Vizuál

„Én csak félig álmodva élem a világot” – a Magyar Nemzeti Galéria Gulácsy-kiállításán jártunk

2023.05.09. 17:05
Ajánlom
Mintegy kétszáz művet mutat be a Magyar Nemzeti Galéria áprilisban nyílt új kiállítása: Gulácsy soha nem látott alkotásai mellett olyan klasszikusnak számító festmények is helyet kaptak, mint a szürrealizmus előfutárának tekinthető Az ópiumszívó álma, amely 1914-ig az egykori Rococo Concerto című, 180x300 centiméteres kép része volt.

Gulácsy Lajossal az első találkozásom ötévesen történt: a Nagyinál nézegettem Szabadi Judit Gulácsy-albumát, és már akkor megfogott az a különös képi világ, amit a művész megteremtett. A könyvben két nagy kedvencem volt, A varázsló kertje és a borítón látható Női arckép című alkotás. Különös volt élőben látni a festményt, amely az MNG kiállításán a Visszaemlékezés egy fiatalasszonyra címet viseli. Kislányként úgy képzeltem, a képen szereplő nő egy tündér, aki éppen varázsol, valójában azonban semmi nem derül ki arról, ki volt:

a szignó szerint csupán annyit tudhatunk, a velencei Lidón készült a habkönnyű, álomszerű pasztellrajz.

Talán szintén a gyerekkori emlékeim miatt, talán nem, de a Varázslat (A varázsló kertje) című olajképnél élőben is érezni, átszövi valami furcsa misztikum. Olyan festmény, amibe jó beleveszni, és amibe jó lenne belemászni, felnőtt fejjel is, megnézni, hová vezet a kert, és mi történik a szereplőkkel. A festményen látható titokzatos varázsló nem más, mint maga Gulácsy, aki nemcsak alkotásain, hanem a hétköznapokban is szívesen viselt történelmi kosztümöket.

Textúra 2016 - Magyar Highlights

Gulácsy Lajos: A varázsló kertje (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Életművében kulcsszerepet játszanak az önarcképek, amelyek

kortárs szemmel nézve sajátos (fotó)performanszokként is értelmezhetőek: hol képzeletbeli hercegként, hol bolondként, hősszerelmesként vagy éppen Dante és Victor Hugo valamelyik regényhőseként jeleníti meg magát.

A kiállításon arra is találunk példákat, hogyan mutatta meg magát holland parasztként, reneszánsz lovagként és középkori szerzetesként, méghozzá korhű jelmezekben. Gulácsy nem kamerát használt a sajátos performanszaihoz, hanem ecsetet, a szerepekhez pedig neveket is társított, olyanokat például, mint Luigi, Birkabordiani és Na'Conxypan hercege. Önarcképei közül különös talány A spiritualista (1906). A festő sötét szemüveget visel, megidézve ezzel egy léleklátó mágus alakját, mintha csak A Mester és Margaritából lépett volna elő, amit akkor még meg sem írt Bulgakov. A festmény sokáig Székely Aladár fotóművész tulajdonát képezte: Székely több fényképet is készített Gulácsyról, köztük egy olyan felvételt, amelyen pont ezt a titokzatos művet nézi. A kosztümök világa olyannyira közel állt szívéhez, hogy több színházi előadáshoz is ő tervezte a díszletet és a kosztümöt, amelyek nagy sikert arattak: 1905-ben Alma Tadema A láthatatlan kormányos című színművéhez a Thália Társaságnál, 1912-ben pedig az Új Színpadon, Strindberg Hattyúvár című előadásához.

Gulacsy_Lajos_Szekely_Aladar_felvetele-123742.jpg

Gulácsy Lajos (Fotó/Forrás: Székely Aladár felvétele)

Noha a művész voltaképpen autodidaktának számított – mindössze két félévet tanult a budapesti Mintarajztanodában – első tárlatán, 1907-ben Márffy Ödönnel állított ki, rá egy évre pedig megkapta a Ferenc József-díjat, amely 4000 korona jutalommal járt. Ezt követően, 1909-ben olyan neves festőkkel mutatkozott be Nagyváradon, mint Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly és Tihanyi Lajos.

A mintegy kétszáz művet – köztük nyolcvannégy festményt – laza kronológiai sorrendben, tematikus egységekben nézhetjük meg a kiállításon, olyan alkotásokat is, amelyeket még soha nem láthatott a közönség. Gulácsy nemcsak tehetséges grafikus és festő volt, hanem író is. A tárlaton az egyik kedvenc szekciónk a művész által megálmodott világot, Na'Conxypant bemutató rész. „Én csak félig álmodva élem a világot.

Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli”

– írta Gulácsy.

A teremben Mácsai Pál tolmácsolásában hallhatunk részleteket Gulácsy Na'Conxypanról szóló írásából, és miközben hallgatjuk, a távolból a Na'Conxypan hullani kezd a hó című képet nézzük, ami jó néhány méter távolságból is szinte világít, magára vonva a figyelmet. A képzeletbeli várost a művész Olaszországba álmodta meg. A tárlaton számos rajzot találunk Na'Conxypan lakóiról, akik hol groteszk óriásként, hol pettyes kalapos hölgyként tűnnek fel.

Gulácsy Na'Conxypan nyelvéhez még szótárt is szerkesztett, ebből részleteket is kiállítottak a tárlaton.

„Csendesen hullott a hó, furcsa karácsonyi illat járt át mindent. A berber- és olajfák gyantás illata volt ez. A nyurga fekete ciprusok és a kövér babérfák sóhajtoztak. Halkan barangolta be ez a sóhaj az egész vidéket.

A nagy pihék szállottak csendesen, befödve a házak piros-tarka födeleit.

December volt, és mégis olyan különös tűzzel villantak meg az élénkzöld veteménytáblák künn a kertben, a piros narancsok pedig vidoran pislogtak ki fehér sipkájuk alól. Úgy néztek ki, mint jól táplált apró mesegyerekek.

Halkan vallották be szerelmüket Tél és Tavasz.Margherita Fiori most is ott ült a zöld patinás százesztendős családi karosszékben és kötött - szorgalmasan kötögetett Giacomo Fiori a közeli Cafféban itta, szürcsölgette órákhosszan a megszokott cappucinót a százesztendős Caffé Lunában, ott a parányi téren, azon az igen-igen kicsi terecskén, hol a nagy szerencse meglátogatta ezelőtt ötven esztendővel.” (Gulácsy Lajos)

Gulacsy_It_is_Snowing_in_Nakonxipan_c_1910-165445.jpg

„Nakonxipánban hull a hó” (1910 körül) (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Talán legismertebb képe Az ópiumszívó álma. A szürrealizmus előfutárának tekintett mű előtt sokan álldogálnak, azonban kényelmesen elmélyedni a képben – pedig megérdemelné – szinte lehetetlen, valaki biztosan mindig beáll elénk, ha mást nem, egy szelfire.

A festmény az egykori Rococo Concerto című, 180x300 centiméteres kép része, amit a művész 1914-ben három darabra vágott.

Ezek közül Az ópiumszívó álma és Rózsalovag maradt fenn, a kiállításon pedig egymás mellett mutatják be őket. Gulácsy 1918-ban festette át az előbbi művet, ennek nyomai jól láthatóak. (Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban elvégzett tudományos vizsgálatok azóta igazolták a két kép összetartozását, és tisztázták a roncsolódások, későbbi átfestések mértékét is.)

Gulacsy_Lajos_1882-1932_The_Opium_Smokers_Dream_1913-18-165651.jpg

Az ópiumszívó álma, 1913-18 között (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A kiállítás egyik legmegrázóbb képe a színes ceruzával, papírra készült Guerra (La Guerra): egy bolondsipkát viselő, pizsamafelsős, maga elé meredő, mélabús férfit ábrázol, aki körül sikoltozó alakok, harsonát fújó és ordító, gyilkoló ördögök jelzik, hogy a világ megtébolyult.

Gulácsy éppen Velencében töltötte napjait, amikor az első világháború kitört. Ennek hírére idegösszeroppanást kapott: San Servolo szigetén, a szanatóriumban ápolták, ott készítette a Guerrát.

Gulacsy_Onarckep-esti-fenyben_ok-152459.jpg

Önarckép esti fényben, 1904, Olaj, vászon, 46 × 36 cm, Magántulajdon (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Csak 1915-ben tért haza Magyarországra. Alkotói pályafutása 1918-ban ért véget: a Kassák-féle Ma kiállításra még beküldött öt képet, öt másikat pedig a Nemzeti Szalon téli tárlatára, de 1922-es nagykiállításának műveit már nem ő válogatta: 1919-től élete végéig elmegyógyintézetben élt.

Jó barátja, Juhász Gyula így ír róla A szépség betege című esszéjében:

„Gulácsy igazi tragédiája, amely elől a téboly lárvája mögé menekült: egy tiszta művész egy tisztára művészietlen korba született bele, és megpróbálta azt a maga számára elviselhetővé tenni, sőt a maga képére és hasonlatosságára szépítette.

Túlságosan gyönge és gyöngéd volt ehhez, és túlságosan erőszakos és kíméletlen a kor, hogy ez sikerülhessen.

Így menekült lassan, de biztosan egy másik dimenzióba. Innen, a halál életéből az élet halálába: az őrületbe. De mint Oféliáé, az ő tébolya is szép volt. Dalolva merült el az örvényben, és virágokat hintett a habok közé.”

A Moravcsik-klinikáról 1924. április 20-án került át az azóta bezárt „Lipótra”, ahol még nyolc évet élt, katatón állapotban. Már nem tudott alkotni, noha 1925 nyarán negyven ív fehér kartonpapírt kéretett be magának, ahogy azt a lipótmezei elmegyógyintézet ápolójának átvételi elismervényen olvashatjuk a kiállítás utolsó, jegesen vakító fehér termében. Na'Conxypan hercege 1932. február 21-én hunyt el.

Fejléckép: Az ópimszívó álma (részlet) (Fotó/forrás: Wikipédia)

Gulácsy eddig soha nem látott műveit is bemutatja az MNG új kiállítása

Kapcsolódó

Gulácsy eddig soha nem látott műveit is bemutatja az MNG új kiállítása

Na'Conxypan hercege címmel április 7-től látható a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Gulácsy Lajos életmű-kiállítása, amely mintegy kétszáz művet, köztük 84 festményt felvonultatva tárja fel a tragikus sorsú festő művészetének mélységeit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

Nemzetközi fesztiválok a Karinthy Színházban

Június 4-én és 5-én a Nemzetközi Történetmesélő Fesztiválon, június 8-án pedig az I. Karinthy New Wave Festivalon találkozhat a közönség nemzetközileg elismert művészekkel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is.