. Anna Zaboeváról nagyon sokat hallhattunk már: ő az az orosz iparművész lány, aki elképesztő cipőkreálmányaival hódította meg Budapestet kis, Wesselényi utcai boltjában. A kiállításon látható Okos cipővel virtuális tartalmakat is elérhetünk mobiltelefonunk hozzáérintésével: érdekes technológiai csavar és látványos kiegészítő is egyszerre a végeredmény. A Story Vase nevű vázák pedig zulu gyöngyfűzéssel mutatják be négy, dél-afrikai nő személyes történetét.

De a sor nem áll meg: Némethonból fatextil kísérletet is láthatunk: az anyag elképesztő, egyfajta hajtogatható fa, amit nehezen hisz el az ember, de megfogva mégis valóságossá válik, az Edible surfaces kollekció pedig csokoládéból készít felületeket, amiket elsőre nem biztos, hogy meg mernénk kóstolni, mert úgy látjuk, beletörne a fogunk, de valójában nem. Emellett sokan direkt építenek termékeikbe hibákat. Az izraeli Woodcasting ülőalkalmatosság például azt erősíti, hogy érzelmileg jobban kötődünk tökéletlen tárgyakhoz: a gyártás során közvetlenül a fára öntik az alumíniumot, ami így gyakorlatilag meg is pörkölődik és szabálytalanul oszlik el: mindegyik pad egyedi, spontán és kiszámíthatatlan.

A Hibásan gyártott tárgyak kollekció személyes kedvencem: Jeremy Hutchison alkotó leveleket írt gyáraknak, hogy küldenek a termékeikből egy olyan darabot, amelybe az adott gyártósoron dolgozó munkás direkt beépít egy hibát, amitől a termék ugyan felismerhető, de abszolút használhatatlanná válik: "Az igazi luxusnak nincsen funkciója." Így láthatunk fogak nélküli fésűt, kétvégű teniszütőt, instabil botot, rosszul felcsavarozott kerekű gördeszkát vagy épp hiányos trombitát. Az üzenet valóban egyértelmű, azonban a design és luxus kérdéskör így is megmarad: a design a hétköznapi használati tárgyakat emeli magasabb nívóra, de elméletben nem szűnteti meg azok használati jellegét: egy tízmillió forintos, aranyból készült Carter karórát valóban nem azért vesz az ember, hogy mutassa az időt, hanem annak presztízsértéke miatt, de attól még nem vesztette el a funkcióját a tárgy. Hogyan kell ezt a kérdést értelmezni?

Ez egyike annak az ezer meg ezer kihívásnak, amelyre a Design Hét keresett és adott is alternatív válaszokat. A tervezés egy soha le nem záruló folyamat, melybe manapság a technológiai újítások kérdése és a környezettudatos tervezés fontossága is beépül, ami sok designert vagy előre lök vagy megfontolásra késztet. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a Design Hét rengeteg gondolkodnivalót adott mind szakmabelieknek, mind pedig laikusoknak - reméljük a jövő évi tíznapos hét is hasonló mélységekkel fog szolgálni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.