Vizuál

Emlékek a forró homokból

2013.12.18. 08:37
Ajánlom
Új szerzeményekkel - köztük az egyiptomi gyűjtemény eddigi legjelentősebb vásárlásával - kiegészülve és újrarendezve nyílt meg december 12-én a Szépművészeti Múzeum immár csaknem ötszáz műtárgyat felvonultató egyiptomi állandó kiállítása.

A múzeum legkedveltebb állandó tárlata múlthét óta ismét fogadja a közönséget: megérte várni a kiállítás átépítésére, hiszen az az újragondolt, a kronológiai rend helyett tematikus elrendezésű anyagot európai rangú installációban mutatja be - mondta el a megnyitó előtti sajtóvezetésen Baán László főigazgató.

Emlékeztetett arra, hogy a tárlat újragondolását a kormány 200 millió forintos támogatása tette lehetővé, amelyből a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több gyűjteményi egysége is megújulhatott. A kormányzat további 100 millió forinttal támogatta az egyiptomi gyűjtemény valaha volt legnagyobb értékű műtárgybeszerzését, az óbirodalmi VI. dinasztia idején élt Haunefer sírrelief-töredékéhez azonban így is értékén alul jutott hozzá a múzeum, mert a 4200 éves, feliratos architrávot a budapesti szakemberek tudták csak pontosan azonosítani - tette hozzá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a megnyitón hangsúlyozta: a Szépművészeti Múzeum, "ahol az elmúlt tizenöt évben a minőség forradalma zajlott le", önmagában is megérdemli, hogy támogatásban részesüljön, de ennél jóval többről van szó: a kormányzat példát is kívánt mutatni. Bach Fülöp kereskedő, a múzeum egyiptomi gyűjteménye alapítójának példája is álljon a kortársak előtt, "a mai kor oligarcháinak, uzsorásainak megvan a maguk kötelessége, hogy bűneiket jóvátéve vagyonuk egy részét donáció, mecenatúra formájában a haza javára fordítsák" - fogalmazott.

Lázár János szót ejtett a Városligettel kapcsolatos törvényjavaslat múlt heti vitájáról is: "szégyellem magam pártállástól függetlenül politikustársaim nevében is, hogy a Városliget múzeumi koncepciója, az elmúlt 150 legnagyobb közép-európai kulturális beruházásának ügye leegyszerűsödik egy telekvitára a magyar sajtóban és politikában".

Varga Edit, az egyiptomi gyűjtemény korábbi vezetője felidézte, hogy a Szépművészeti Múzeumban 1939-ben nyílt az első egyiptomi állandó kiállítás, majd 1972-ben egy jóval bővebb anyagot bemutató tárlat. Ezt 2009-ben le kellett bontani, hogy az átépítés után újrarendezve váljon ismét láthatóvá. "Most először van a múzeumnak olyan vezetője, akit érdekel az egyiptomi kultúra és maga kezdeményezte jelentős értékű műtárgy vásárlását, de ezzel egyenértékű a nemzetközi színvonalú raktár kialakítása is" - méltatta a friss eredményeket a szakember.

Liptay Éva, az egyiptomi gyűjtemény vezetője és az újrarendezett tárlat kurátora elmondta: a mélyföldszinti kiállítóteret az átépítéssel egyidejűleg harmadával bővítették is. A raktárterület így ugyan kisebb, de jóval korszerűbb lett és látványraktárként alkalmanként látogatható is lesz. A bemutatott csaknem félezer műtárgyat a múzeum szakemberei tematikus egységekbe rendezve, az ókori egyiptomi univerzumot alkotó három szféra: az emberek, az istenek és a halottak témakörei mentén mutatják be, hangsúlyozva a három világ közötti átjárásokat is.

Az ókori egyiptomiak mindennapi életét felidéző egységben a látogatók megismerkedhetnek többek között a különböző írásfajtákkal, a háztartások felszerelésével és a korabeli testápolás eszközeivel is. Fontos szerepet töltöttek be az imákat, varázsszövegeket tartalmazó sztélék, melyekből kisebb válogatás látható a kiállításban.

Templomi reliefek, áldozati táblák, edények, csörgők, hangszer-töredékek és egyéb eszközök idézik meg az istenekkel való kapcsolattartás módozatait, és bőséges anyag mutatja be a halotti kultusz legfontosabb istensége, Ozirisz kultuszát is.

A halottak világát tárgyaló egységben a közönség megismerheti a múzeum múmiakutatási projektjének legfrissebb eredményeit és külön válogatásokon keresztül tekintheti át a halotti koporsók, az elhunyt belső szerveit tartalmazó kanopusz edények, és az egyiptomiak hita szerint a túlvilágon helyettük dolgozó usébti szobrocskák változatait.

Itt kapott helyet a Liptay Éva szavai szerint az egész gyűjteménynek új arculatot szabó műtárgy, a Dél-Szakkarában eltemetett Haunefer felolvasópap sírjából származó, nagy értékű relief is. A Szépművészeti egyiptomi gyűjteménye nem Egyiptomból származó ókori tárgyakat is őriz, a bejárat előtti vitrinben ebből az anyagból látható bemutató.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Nagyágyúk versenyben: ezekből a művekből választják ki az Esterházy Irodalmi Díj hét jelöltjét

Az Esterházy Magyarország Alapítvány közzétette a 2026-os Esterházy Irodalmi Díj hosszú listáját: a zsűri több mint hatvan jelölt mű közül választja ki azt a hét könyvet, amely felkerül a szűkített listára. A mezőnyben a kortárs irodalom meghatározó alkotói szerepelnek.
Vizuál

Közönyből gyilkosság – Camus klasszikusát François Ozon vitte vászonra

Április végétől látható a magyar mozikban Az idegen című bűnügyi dráma. A kortárs francia mozi egyik legjelentősebb rendezője az egzisztencialista irodalom egyik alapművét, Albert Camus Közöny című regényét dolgozta fel. Előzetes a cikkben!
Klasszikus

Tudja meg az egész világ! – Kelemen Barnabás rendhagyó koncertmaratonja

Három nap alatt, kilenc koncerten hét nagyzenekarral szólaltat meg tizenkét, hegedűre és zenekarra írt remekművet a Kossuth-díjas hegedűművész a Zeneakadémia Nagytermében.
Zenés színház

Egy csonka kézről és egy halálos játékról szólnak a legújabb magyar operák

Groteszk a világ, mit tehetünk mi benne? – ezzel a kérdéssel summázhattuk a Magyar Állami Operaháznak az Eiffel Műhelyházban, április 11-én tartott premierjén felcsendülő két új opera cselekményét.
Könyv

„Ha van programom az íróasztalnál, az a felszabadulás és a vigasz” – Fehér Renátó a Lírástudók vendége

Három verseskötet után eksztatikus, magával ragadó kisregénnyel jelentkezik az Y-generáció meghatározó költője, Fehér Renátó. A Lírástudók új epizódjában a regényt inspiráló prágai élményeiről és napjaink széttöredezett tudatáról, feszültségeiről, valamint az irodalom kihívásairól kérdezte a szerzőt Grisnik Petra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Szétszéledt zsenik

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Mick Abrahams kapcsán azokról a zenészekről ír, akik ott álltak a siker kapujában, de végül hoppon maradtak. 
Vizuál hír

Izinger Katalin, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténésze az idei MúzeumCafé díjas

A MúzeumCafé szerkesztősége 2026-ban Izinger Katalinnak, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténészének ítélte oda a MúzeumCafé Díjat, elismerve több mint két évtizedes, kiemelkedő kurátori és muzeológusi tevékenységét.
Vizuál kritika

Költészet és kegyetlenség – 15 sor film

„Clint Bentley filmje azt a nehéz ellentmondást stilizálja szép, emberi történetté, hogy annak a világnak, amely megannyi gyönyörűséget és boldogságot kínál, a halál szerves része.” 15 sor film.
Vizuál ajánló

Elvesztél a kínálatban? Íme öt biztos tipp az Artmozik éjszakájára

Egy éjszaka, öt mozi, hetven film. Május 16-án rendezik meg az Artmozik éjszakáját a Művész, a Puskin, a Toldi, a Kino és a Tabán moziban. A gazdag programból öt izgalmas alkotást ajánlunk olvasóinknak. 
Vizuál hír

Ősi rítusok és óriáskígyók: Cannes-ban versenyez Kreif Zsuzsanna animációs rövidfilmje

A magyar rendező ADGWA-ATA című alkotását beválogatták a Kritikusok Hete programjába, amelynek célja a nemzetközi filmvilág friss és ígéretes tehetségeinek felfedezése. Az animációs rövidfilm egy beavatási szertartás misztikus világába kalauzolja a nézőket.