Vizuál

Érzéki mesterművek ellentmondásos rendezője – 80 éves lenne Bernardo Bertolucci

2020.03.15. 23:15
Ajánlom
Március 16-án lenne nyolcvanéves Bernardo Bertolucci, az egyetlen olasz filmes, aki elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat.

Parmában született, ahol költő, szerkesztő, tanár és filmkritikus apja alapította az első filmklubot. Bernardo verselt is és elnyerte az egyik legrangosabb olasz irodalmi díjat, első rövidfilmjét 15 évesen, kézi kamerával forgatta a karácsonyi disznóölésről. 1962-ben már az általa „második apjának” tartott Pier Paolo Pasolini asszisztense volt A csóró forgatásakor, az ő ajánlására és ötletéből rendezhette első játékfilmjét. A kaszás még a francia új hullám, elsősorban Godard hatását mutatta: távolságtartó hangnem, bonyolult narratív montázs, rejtett kamerahasználat. 1964-ben Forradalom előtt címmel Stendhal A pármai kolostor című regényét vitte filmre, ebben már az őt mindig is foglalkoztató konfliktust, a szabadság és konformitás ellentétét boncolgatta. A rendezőt a kritika a fiatal Orson Welleshez hasonlította, de alkotása nem aratott közönségsikert.

Egy ideig forgatókönyveket írt, így többekkel együtt jegyezte a Volt egyszer egy vadnyugat című klasszikus westernt, s kommunista párttag lévén a pártnak rendezett dokumentumfilmeket. Az 1968-as diáklázadásokat dolgozta fel A partner című filmjében, mai környezetbe helyezve át Dosztojevszkij A hasonmás című regényét. Az események lecsengése után „felfedezte” a klasszikus filmnyelvet, a forradalmakból kiábrándulva a múltba, a fasizmus hétköznapjai felé fordult. 1970-ben Alberto Moravia regénye nyomán készítette el A megalkuvót, amelynek forgatókönyvéért először jelölték Oscar-díjra.

AzutolsotangoParizsban-152552.jpg

Az utolsó tangó Párizsban

A világsikert 1972-ben a hatalmas botrányokat kavaró Az utolsó tangó Párizsban hozta meg számára, amelyet ma is a valaha készített legerotikusabb filmek között emlegetnek.

A középkorú özvegy amerikai férfi és a fiatal francia színésznő kapcsolatát bemutató alkotás nyíltan ábrázolta a szexualitást, amelyet a rendező egyfajta nyelvként, a kommunikáció sajátos formájaként fogott fel. Bertoluccit rendezői Oscar-díjra jelölték, Franciaországban kitüntették, de művét odahaza pornográfia vádjával betiltották, őt magát bíróság elé állították.

A film ominózus jelenetében valódi volt az erőszak a 19 éves Maria Schneider ellen. A rendező 2013-ban arról beszélt, hogy a színésznő nem egyezett bele előzetesen a felvételbe, Bertolucci és Brando közösen találta ki egy nappal a jelenet forgatása előtt, hogy vajat használva síkosítóként megerőszakolják a színésznőt. (A forgatáson tényleges behatolás nem történt, de Schneider évekig szenvedett az eset miatt.)

Novecento-152552.jpg

Huszadik század

Négy évvel később fejezte be a monumentális, több mint ötórás Huszadik századot, amely Olaszország 1900 és 1945 közötti történetét dolgozta fel két ugyanazon a napon született, de barátból politikai ellenféllé váló férfi életét nyomon követve. Az Egy nevetséges ember álma (1981) a kommunistákkal való kiegyezésre törekvő kormányfő, Aldo Moro elrablása, illetve a II. János Pál pápa elleni merénylet árnyékában egy terrorista emberrablással foglalkozott.

Azutolsokinaicsaszar-152553.jpg

Az utolsó kínai császár

Ezután Hollywoodba költözött, ahol Az utolsó kínai császárral tette le névjegyét 1987-ben.

A Pu Ji önéletrajza alapján készült, kilenc Oscar-díjjal – köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek (az utóbbi kategóriában az első olaszként) és a legjobb forgatókönyvnek járó szoborral – honorált alkotás 30 ezer kínai statisztát vonultatott fel, a stáb még a pekingi császári palotában is forgathatott. Az alkotást az aranyszobrocska mellett a többi közt egy BAFTA-, egy César-, valamint két Golden Globe-díjjal is elismerték. Az 1990-ben készített Oltalmazó ég Észak-Afrikában játszódó, pszichologizáló szerelmi háromszög a modern amerikai és a hagyományos arab civilizáció drámai találkozásáról, középpontjában az otthontalanság életérzése áll. Az 1994-es A kis Buddha, amely az első Bhutánban forgatott film, túlságosan hosszúra és „giccsesre” sikeredett, és éppúgy hűvös fogadtatásban részesült, akárcsak a két évvel későbbi Lopott szépség, hiába forgatott másfél évtized után ismét Itáliában, a festői Toscanában. A 2003-as Álmodozók egy fiatal amerikai kalandjait meséli el Párizsban az 1968-as diáklázadások idején.

Almodozok-152553.jpg

Álmodozók

Bertolucci élete utolsó évtizedében betegsége miatt kerekesszékbe kényszerült. Miután felhagyott a filmkészítéssel, alkotókedvét a háromdimenziós technikában rejlő lehetőség ébresztette fel, s 2012-re elkészült Én és te című munkája, amelyet egy tizenéves és egy huszonéves fiatalról szóló olasz regény alapján forgatott, igaz, a tervektől eltérően, mégsem 3D-ben. 2018-ban többéves szünet után újra dolgozni kezdett, filmje témájául a szerelem és a párkapcsolati kommunikációs problémákat választotta, ezt a filmjét azonban már nem tudta leforgatni.

Rendezőként az volt a hitvallása, hogy a film legyen meglepő és szórakoztató. A kritika filmjeinek lenyűgöző képi világát, drámai érzékét, pszichológiai ábrázolókészségét emeli ki, egyszerre emlegetik humanistaként és szenzualistaként.

Bertolucci más művészetekhez is vonzódott: operatőrének nem technikai instrukciókat adott, hanem az általa elképzelt hangulatot tükröző festményeket és fotókat mutatott meg.

1990-ben ő volt a cannes-i, 1983-ban és 2013-ban a velencei filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke. Életművét 1997-ben a locarnói filmfesztivál tiszteletbeli Leopárd-, 2007-ben a velencei filmfesztivál Arany Oroszlán-, 2011-ben a Cannes-i tiszteletbeli Arany Pálma-díjjal ismerte el, 2012-ben átvehette az Európai Filmakadémia életműdíját. 2013 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát.

Az olasz filmművészet óriása 2018. november 26-án halt meg római otthonában.

 

Fejléckép: Central Press/Hulton Archive/Getty Images

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Lélekben mindenki Indiában él – A Baltazár Színház elérhetővé teszi fesztiválnyertes filmjét

A Baltazár Színház egész társulata március 13-án Mumbaiba utazott volna, fellépni a Pitypang és a Por című előadásokkal. Egy nappal az út előtt zárta le határait India. Maradtunk és megértettük, hogy a mostani időszak a belső utazásról szól.
Vizuál galéria

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Vizuál fotó

KÉP-regény: Gondolatok a könyvtárban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, mit jelent egy fotósnak a kihalt város, illetve mennyire kihaltak valójában az utcák.
Vizuál hír

Tragikus adatvesztés történt – A látogatók segítségét kéri az Aba-Novák Galéria

A Leányfalun működő XX. századi és kortárs galéria egy technikai meghibásodás miatt elveszítette kiállításainak dokumentációját.
Vizuál interjú

„…a mozgókép sokrétű katartikus élménye”

Dárday István Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja idén ünnepli 80. születésnapját. A Balázs Béla Stúdióról, a dokumentum-játékfilmek lényegéről és filmjeik civil szereplőiről beszélgettünk. Lesti Árpád interjúja.