A magyar animációs filmek immár 110 éve bűvölik el a nézőket. 2024. február 4-én, a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján a Nemzeti Filmintézet (NFI)meghirdeti a magyar animációnak szentelt emlékévet, amelynek során számos különleges rendezvény és meglepetés várja a nézőket.
A magyar animáció története 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első trükkfilmjét, a mókás című Zsirb Ödönt elkészítette. A sajnos azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.
A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János-Kassowitz Félix-Macskássy Gyula trió által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben.
Noha a külföldre távozó magyarok szép számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a hazai animációsfilm-gyártás.
A 60-70-es évektől egymás után születtek a ma is ismert, nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert arató animációs mozifilmek, köztük a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Macskafogó és sorozatok is, mint a száz részes Magyar népmesék, művészi animációk, valamint a külföldi megrendelésre készült sikerfilmek.
Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje pedig a magyar filmek közül elsőként nyert Oscar-díjat.
A 2000-es évek is bővelkedtek kultikus filmekben és világraszóló sikerekben, példaként ott van M. Tóth Géza 2006-ban Oscar-jelölt Maestro című filmje, Milorad Krstić látványos Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja, vagy Gauder Áron Annecy-ban díjazott mozifilmjei, a 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott Kojot négy lelke.
A kortárs magyar animáció utánpótlásának elsőszámú intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amelynek animációs műhelyében, azaz a MOME Animon készített vizsgafilmek és az itt végzett rendezők rendre a világ legrangosabb fesztiváljain, így Annecy mellett a Berlinálén vagy Cannes-ban mutatkoznak be.
110 éves a magyar animáció (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet)
A Nemzeti Filmintézet digitális restaurálási programja a jubileumi évben az animációs produkciókra koncentrál, hogy a nézők a magyar animációtörténet kiemelkedő alkotásaival minden korábbinál jobb minőségben találkozhassanak. Megvalósul a magyar animáció úttörőjének számító Valker István 1930-as években készült, nitrofilmre forgatott zenés, rajzos rövidfilmjeinek, a magyar bábanimáció 1950-es években készült korai remekműveinek, valamint az idén 90 éve született Kovásznai György rövidfilmjeinek teljeskörű restaurálása. Olyan népszerű egész estés mozifilmek, mint a Vili, a veréb, a Suli-buli, a Sárkány és papucs, a Misi mókus kalandjai, valamint a Peti és a Gusztáv sorozat epizódjai is teljeskörű restaurálásra kerülnek.
Egész évben ingyenesen látható a FILMIO kínálatában található összes – csaknem száz – klasszikus animáció, a többi között A légy, Kovásznai György Habfürdő című merész stílusú kísérleti musicalje, Dargay Attila alkotásai, Jankovics Marcell műfajteremtő filmjei, köztük a János vitéz és a Fehérlófia, valamint olyan kedvencek, mint a Macskafogó és a Hófehér.
Az évforduló alkalmából a magyar film napján (április 30.) az animációs film történetét új módon bemutató honlap indul, és tizenegy részes dokumentumfilm is készül.
A magyar animáció áll majd a középpontban a felújított filmek legnagyobb hazai fesztiválján, a szeptember 17-22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maratonon is.
Fejléckép: 110 éves a magyar animáció (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet)
hírlevél
