Vizuál

Ernst Woller: "Klimt neve összeforrt Béccsel"

2012.06.10. 08:04
Ajánlom
A Gustav Klimt születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett programok kiemelt helyen szerepelnek az osztrák főváros kulturális és turisztikai kínálatában - 2012-ben tizenkét bécsi múzeumban Klimt mintegy nyolcszáz munkáját lehet megnézni. Budapesten június 5-én tizenöt különleges Klimt-reprodukcióból rendezett kiállítást a Compress - Bécs város budapesti képviseleti irodája hagyományos partnertalálkozója alkalmából az Ybl-palotában. Az emlékév kapcsán itt Ernst Wollerrel, a bécsi Kulturális és Tudományos Bizottság elnökével beszélgettünk.

- 2006-ban Mozart születésének 250. évfordulójával a világon elsők között Ausztriának sikerült kulturális jubileumot világszerte ünnepelt, zenepolitikai eseménnyé emelnie. A Klimt-év kapcsán milyen célokat fogalmaztak meg?

- A Mozart-év igen komoly hatással volt Bécs kulturális életére. Abban az évben például a Theater an der Wien programkínálatában is nagy változás következett be. A folyóparti színház, amely évtizedeken keresztül musicalszínpadként működött, az emlékév kapcsán repertoárra vett klasszikus és kortárs operákat. Az évek során a dalszínház igen komoly művészeti sikereket mutatott fel, a főváros első számú operaházává vált, olyan zenei intézménnyé, ahol európai szinten is a legjobb operaprodukciókkal találkozhat a közönség. Ugyanakkor ezek a jubileumok ritka alkalmak, ezért is tartjuk fontosnak, hogy lehetőségeinkhez mérten kihozzuk belőlük a legtöbbet. A mostani Klimt-évfordulóval azt szeretnénk megmutatni a világnak, hogy nemcsak a zene miatt érdemes a városunkba ellátogatni, hanem azért is, hogy közelebbről megismerjék Klimt életét és munkásságát. Ő volt nálunk az, aki bevezette és elindította a modernizmust és aki a szecesszió úttörőjeként a mai napig a legnagyobb hatástörténettel bíró osztrák művészek közé tartozik.

- Az emlékév alkalmából tizenkét bécsi múzeumban rendeznek Klimt-tárlatot, ahol a festőt a legkülönbözőbb oldalairól mutatják be. Hogyan hangolták össze a múzeumok, hogy ne legyenek átfedések a kiállítások között?

- A múzeumok értelemszerűen azokat a Klimt-műveket mutatják be, amivel eddig is rendelkeztek. Az Osztrák Galéria (Österreichische Galerie) például a Belvedere birtokában lévő festményeket mutatja be, Bécs Város gyűjteményét viszont először láthatja teljes egészében a nagyközönség. Az eddig raktáron porosodó mintegy 420 rajz és grafika bepillantást nyújt a művész belső világába, és bemutatják Klimt művészetének és munkamódszerének fejlődését. Nagy örömömre szolgál továbbá az is, hogy az évfordulóhoz csatlakozott múzeumok visszakérték a kölcsönadott Klimt-alkotásokat, így az emlékévben a maga teljességében mutatkozik meg a festő életműve.

- Ha ki kellene emelnie egyet a kiállítások közül, melyiket választaná és miért?

- A bécsi Wien Museum a legnagyobb és legátfogóbb Klimt-gyűjteménnyel rendelkezik, ezért mindenképp megérdemli a kiemelést. A tárlat minden egyes alkotói korszakot felölel, egészen a tanulóévektől az 1880-as évek első nagy megbízásain át a festő 1918-as haláláig. Ebben a gyűjteményben találhatók tovább Klimt legnagyobb mesterművei: a Pallas Athene és az Emilie Flöge portréja, valamint a régi k. k. Hofburgtheater belső látképe című lenyűgöző akvarell is. A mintegy négyszáz rajz mellett olyan ritkaságokkal is büszkélkedhet a gyűjtemény, mint a szecesszió első kiállítására készített, nagy port felkavaró cenzúrázatlan plakátja, Klimt festőköpenye és halotti maszkja vagy Egon Schielének a halott művészről készített rajza.

- A Wien Museum egy kiállítótermében videóinterjúk is fogalkoznak a város "elklimtesedésével". Ön szerint hosszú távon mennyit bír ki belőle Bécs city brandingje?

- Nem hinném, hogy a Klimt-túladagolás veszélyes lenne az emberek egészségére vagy a város látogatottságára. A festményeivel egyszerűen soha nem lehet betelni, a sokféle és széleskörű kulturális kínálatban kiemelt helyen szerepel, de nem ő az egyetlen. Ami pedig Bécs arculatát illeti, az elmúlt néhány hónap során tíz százalékkal növekedett a tárlatokra látogató külföldi vendégek száma.


Klimt. A Wien Museum gyűjteménye.
(Wien, Karlsplatz - május 16. - szeptember 16.)

Wien Museum Klimt-gyűjteményének története 120 évre nyúlik vissza. Az első rajz 1893-ban került a városi gyűjteménybe, ezt az első nagy művek, a Junius, a Sculptur és a Tragédia követték, amelyet 1901-ben vásárolt meg a város. A múzeum hirtelen a világ legnagyobb Klimt-gyűjteményét tudhatta a magáénak, amikor 1944-ben Franziska Klimt, Gustav Klimt testvérének, Georgnak az özvegye 273 rajzot hagyott a kiállítóházra. Az 1950-es és 60-as években, Franz Glück irányítása alatt további harminchárom rajzot vásároltak a gyűjtemény számára, majd 1954-ben a Pallas Athene című festménnyel gazdagodott a gyűjtemény. Ezt a képet valamint az Emilie Flöge portréja és a Szerelem című festményeket szinte folyamatosan láthatja a nagyközönség, a papírrajzokat azonban az állagmegóvásuk érdekében nem tudják tartósan bemutatni. A Wien Museumban 1984-ben volt az utolsó nagy Klimt-kiállítás, azóta pedig számos nemzetközi kiállításon lehetett a Bécsből kölcsön kapott műveket látni. A Wien Museum mostani, átfogó jubileumi tárlata szeptember 16-ig látható, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.

Gustav Klimt

Klimt az egyik legjelentősebb osztrák festő volt és talán a bécsi Jugendstil legismertebb képviselője. 1862-ben született az osztrák főváros melletti Baumgartenben. 14 évesen már a bécsi iparművészeti iskolában tanult, ahol 1883-ban végzett. Klimt forradalmasította a festészetet; a tájfestés területén és grafikusként is maradandót alkotott, nőalakjai, női portréi igen szokatlanok voltak. Már egész korai alkotó korszakában változott a stílusa. Erős színhasználatával, az arany háttér intenzív alkalmazásával, ornamentális elrendezéseivel és erős szimbolitásával tűnt ki kortársai közül. 1897-ben egyike volt a bécsi Secession művészegyesület alapító tagjainak, majd 1905-ös kilépéséig annak elnöke volt. Gustav Klimt befolyásos helyet foglalt el a Monarchia művész- és kulturális világában, a bécsi előkelő társaság közkedvelt portréfestője volt. 1902-ben alkotta meg a Beethoven-Fríz néven ismert képciklusát. 1903-ban barátaival, Josef Hoffmann-nal és Kolo Moserrel megalapították a Bécsi Műhelyt.

Gustav Klimttel foglalkozva muszáj megemlítenünk Emilie Flöge, az ünnepelt divattervező és múzsa nevét, akihez sok-sok titkot rejtő kapcsolat fűzte. Hogy barátok voltak-e, szeretők vagy kollégák - tulajdonképpen nincs is jelentősége. Elég annyi, hogy két zseni találkozott a századfordulón, aki nagyban befolyásolták egymás és koruk művészetét s magát a kort is, amelyben éltek. Emilie Flöge 1952-ig élt. Klimttel való levelezésük nagy részét a pletykák szerint gondosan megsemmisítette. Ám az idei bécsi, Gustav Klimt festményeiből, grafikáiból rendezett kiállításokon még így is látható lesz többek között Emilie Flöge portréja, plakátok, nyomatok, a művész festőköpenye, Emilie Flöge textilminta-gyűjteménye, hagyatékának és Gustav Klimttel folytatott levelezésének fennmaradt darabja is. Klimt élete nagy részét Bécsben töltötte. Leghíresebb festménye A csók, ami ma a bécsi Belvedere-ben látható. Míg műveit hazájában gyakran kritikával fogadták, külföldön számtalan díjat nyert. 1918. február 6-án hunyt el Bécsben agyvérzésben, sírja a hietzingi temetőben található.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.