Vizuál

Ennyit adtak idén a legdrágább magyar festményért

2015.12.30. 15:16
Ajánlom
Kádár Béla Beszélgetők a szabadban című olajképe lett 2015 legdrágábban eladott magyar festménye, a nagyméretű alkotásért 90 millió forintot fizettek - mondta el Virág Judit művészettörténész, galériavezető.

Hozzátette: a korábbi esztendőkhöz képest számos "új" festővel - Kádár Béla mellett például Mednyánszky Lászlóval, Vaszary Jánossal és Dénes Valériával - színesedett az év legmagasabb áron elkelő műveit felsoroló lista.

Kádár Béla: Beszélgetők a szabadban

Kádár Béla: Beszélgetők a szabadban

Egyre több festőművész alkotásai érnek el 40-50 millió forintos eladási árakt, a 100 millió forint fölötti kategóriába az eddigi tapasztalatok alapján azonban csak Csontváry Kosztka Tivadar, Munkácsy Mihály és Gulácsy Lajos művei kerülnek be. Sokat számít a festmények témája és mérete is, az igazán nagyméretű alkotásokat sokkal nehezebb eladni.

A vevőkör változóban van, a magyar gyűjtők és befektetők mellett sok külföldi magánszemély és befektetői társaság is megjelent az árverseken. Életkor vagy foglalkozás alapján nem igazán lehet meghatározni a vevőket, viszont egyre több a nő a licitálók között - hangsúlyozta Virág Judit. Hozzáfűzte azt is, hogy a drágább alkotások vásárlói jellemzően alkuszokat küldenek maguk helyett az árverésekre, vagy telefonon adják le ajánlataikat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljes megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.