Vizuál

Eltűnik a Múzeumkertből Arany János, de nem kell megijedni!

2017.09.07. 16:50
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum restaurálást ajándékoz a költőnek 200. születésnapja alkalmából, ennek apropóján ismerkedjünk meg részletesen a szobor történetével, aminek már a felállítása is kihívásokkal teli volt.

Az Arany János-szobor bronzalakjait és díszeit 2017. szeptember 7-én elszállítja a restaurálást végző cég, a Forgax Kft - tájékoztatta lapunkat a Magyar Nemzeti múzeum. A szoborcsoport és talapzata átfogó restaurálására a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében kerül sor, részletes szakmai terv alapján. Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került.

Korábban csak a legszükségesebb (háborús) károk javítása történt meg, átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.

Arany János születésének 200. évfordulóján a beruházó Magyar Állam, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum ezzel is tiszteleg a nagy költő előtt. A szobor restaurálásának munkálatai várhatóan a jövő év elején fejeződnek be, ami azt jelentheti, hogy a szoboravatás 125 évfordulójára újra eredeti szépségében csodálhatjuk meg Budapest és egyben az ország egyik legszebb és legfontosabb köztéri szobrát.

Az Arany-szobor viszontagságai

A most restaurálásra küldött szobor felállítását rögtön Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, sőt az akadémiai elnök vezetésével Szoborbizottságot hoztak létre. A felállításának költségeinek fedezésére országos gyűjtést hirdettek, melynek állásáról a korabeli sajtó folyamatosan tudósított külön kiemelve a nagyobb vagy érdekesebb adományozókat. A szükséges összeg (100 ezer Ft) viszonylag gyorsan összegyűlt, főleg a kivitelezéshez képest.

Az elhatározás rögtön a szobor helyének kijelölésénél megrekedt.

A többség a Nemzeti Múzeum főhomlokzata előtt, a kertrész középpontja mellett foglalt állást, de szóba került a Barátok tere, a budai Várbazár előtti liget, a Gyár utcai sétány eleje, illetve a Múzeumkert és az Erzsébet tér egy-egy oldalpontja, de az Erzsébet tér és a mai Blaha Lujza tér egy része is. Ennek az eldöntésére is létrehoztak egy bizottságot. (Ha valaki esetleg azt gondolta volna, hogy a bizottságok felállítása XX. századi találmány, ki kell ábrándítsuk!) Végül azt figyelembe véve, hogy körbejárható legyen, illetve minden irányból impozáns látványt nyútson, vagyis a háttér ne csökkentse a hatást, 1886-ban kijelölték a  a Múzeum előtti teret, ahol a szobor ma is áll. 

A négy év alatt megszületett döntés után már volt hely, a szükséges  de még mindig nem volt szobor, így ennek megtervezésére is pályázatot hirdettek. A kiírás szerint a jelentkező magyar szobrász feladata, hogy Aranyt 

férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja.”  

A pályázati határidőt kétszer is meghosszabbították, végül 1887. október 31-ig tíz pályamű érkezett be. A bírálóbizottság az első díjat Strobl Alajosnak, a második és harmadik díjat a két pályaművel is jelentkező Zala Györgynek, a negyediket pedig Róna Józsefnek ítélte. Ezen a ponton azonban nézeteltérés támadt a Szoborbizottság és a bírálóbizottság között, és a megbízás helyett - mai kifejezéssel meghívásos – pályázatot hrdettek Stobl és Zala között.

Az 1888. október elsején lejáró pályázat győztese Strobl lett, aki így elfogadott mintája (makettje) alapján elkezdhette a munkát. A szobor felállítását ekkor még 1892 őszére tervezték.

Turul fogságban

Stobl először a Turul madarat, majd a szobor fő alakját, Arany ülő figuráját mintázta meg agyagból. Az alakokat a Turbain Károly fiai Mű- és Érczöntőde Váci úti műhelyében öntötték ki. A Turul madár 1891 áprilisára, Arany szobra 1891 júliusára elkészült és már készen állt az szobrász műteremében a két mellékalak, Toldi és Piroska gipszmintája. Ekkor azonban Turbain műhelyében egy adósság miatt bírói foglalás történt, és a még hivatalosan át nem vett két szobrot is lefoglalták. Ezt később feloldották és a munka is folytatódhatott, ugyanott, de a csődbe ment Turbain Károly helyett a Beschorner-féle cég égisze alatt.

Toldi rejtélye

Toldi Miklós szobrának modelljeként több helyen Pekár Gyulát említik, aki magas, izmos fiatalember volt ezidőtájt, kiemelkedő atléta és evezős.  Stróbl Mihálynak, a szobrász fiának édesapjáról írt, A gránitoroszlán című könyvéből kiderül, hogy a mester valóban megkérte, hogy üljön neki modellt.

Először édesapám a hatalmas termetű Pekár Gyulát kérte meg modellülésre.

Pekár azonban önelégülten, izmait megfeszítve olyan pózokba helyezkedett,

hogy Strobl Alajos, aki hiába kérte a természetes, általa diktált pozitúra felvételére, végül is elunta a dolgot, és a második ülés után megköszönte Pekár fáradozásait.”

Toldi arcához végül Szentetornyán talált modellt Strobl egy ismeretlen békési magyar parasztemberben. Toldi alakjához pedig Porteleky László (1870-1953) vívóbajnok, ekkor negyedéves joghallgató és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt.

Az Arany szobor másik mellékalakját,

Piroskát Strobl a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról (a „legnagyobb” magyar unokájáról) Széchenyi Aliceról mintázta.

 Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta. Izsó a szobrot 1862-ben mintázta még Arany pesti lakásán. 

Strobl Alajos mindenre figyelt, a legkisebb részletet is hitelesen szerette volna elkészíteni. Toldi alakjához például a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából kölcsönzött műtárgyakat: egy pár reneszánszkori vassarkantyút és egy vas buzogányt. Ez utóbbi egy, a Jankovich Miklós híres gyűjteményéből származó fegyver, ami ma is megtalálható a múzeum gyűjteményében. 

A szoboravató ünnepséget alig több, mint 10 évvel az elhatározást követően, 1893. május 14-én tartották.

 A korabeli lapok beszámolója szerint óriási volt az érdeklődés mellett: közel 8000 jegyet adtak el az érdeklődőknek. 

Az ünnepélyt óriási nemzeti zászló hirdette a muzeum ormáról, s köröskörül a tágas muzeum-köruton és a szomszédos utcákban minden ház fel volt díszítve lobogókkal, szőnyegekkel, disznövényekkel. A muzeumkert bejáratai fölött drapériák függtek. A szobor négy sarkán négy árbocra volt akasztva az egészet eltakaró vitorlavászon. Kisebb oszlopokon Viktoria-szobrok nyugodtak, babérkoszorut tartva. A muzeumkertbe, mely el volt zárva, csak a jegygyel bíró közönséget bocsátották be, jóllehet már déltájt megindult a népvándorlás. Az oszlopcsarnok és a főlépcsőzet, mely a hölgyek számára volt fentartva, egészen megtelt elegáns női közönséggel. A szobor környéke délben már hemzsegett az emberektől. A szomszédos házak ablakai és erkélyei tömve voltak.”

(via Magyar Nemzeti Múzeum)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Másfél méteres hollywoodi óriás: 75 éves Danny DeVito

Szóljatok a köpcösnek, Ikrek, Junior, Batman – csak néhány azok közül a filmek közül, amelyek sokak kedvencévé tették Danny DeVitót, aki 150 centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Ceauşescu önéletrajz, Chuck Norris és a román új hullám remekei a Román Filmhéten

A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé a főszerep a 14. Román Filmhéten. A filmhetet A hegyek szigete nyitja, Corneliu Porumboiu Cannes-i versenyfilmjét premier előtt vetíti az Uránia kedd este.
Vizuál díj

Izraeli ügyvédnőről szóló film nyerte a Verziót 

Átadták a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait szombat este Budapesten, amelyen Rachel Leah Jones és Philippe Bellaiche munkája, Az ügyvéd kapta a legjobb emberi jogi film díját.
Vizuál videó

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.
Vizuál hír

Újabb három elsőfilm foroghat az Inkubátor Programban

Három elsőfilmes, Szilágyi Fanni, Fazekas Máté és Dér Asia Inkubátor Programban készülő alkotásainak szavazott meg filmgyártási támogatást a Filmszakmai Döntőbizottság.
Vizuál magazin

Másfél méteres hollywoodi óriás: 75 éves Danny DeVito

Szóljatok a köpcösnek, Ikrek, Junior, Batman – csak néhány azok közül a filmek közül, amelyek sokak kedvencévé tették Danny DeVitót, aki 150 centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja.