Ismét segítségül hívva a fiatalok kreativitását, a Háry-videopályázat, valamint A Szilfid díszlet- és jelmezterveire kiírt felhívás után az Operaház ezúttal az építészeti és képzőművészeti felsőoktatási intézmények padjaiban ülőket szólította meg. A feladat nem volt más, mint az Erkel Színház külső homlokzatának, annak vakolt felületeinek grafikai megtervezése úgy, hogy az a színház belső kialakításával harmonizáljon, és az utcán sétáló vagy a tavasszal megnyílt új metróállomásról kilépő emberek figyelmét is megragadja. Az ötletpályázatot, melyre végül huszonkét mű érkezett, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem Építészmérnöki Karával együttműködve írták ki. Első ránézésre könnyűnek tűnhet a feladat, de Reményi Katalin, az Operaház műszaki igazgatója szerint "kihívásokkal teli, nehéz probléma. Ennek egyik oka az épület tömegének összetettsége, a másik az intézmény funkciójából és múltjából adódó magas minőségi kihívás. Itt nem elég olyan tervet készíteni, ami sokak számára tetszik, olyat kell készíteni, ami sokak számára sokadszor megtekintve is kellemes érzetet ad."

A bírálati szempontoknál a grafikai terv összhangja volt a lényeges, ezen belül az épülethez való illeszkedés, az eredetiség, a szakmai kidolgozottság. Ennek értelmében a kilenc tagból álló bíráló bizottság egyike Somorjai-Kiss Tibor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora a legmagasabb pontszámmal azt a tervet jutalmazta, amely "viszonylag oldott, organikusabb formavilágot fogalmazott meg. Megítélésem szerint a geometrikus kubatúrájú épülethez az erősen geometrikus, konstruktív jellegű kemény színharmóniákra épülő konstruktivista megfogalmazások nem a legszerencsésebb irányt képezik" - nyilatkozott lapunknak. Egy másik zsürornál, a Mátai és Végh Kreatív Műhely egyik alapítójánál, Végh Endrénél sem a grafikai terv virtuozitása volt az elsődleges, hanem "a komplexitás, a koncepcionális gondolkodásmód. Természetesen a grafikai harmónia fontos egy olyan hatalmas felületen, mint az Erkel Színház épülettömbje, de ha a terv nem segíti a funkcionalitást és az egyediséget, akkor az csak egy manír, mely szinte bár melyik épületre ráhúzható. A hatalmas épülettömb grafikai hordozóképessége is véges. Ha az egész épületet grafika borítja, az nyomasztóan is hathat. Itt már szükséges a finom arányérzék és a szín dinamika tudatos használata. Ez érvényes akkor is, ha geometrikus, akkor is, ha ornamentikus motívumokat használunk. Szerencsésebb megoldás a nonfiguratív jel, mint a figurális megoldás. Ez utóbbi már magasabb artisztikumot feltételez" - nyilatkozta.

Ahogy azt a bíráló bizottság munkájában is részt vevő Reményi Katalintól megtudtuk, a grafikai megoldások forma- és színvilága széles palettán mozgott, a fekete-fehértől a nagyon színesig, a geometrikustól a figurálisig. A diákok fantáziáját dicséri, hogy a kétdimenziós megoldásokon túl térbeli ötletekkel is előálltak: a tervekben szerepelt egy új kültéri színpad, növényfal vagy a grafikai megoldásokat világítással kombináló ötlet is. Végh Endre szerint „amelyik pályázó nem tudott kitörni az egyszerű "falfestés" gondolatból, az elmegy egy olyan lehetőség mellett, mely nemcsak a látványt, hanem a ház külső életterét is figyelembe veszi. Fontos lehet az előadást megidéző fény- és hangjáték mellett a fiatalok bevonása, az épületre fűzhető közösségi terek létrehozása, működtetése is. Nemcsak az előadás előtt, hanem minden időben.

Ez a pályázat remek lehetőség arra, hogy a külső teret is megtöltsük élettel, kulturális pezsgéssel." Persze az ötlettől a megvalósításig hosszú út vezet, "de nem is az volt a cél, hogy a hallgatók komplett kiviteli terveket küldjenek, hanem hogy friss gondolatokat, újszerű építészeti és képzőművészeti eszközöket fogalmazzanak meg. Összességében elmondható, hogy nagyon sok igényes pályamunka érkezett. Ezúton is köszönjük a hallgatóknak a fáradtságot, időt, energiát és a magas minőségben kidolgozott pályamunkákat" - nyilatkozott Reményi Katalin. Május 12-én kihirdették a győzteseket és átadták a díjakat. A huszonkét beérkezett pályamű között három megosztott első díjat és három külön- díjat osztott ki a zsűri.

A nyertesek közül a "duett" jeligével érkezett pályázat készítői Fejes Gergő, Császár Krisztina és Szlávik Krisztina, a "demiurgosz" jeligével ellátott anyagot Fürtön Balázs, Horóczi Flóra és Tóth Viktor készítette, a harmadik díjazott pedik "erk-L" jeligével Tari Bálint és Melles Fanni Réka munkáját dicséri. Különdíjban részesültek az "123123123" (Patak Gergely), a "Hexagon" (Borbás Annamária) és a "matra" (Mátrai Júlia) jeligével beküldött pályamunkák. Az első helyezett 300 000 Ft-ot, a további helyezettek Erkel-bérletet kaptak, mi, nézők pedig az Erkel Színházban egy kiállítás keretében június 30-ig gyönyörködhetünk a beérkezett pályaművekben. Ha a nyertes munkát végül felhasználják az Erkel homlokzatának újrafestésénél, az történelmi tett lesz, mert mint azt Somorjai-Kiss Tibor is megerősítette, jelenleg nincs olyan épület Budapesten, melynek külső tereit diákok alkotásai díszítenék.