Vincent van Gogh: Napraforgók sorozatának egy darabja (Fotó/Forrás: Van Gogh Museum Amsterdam)
Június 21-én nyit és szeptember 1-jéig tekinthető meg az amszterdami Van Gogh Múzeum Napraforgók kiállítása. Nem létezik ugyanis egyetlen kép Napraforgók címen. Ehelyett két sorozat darabjait szoktuk Napraforgókként emlegetni.
Van Gogh (1853-1890) Párizsban majd Arles-ben festette a virágokat, amelyek a fővárosban készül képek esetében az asztalon hevernek, az arles-ieknél vázában állnak.
A kiállítás kapcsán nyilvánosságra hozták a legújabb technikai módszerekkel készített vizsgálatok eredményeit is. Kimutatták, milyen pigmenteket és színkeverékeket használt a festő a világhírű festményen. Az egyik vörös tónus különösen fényérzékeny volt és gyorsan elhalványult, az egyik sárga pedig gyorsan besötétedett, barnába fordult.
"Az eredeti színárnyalatok nagyrészt eltűntek" - mondta Nienke Bakker, a múzeum szakértője. A múzeum azonban felkért egy művészt, Charlotte Caspers-t, hogy készítsen a festmény két részletéről az eredeti állapotoknak megfelelően rekonstrukciót, hogy megmutassa, milyenek voltak az eredeti színek.
Az egyik virág közepe tulajdonképpen lila volt, ma viszont már világoskéknek tűnik"
- állapították meg. A festményt viszonylag könnyen restaurálták. A később rákerült lakkot viszont nem tudták eltávolítani, különben károsodtak volna a színrétegek.
Mivel a festő a plein-air technika híve volt, vagyis szabadban festett, nem ritka, hogy szokatlan dolgokat találnak a képein, korábban például egy szöcskét belekenődve a festékbe.
A Napraforgók (hátoldal), 1889. (Fotó/Forrás: Van Gogh Museum Amsterdam)
Ezúttal a mester ujjlenyomatainak teljes kollekciója található meg az egyik festmény szélein a festékbe nyomódva. Van Gogh ugyanis már festés közben jött rá, hogy nem lesz elég nagy a vászon az elképzelt virágkompozíciónak, így a félig kész kép tetejéhez hozzászögelt egy fa bővítményt. Eközben azonban az ujjai belenyomódtak a még nedves festékbe. "A festményeinek széléről egész gyűjteményünk van Van Gogh ujjlenyomataiból" - magyarázza a restaurálást vezető Ella Hendriks. “A most talált lenyomatok túlságosan elmosódottak ahhoz, hogy azonosítani lehessen őket, a fa betoldás azonban eredeti, így logikusan következik, hogy a festő ujjai hagyták a nyomot."
Az ujjlenyomatokat akár a festmények eredetiségének megállapítására is használhatják majd. Egyes kriminalisztikai szakértők ugyanis ezekből állapítják meg egy műtárgy eredetét. A múzeumban található alkotások esetében azonban erre még soha nem volt szükség, mivel nem merült fel, hogy ne lennének eredetiek - szögezte le gyorsan az Artnet.news kérdésére a restaurátor.
Van Gogh már 1886-ban Párizsban megfestette a napraforgókat ábrázoló első csendéleteit. "A hála szimbólumai" - írta a képről a festő. Az alkotás barátjára és kollégájára, Paul Gauguinre is mély benyomást tett. Maga Van Gogh is az egyik legjobb művének nevezte a Napraforgókat.
(via artnet.news, DutchNews.nl)
hírlevél
