Változó korban élt, ám olyan változatlan érvényű mércével rendelkezett, aminek köszönhetően mindig rugalmasan tudott reagálni ezekre a változásokra. Őt tekintjük a neoreneszánsz építészeti stílus magyarországi meghonosítójának. Az általa tervezett palotákat, bérházakat, kastélyokat, szakrális alkotásokat, fürdőket, tánctermeket, vendéglőket máig nagy becsben őrizzük, egyik leghíresebb alkotása a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete, amely több éves, komoly felújítást követően nemrégiben nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt.

Kapcsolódó

10 újdonság az újranyitó Operaházból

Március 12-én, csaknem öt év után nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt az átfogó korszerűsítésen átesett Operaház. Összegyűjtöttünk néhány újdonságot, amelyeknek köszönhetően mindenki jobban érezheti magát a megújult épületben.

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron.

A bécsi Polytechnikum elvégzése után a klasszicizmus nagy építésze, Pollack Mihály mellett inaskodott, majd külföldi tanulóútra indult. Hazatérése után egykori mesterének fiával, Pollack Ágostonnal megnyitotta az Építészeti Intézetet Pesten, Batthányi Lajostól és Károlyi Istvántól több megbízatást is kaptak. Ybl egy időre Fótra helyezte át székhelyét, majd 1851-ben visszaköltözött Pestre, ahol hamarosan a város legkedveltebb építésze lett.

Állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry János, Neÿ Béla, Koch Henrik ülnek: Anton Baumgarten, Ybl Miklós, Wéber Antal építészek. A felvétel 1880 körül készült. (Fotó/Forrás: Fortepan / Buzinkay Géza)

Híres arisztokrata családok (Zichy, Festetics, Andrássy) számára tervezett palotákat, templomokat és gazdasági épületeket romantikus stílusban. Nevéhez fűződik a Képviselőház (a mai Olasz Intézet), a Fővámház (a mai Corvinus Egyetem), a Nemzeti Lovarda épülete és a Várkert Bazár.

1867-ben, Hild József halálát követően Ybl Miklós folytatja a Szent István-bazilika építését, amelynek művezetői feladatait haláláig ő látta el. (Az épület 1905-re készült el, Kauser József vezetésével.)

1873-ban nemzetközi pályázatot írtak ki a budapesti Operaház megtervezésére, amelyen Ybl került ki nyertesként. Az építkezési munkálatok 1875 októberében kezdődtek és kilenc évet vettek igénybe.

A Magyar Állami Operaház épülete 1898 körül (Fotó/Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Utolsó, nagy munkájaként a budai Vár kiépítési tervét tartják számon, ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat és a nagy udvart, a munkát azonban nem tudta befejezni. 1891. január 22-én, 76 éves korában hunyt el.

Fejléckép: Ybl Miklós ()forrás: Wikipedia)