Majdnem minden háztartásban megtalálható elfekvőben egy ősrégi számítógép, régi rádió vagy floppylemez, amiket az átlagember elektronikus hulladékként kezel. Van azonban, aki szívét lángra lobbantják ezek a feleslegesnek tűnő kütyük.

Kutor László (Fotó/Forrás: Szegedi Tudományegyetem)

Ilyen dr. Kutor László is, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar tanára, aki 40 éve gyűjt információtechnológiai eszközöket, dacolva azzal, hogy hobbija még családja számára is nehezen emészthető. Óriási magángyűjteményének egy részét most a nagyközönség elé tárja: az „IT evolúció” című állandó tárlat augusztus 2-án nyílt meg az Óbudai Egyetemen.

Kiállításmegnyitón ennyi embert még nem láttam, és különösen furcsa volt, hogy a közönség nagy részét a 60-70 év körüliek tették ki. Részt vettek persze az Óbudai Egyetem fiatal hallgatói közül sokan, de hogy az idősebb korosztályt miért is érdekelhette ilyen nagy számban az IT világa, arra nehezen jöttem rá. A leglogikusabb megoldásnak az tűnt, hogy míg a korai harmincasok, köztük én is már Commodore számítógéppel játszottunk tízévesen, az idősebbek számára a technológiai robbanás sokkal korábbról indult, és egészen más volt végignézni: nekik a kiállított abakuszok, mechanikus számológépek, óraszerkezetek a történelmet jelentik.

Ez a téma legutolsó dolog, amiről bölcsészként azt gondolnám, érdekel, annak ellenére, hogy alázattal és megbecsüléssel viszonyulok a műszaki értelmiségi és informatikus társadalom innovációihoz. Nem kegyes hozzájuk a sors: a humán értelmiségi nagy műveivel ellentétben az ő kitűnő ötleteik és fejlesztéseik a fejlődés gyorsasága miatt rövid idő alatt elavulttá, használhatatlanná, feleslegessé válnak, a tárgyak sorsa hamar megpecsételődik, és„technikai dinoszauruszokká” válnak. Ha nincs tudatos értékmentő munka, eltűnnek.

Az IT evolúciója (Fotó/Forrás: Kiállításmegnyitó)

Kutor László ezzel is indokolja a kütyük gyűjtését. Számára egy régi mikroprocesszor és elektroncső is óriási értékkel bír. Az Óbudai Egyetemen megrendezett kiállítás 4 tematikus blokkban mutatja be a számolástechnika, az elektronika, az adattárolás és az elektronikus kommunikáció meghatározó elemeit és az eszközök evolúcióját. Láthatóak az első és utolsó mechanikus számolóeszközök, az elektronika kezdetei, tranzisztorok, integrált áramkörök, az adattárolók, a téglaméretű mobiltelefonok, Szentgyörgyi Albert viaszhengeres diktafonjai és a Philae űrszonda vezérlő processzorai is. Az egyetem előterében a személyi számítógépek evolúciója látható, balra a magyar, jobbra a külföldi felhozatal.

PC-evolóció (Fotó/Forrás: A szerző felvételei)

A mobiltelefonok evolúciója

Engem mindig lenyűgöznek azok az emberek, akik kérlelhetetlen módon ragaszkodnak bizonyos nem racionális és nem jövedelmező hobbiknak. Kutor László előadta a megjelenteknek, miért is fontos számára ez a szenvedély. Előadását szerette volna egy TedX-es videóval is színesíteni, de ez technikai akadályba ütközött: vicces volt nézni, ahogy az információtechnológia neves szakemberei elakadnak a projektoros vetítés közben. „Megviccelt a technika” - mondta Kutor László, aki így vetítés nélkül foglalta össze, miért is szenvedélye a gyűjtés.

Az IT evolúciója

„Olyan, mintha kezet fognék a nagy mesterekkel”

Kutor László tisztában van vele, hogy az általa gyűjtött tárgyak külső szemlélőnek elavult, semmire nem jó porfogónak tűnnek, amik költségesek is ráadásul, mivel ritka tárgyakról van szó. Családja nem egyszer emlékeztette arra, hogy amit csinál, az „minden határon túlmegy”, viszont megpróbálta szenvedélyét rendezett csatornákba terelni.

Mert szerinte ezek a tárgyak

gyönyörűek.

Nagy gonddal leporolja, megtisztítja és sorba rendezi őket, és ilyenkor olyan, mintha kezet fogna a régi nagy mesterekkel.

rengeteg tudást őriznek.

Amellyel nagy emberek csodákat hoztak létre.

 fogódzót nyújthatnak

egy-egy fontos emberi történet, korszak megismeréséhez, lehet belőlük tanulni.

Egy ősi adattárolóhoz közel menve meg lehet nézni a biteket is, míg a mai eszközök annyira kicsik, hogy ez lehetetlen. A műszaki ismereteket ezekkel az eszközökkel érdemes demonstrálni: aki megérti a működésüket, máris biztos alapokkal rendelkezik mindenről.

A Philae-szonda vezérlőprocesszora

A tárlat éppen ezért a lehető legjobb helyen található: az egyetemen, ahol a jövő innovátorait képzik.A hallgatóknak azért is fontos mindez, mert látják, milyen világrengető következményekkel járhat, ha egy ötlet megvalósul, mennyi mindent el lehet érni, miért érdemes az innováció irányába elindulni.

A kiállítás a jövőben bővülni fog, Kutor tulajdonában még rengeteg izgalmas tárgy található. Ha lenne egy gyerekem, aki előbb tanult meg tabletet kezelni, mint járni, és már azt se tudja, hogy néz ki egy klasszikus vezetékes telefon vagy egy  számológép, akkor tuti elhoznám erre a kiállításra a nyári szünetben. Már csak azért is, mert így talán kedvet kap ahhoz, hogy a műszaki pályát válassza később - ellentétben az édesanyjával.

Specialitások, amelyek a kiállításon láthatók

Szentgyörgyi Albert diktafonja

A Dictaphone Co.: (Diktafon) Az amerikai nagy márkák egyik jeles képviselője a századforduló egyik slágerterméke. Hangrögzítésre viaszhengert használt, elektronika nem kellett hozzá. Az itt látható eszköz különlegessége, hogy Klebelsberg Kuno miniszter, ennek felajánlásával - más érvek mellett természetesen - sikeresen meggyőzte Szentgyörgyi Albertet, hogy térjen vissza Cambridge-ből és a Szegedi Tudomány Egyetemen folytassa kutatásait tanszékvezetőként. Ha nem jön haza, nem ismeri meg, mennyi C-vitamin van a szegedi paprikában.

Szentgyörgyi Albert diktafonja

Körzők

Kutor László szerint nagy tudás rejtőzik a régi nagy mesterek varázslóeszközeiben, ezekkel tervezték régen a templomokat, katedrálisokat, később a technikai eszközöket, számítógépeket is, megteremtve a high-tech tudomány alapjait. A körző kezdetektől a tervezők féltett kincse volt, melyből a kiállítás széles választékot bemutat. Közöttük Süss Nándor, a magyar finommechanika megalapítója, az egykori Magyar Optikai Művek jogelődjének alapítójának körzőjét. Eötvös Lorándnak ő csinálta a torziós ingát.

Körzők

HP 9100-as, az első asztali számítógép

Az 1968-ban gyártott konfiguráció lett a világ első nagysikerű asztali számítógépe. Gyorsasága 20-szorosan meghaladta a versenytársakét, és alkalmazta a matematikai számítások egyszerűsítéséhez szükséges fordított lengyel jelölésmódot. A típus megbízhatósága legendás: a fennmaradt gépek 30%-a még 50 év elteltével is működőképes. A Kandó Főiskola leselejtezett eszköze több évtizedes lappangás és több átázás után is hasít 1,21 MHz teljesítményével.

HP 9100-as, az első PC

A Thomas arithmometer

A világ első sorozatban gyártott, kereskedelmi sikert elért számológépe. Az osztrák banki működés egyik kiemelkedő eszköze. Később Curt Herzstark tökéletesítette és létrehozta a KURTA nevű számológépet, mely az utolsó sorozatgyártott mechanikai típusokhoz tartozott. Külön érdekesség, hogy a tervezést egy koncentrációs táborban végezte el, amire felfigyelve a nácik megkímélték az életét. A pilóták és az autóversenyzők navigátorainak kedvelt precíziós, kultusztárgya volt. Példa arra, hogy a kreativitás az ember életét megmentheti – az övét meg tudta menteni.

Thomas arithmometer