A tizennégy nagy jelentőségű iratot felvonultató tárlat az 1109-es veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű kiváltságlevelével kezdődik és az Antall-kormány 1990. május 23-i alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul.
A kiállítás tárlóiban sorakozik mások mellett az 1222-ben kiadott Aranybulla, az 1723-ban született Pragmatica Sanctio, az 1848 áprilisi törvények, de ott van Mohács (Brodarics István szerémi püspök 1527-ben írt levele I. Ferdinánd királyhoz), Trianon (az 1921. évi XXXII.törvénycikk), a magyar-szovjet jóvátételi egyezmény 1945-ból és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezmény.
„A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz kilométer iratanyagot őriz, ebből a hatalmas halmazból kellett kiragadnunk a nemzet története szempontjából legfontosabb dokumentumokat, úgy, hogy ha ide bejön egy magyar ember, büszkeséggel töltse el” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója.
II. András Aranybullája (Fotó/Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd)
A templombelsőhöz hasonló kiállítótér apszisában a Szent Korona háromdimenziós technikával megjelenített képe lebeg.
A magyar találmánynak köszönhetően a hologram segítségével szinte kézbe lehet venni a koronát.
A tárlat a tervek szerint helyet kaphat a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjában.
A kiállításon látható dokumentumokhoz magyar és angol nyelvű leírás, kisfilm és fotók kapcsolódnak a virtuálisan lapozható tárlókban. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tálat kurátora O. Kovács József és Paukovics Gergő. A kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg hétfőn.
hírlevél
