Az Esterházy Art Award-díj 2025-ös győztese az EJTECH & Melkovics Tamás művészhármas Age of String // A Fonal Kora című alkotása. A kismartoni Esterházy-kastély dísztermeiben 2026 áprilisától látogatható a díjazottak, azaz Koós Gábor, Pap Gábor, Vékony Dorottya és az EJTECH & Melkovics Tamás kiállítása a történelmi terekben.
A 2025-ös Esterházy Art Award-díjhoz kapcsolódó What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállítás még szeptember 14-ig látogatható a Ludwig Múzeumban. A közönségnek a kiállítás kiállítóterében szeptember 7-ig volt lehetősége kedvenceire szavazni. Több mint négyezer szavazat érkezett, mellyel a közönség is kinyilvánította abbéli véleményét, hogy melyik alkotásban és kikben hisz.
A közönségdíjas alkotás (Fotó/Forrás: Glódi Balázs)
A verseny ismételten nagyon szoros volt, a kezdetektől fogva két pozíció, Gáldi Vinkó Andrea és az EJTECH & Melkovics Tamás váltogatta az első és második helyezést, végül az utóbbi művészhármas került az élre. A közönség kedvencei közé tartoztak még Czene Márta, Gáspár Szilárd, Kanics Dorottya, Koós Gábor, Marosi Panni és Vékony Dorottya alkotásai.
A díjátadón a vendégeket Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum helyettes igazgatója köszöntötte. A Közönségdíj oklevelét és a vele járó meghívást az áprilisi kiállításra Ottrubay István, a díj alapítójának nevében, Vitus Weh, a díj zsűritagja, egyben a kiállítás kurátora, az Esterházy Privatstiftung művészeti tanácsadója adta át a művészhármasának.
Az Esterházy Art Award 2025-ös közönségdíjának átadása (Fotó/Forrás: Szabó Zsófia)
Az EJTECH-et 2014-ben alapította Kárpáti Judit Eszter (*1989, Miskolc) és Esteban de la Torre (*1984, Mexikóváros). Jellemzően programozható anyagokkal dolgoznak. Az anyagkutatás által vezérelve performatív installációkat, többcsatornás hangszobrokat és dinamikus textilfelületeket hoznak létre. Melkovics Tamás szobrászművésszel (*1987, Székesfehérvár) ez az első közös együttműködésük. Melkovics többnyire absztrakt formákból álló szoborcsoportokat alkot. Az egyes szoborelemekből különböző léptékű, újra és újra átrendezhető, szétszedhető és felépíthető kompozíciókat készít. Munkáinak kiindulópontja a gyermekkort meghatározó szabad gondolkozásmód és tanulási metódus, a játék. Mindhárman Budapesten élnek és alkotnak.
Age of String // A Fonal Kora
A kiállításban látható térinstalláció egy kiterjesztett moduláris, érintésre reagáló anyagokból készült, az anyagot mozgásba hozó menhír-szobor, amely a hang segítségével aktiválja a környező teret. A térbe az uchronikus fitktív régészetet emelik be,
ami egy soha nem létező idő síkjában játszódik, az alternatív, művészi-mitológiai „idősíkok” régészetéről szól,
ahol a technológia és a spiritualitás kölcsönhatásából új rituálék születnek.
Az őskor régészeti leletei az idő előrehaladtával arra utalnak, hogy az ember egyre ügyesebben formálja az anyagot eszközzé. Ugyanakkor az idő is nagy hamisító: míg a kőbalták és a bronz nyílhegyek türelmesen kivárják az ásatást, addig az őket összekötő szálak már régen lebomlottak. Pedig éppen az a kognitív képesség, hogy két kemény anyagot egy megmunkált, puha anyaggal kössenek össze, jelölte ki a „véges eszközök végtelen használatával” a civilizáció szövetét tovább szövő komplex folyamat kezdetét. A régészek által kőkorszakként definiált időszakot „kőkorszak” helyett sokkal inkább a „fonal korá”-nak kellene nevezni.
Az Age of String // A Fonal Kora című alkotás (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán/ Ludwig Múzeum)
A térinstalláció az érdemtelenül mellőzött, az andoki csomóírásos rendszeren (Qipu/kípu) alapuló zsínórtechnológiát tematizálja. A csomók helye, típusa, színe és anyaga mind információt kódolt, elsősorban nyilvántartásra szolgált,
de narratívákat, sőt zenét, vagy mítoszokat is hordozhatott.
A modern nyugati világban a zenét általában egy a passzív közönségnek szóló előadásként értelmezik. Pedig a zene és az ének mindig is a közösség szerves részét képezte, ahol mindenki aktívan részt vett az előadásban, ahol a hang rezgő ereje közös kollektív élménnyé szővi össze a testeket és a lélegzeteket.
A What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállítás még szeptember 14-ig látogatható a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum 2. emeleti kiállító tereiben. Ezen a napon 16 órától Csepelyi Adrienn, író, újságíró szubjektív tárlatvezetésén vehetnek részt az érdeklődők.
Kiállító művészek:
Czene Márta, Gáspár Szilárd, EJTECH (Kárpáti Judit Eszter és Esteban de laTorre) & Melkovics Tamás, Gáldi Vinkó Andi, HeyWeSeeAskShowandDie (Sipos Eszter és Horváth Csaba Árpád), Kanics Dorottya, Keresztesi Botond, Kling Emma, Koós Gábor, Lőrincz Áron, Marosi Panni, Németh László, Pap Gábor, Petrányi Luca, Pintér Dia, Pintér Gábor, Süveges Rita, Szombat Éva, Varga Ádám, Vető Lia Orsolya, Vékony Dorottya
Fejléckép: Az EJTECH, azaz Esteban de la Torre és Kárpáti Judit Eszter, valamint Melkovics Tamás, az Esterházy Art Award 2025-ös közönségdíjasai (fotó / forrás: Glódi Balázs / Ludwig Múzeum)
hírlevél
