Banksy-kiállítás címén egy fehér falú galériában, merchandise-termékekkel telezsúfolt tárlatot rendezni némileg olyan, mintha valaki David Attenborough képével nyomtatott nylonzacskókkal kampányolna a környezetvédelemért.
Lehet, hogy több emberhez eljut a kezdeményezés, de épp a szellemiségével ellentétes.
A fogyasztói társadalmat és a vásárláskultuszt tűpontos alkotásokban támadó művész kiállítására egy mini múzeumshopon át vezet az út, hogy aztán az előtérben egy falnyi, a műveivel nyomott póló, plakát és kötet kínálja magát megvásárlásra. Alig néhány méterre a bevásárló szatyrokat tartó megfeszített Krisztustól vagy a Leárazás vége felirat előtt jajgató asszonyoktól.
Banksy-pólók és könyvek a kiállítás előterében (Fotó/Forrás: Borbély Zsuzsa/Fidelio)
Az egész annyira szemérmetlen, hogy az ember meg is torpan egy pillanatra: talán a szervezők is tudatában vannak ennek és polgárpukkasztó gesztusként értékelhető a húzás?
Vagy egyszerűen tartuffe-i stratégiával maguk mennek elébe a kritikának? Az elvnek ellentmond a borsos, 2900-4900 forintos belépőjegy, ahogy az épület előtt parkoló szponzorautó is furcsán hat a tematikában.
Az utazó tárlat szervezői nem is nevezik Banksy-kiállításnak a rendezvényt, hanem elébiggyesztik az "Art of" kitételt. Maga Banksy saját honlapján határolódik el a világszerte turnézó kiállítástól. Termékvisszahívás című posztjában hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az ő közreműködése nélkül születtek, és mindenki ehhez mérten kezelje őket.
Az eredetiség azonban nem emiatt vetődik fel. Azt valószínűleg
senki nem gondolhatta komolyan, hogy az elsősorban köztéri falakra alkotó művész munkáit úgy fogják prezentálni, hogy az épületrészletek szerepelnek majd a kiállítótérben, a látható nyomatok eredetisége azonban több esetben kérdéses.
Erre pedig ismét rá is játszanak, mint az előző példában. Az egyik falon két patkány közül kell eldöntenünk, melyik a másolat. Az egyetlen, minden kétséget kizáróan Banksy-készítette alkotás a tér közepén elhelyezett körhintás kép, amely a megnyitó előtti napon érkezett Budapestre - egyenesen Banksy szállodájából. A betlehemi The Walled off Hotelben művészek álmodták meg a berendezést, a Banksy tervezte szobában például nagyjából 300 dollárért lehet eltölteni egy éjszakát. A hotel ajándékboltjában pedig eredeti Banksy-ket lehet vásárolni, de kizárólag a szállóvendégeknek, és fejenként csak egyet. Így került a Godot Galéria tulajdonába a kiállításon látható darab, a hátulján az eredetiséget bizonyító jeggyel.
A kurátorok magyar graffitiseket hívtak segítségül a helyszín autentikusabbá tételéhez, akik kulturált keretek közt összefirkálták vagy -fújták a falakat, illetve az előtérben kaptak egy rumlis sarkot, ahol mesterségük kellékeit bohém eklektikával tálalják a látogatóknak. A Tesla Loftban azonban valahogy a falakon elrejtett graffiti patkányok ellenére is sikerült az indusztriális közegben egy tökéletesen steril kiállítóteret létrehozni. Az establishment ellen lázadó, a galériák, múzeumok és általában a művészeti élet álságos voltát hirdető Banksy ilyen környezetben szerepeltetése tekinthető félreértésnek - vagy értelmezhető bosszúnak is. Annak a bizonyítéka, hogy
egy lázadó számára nem az a legpusztítóbb, ha harcba száll vele lázadása tárgya, hanem ha megszereti.
A galériások, műkereskedők és a művészeti szcéna megmondóemberei ugyanis keblükre ölelték és bekebelezték a punk graffitist. Banksy nem véletlenül fújja fel közfalakra a műveit: úgy véli, a művészet mindenkié. Ennek ellenére rendszeresen előfordul, hogy az érintett felületet leszedik és eladják. A kiállításon látható egyik képen is kikel az árverések ellen - közben az ő művei is bekerültek az aukciók körforgásába és rekordösszegekért kelnek el. A műtárgyak értékének relativitására kiélezett performansza, amikor a Sotheby's aukcióján a leütés pillanatában ledarálta önmagát a festménye - csak feljebb tornázta az immár csíkokban lógó alkotás árát.
Kérdés persze, hogy miért fáj bárkinek is, ha egy galéria vagy egy művészeti ügynökség a magánszemélyek - nem a művész - tulajdonában lévő alkotásokból kiállítást szervez, ahova belépőjegyet szed. Hisz maga az alkotó is értékesíti a műveit, szervezett már kiállítást is.
A probléma pedig - talán kissé magasztosan megfogalmazva - a szellemiség.
A Banksy művészetéből és megnyilvánulásaiból kiolvasható értékrenddel pont ellentétes a mostani kiállítás.
Persze előfordulhat, hogy vele szeretnék bizonyítani a képzőművészetben a korábban főleg az irodalomban és a filmben az adaptációk kapcsán használt "a szerző halála" elméletet, amely szerint a néző, olvasó - jelen esetben látogató - szabadon értelmezheti a műalkotást, abba az alkotónak a mű megszületése után nincs beleszólása. Itt azonban inkább a tálalás értelmez és nem hagyja meg ezt a szabadságot a nézőnek.
The Art of Banksy
Helyszín: Tesla Loft, Kazicnczy utca 21.
Nyitva: február 1-től április 30-ig
hírlevél
