Vizuál

Építész, a szó legnemesebb értelmében – Ybl Miklós

2022.04.05. 18:35
Ajánlom
Remekműveket alkotott, legismertebb épületei ma az általános műveltség részének számítanak. 1814. április 6-án született a 19. század egyik legnagyobb magyar építésze, Ybl Miklós.

Változó korban élt, ám olyan változatlan érvényű mércével rendelkezett, aminek köszönhetően mindig rugalmasan tudott reagálni ezekre a változásokra. Őt tekintjük a neoreneszánsz építészeti stílus magyarországi meghonosítójának. Az általa tervezett palotákat, bérházakat, kastélyokat, szakrális alkotásokat, fürdőket, tánctermeket, vendéglőket máig nagy becsben őrizzük, egyik leghíresebb alkotása a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete, amely több éves, komoly felújítást követően nemrégiben nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt.

10 újdonság az újranyitó Operaházból

Kapcsolódó

10 újdonság az újranyitó Operaházból

Március 12-én, csaknem öt év után nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt az átfogó korszerűsítésen átesett Operaház. Összegyűjtöttünk néhány újdonságot, amelyeknek köszönhetően mindenki jobban érezheti magát a megújult épületben.

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron.

A bécsi Polytechnikum elvégzése után a klasszicizmus nagy építésze, Pollack Mihály mellett inaskodott, majd külföldi tanulóútra indult. Hazatérése után egykori mesterének fiával, Pollack Ágostonnal megnyitotta az Építészeti Intézetet Pesten, Batthányi Lajostól és Károlyi Istvántól több megbízatást is kaptak. Ybl egy időre Fótra helyezte át székhelyét, majd 1851-ben visszaköltözött Pestre, ahol hamarosan a város legkedveltebb építésze lett.

fortepan_96119-174653.jpg

Állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry János, Neÿ Béla, Koch Henrik ülnek: Anton Baumgarten, Ybl Miklós, Wéber Antal építészek. A felvétel 1880 körül készült. (Fotó/Forrás: Fortepan / Buzinkay Géza)

Híres arisztokrata családok (Zichy, Festetics, Andrássy) számára tervezett palotákat, templomokat és gazdasági épületeket romantikus stílusban. Nevéhez fűződik a Képviselőház (a mai Olasz Intézet), a Fővámház (a mai Corvinus Egyetem), a Nemzeti Lovarda épülete és a Várkert Bazár.

1867-ben, Hild József halálát követően Ybl Miklós folytatja a Szent István-bazilika építését, amelynek művezetői feladatait haláláig ő látta el. (Az épület 1905-re készült el, Kauser József vezetésével.)

1873-ban nemzetközi pályázatot írtak ki a budapesti Operaház megtervezésére, amelyen Ybl került ki nyertesként. Az építkezési munkálatok 1875 októberében kezdődtek és kilenc évet vettek igénybe.

1844. szeptember 27-én, a királyi család jelenlétében nyitotta meg kapuit a Magyar Királyi Operaház, amelyet Európa egyik legszebb épületeként tartanak számon.

fortepan_82598-182947.jpg

A Magyar Állami Operaház épülete 1898 körül (Fotó/Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Utolsó, nagy munkájaként a budai Vár kiépítési tervét tartják számon, ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat és a nagy udvart, a munkát azonban nem tudta befejezni. 1891. január 22-én, 76 éves korában hunyt el.

Fejléckép: Ybl Miklós ()forrás: Wikipedia)

17 dolog, amit tudni akartál az Operaházról

Kapcsolódó

17 dolog, amit tudni akartál az Operaházról

Melyik volt Sissi kedvenc széke? Mennyibe került egy jegy? Mi köze az operának az alföldi betyárokhoz? A 130 éves Operaház legendáit gyűjtöttük össze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Zenés színház

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.
Vizuál ajánló

Zac Efron pankrátorként tér vissza a mozikba

Márciustól látható a mozikban a Vaskarom című életrajzi dráma, amely az amerikai pankráció leghíresebb családjának történetét mutatja be. Az A24 égisze alatt készült alkotás operatőre Erdély Mátyás volt.
Vizuál kritika

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál hír

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.