Vizuál

„Este, fejés után koncert” - Sebestyén Márta a szászcsávási csodáról

2020.01.29. 18:00
Ajánlom
Csángálónak, a világhírű szászcsávási banda brácsásának idős kori küzdelméről, a zene és a közösség megtartó erejéről készített dokumentumfilmet László Barna rendező. A film civil nagykövete Sebestyén Márta, az Isteni kéz a BIDF-en mutatkozik be.

A szászcsávási emberek legszemélyesebb tereibe, otthonaikba pillanthatunk be a filmben, apró, finom, érzékeny jelenetek ismertetik meg Csángáló és Dumnezeu, a prímás kibontakozó tragédiáját. Hogyan érintett meg a film?

Könnyes szemmel jöttem ki a vetítésről, mert sokat jelent nekem ez a film, ismerem a főszereplőket, és ezt az egész világot, ahol játszódik. Abban bízom, hogy azt is megérinti majd, aki nem járatos ebben az igen rurális, erdélyi falusi világban. Szászcsávás Maros megyében van, Kis-Küküllő völgyében, egy kilencszáz lelkes kis zsákfalu, ahol magyarok és cigányok élnek együtt – és ahol egészen különleges hagyományokat őriztek meg. A zenekar tagjai együtt és külön-külön is világhírűek, és amennyi hódolójuk van!

A helyi zenei hagyomány egyik csodája a főszereplő, Mezei Ferenc Csángáló, de sok minden másról is beszél a film, küzdelemről, kitartásról, mélységes hitről, az egymás iránti szeretetről. Mindennapi küzdelmeinkről valójában, csak más környezetben.

Szívszorító látni ezeket az embereket a maguk esendőségében, ebben a sáros világvégi faluban, miközben a zene által megjárták a mennyeket is.

Eljutottak a világ legnagyobb koncerttermeibe és óriási dicsőséget szereztek a magyar népzenének. A lábuk előtt hevert Amerika, Hollandia, Németország.

Mióta ismered őket?

20181129-161007-171306.jpg

Sebestyén Márta (Fotó/Forrás: Váradi Levente)

Nagyon régóta. Amikor az első hír jött arról, hogy Feri bácsi Parkinson-kóros lett, és épp azt vesztette el, amiről híressé vált: az egészen különleges és virtuóz muzsikálási technikáját, elindítottunk egy jótékonysági mozgalmat az idős, beteg zenészekért a Hagyományok Házában. Őérte és a prímás kollégájáért tartottuk az első koncertünket 2013-ban.

Azóta is minden évben rendezünk ilyen koncerteket, de sajnos egyre többet megyek egykori mestereim temetésére. Idős erdélyi zenészek, énekesnénik mennek el, akiktől a legszebb dalokat tanultam. Mégis olyan jó volt látni ebben a filmben a rengeteg fiatalt Sepsiszentgyörgyön, Udvarhelyen, vagy a budapesti táncházakban - látni hogy vannak követőik, akiket beojtottak, megigéztek a muzsikájukkal, és mégiscsak marad utánuk valami. Feri bácsinál az is hatalmas boldogság, hogy az unokáját sikerült bevonzani a zenébe. Belegondolni sem merek, hogy mit tennék, ha velem történne ilyesmi, hiszen a létezésem értelme az éneklés.

Ha nem énekelhetnék, az olyan lenne, mintha egy madár nem repülhetne!

Jártál Szászcsáváson?

Igen, egyszer még koncerteztünk is ott, ami aztán különös kihívás volt. Innen a városból odamenni és azt a zenét előadni, amit tulajdonképpen tőlük tanultunk! Én pont a tiszteletes úréknál aludtam és sose felejtem el, úgy hirdették meg a fellépésünket, hogy „este, fejés után koncert”.

Csodálatos, nyitott szívű emberekkel találkoztam ott, annyi szeretet van bennük, ez a filmben is látszódik.

Ebben az archaikusabb világban a családi háttér nagyon erős kapocs, a közösség az imádkozás erejében hisz leginkább, számukra egy agyműtét teljes science-fiction. Rettenetes érzés lehetett Feri bácsinak amikor kitették a zenekarból, mégis sok gyönyörű emberi pillanatot rögzített a kamera.

Azonnal igent mondtál a felkérésre, hogy a film civil nagykövete legyél?

Persze! Azt szeretném, ha minél többen megismernék Csángáló történetét. A székelyföldi barátaimtól hallottam először a filmről, Kincses Kálmántól, Székelyszenterzsébet református tiszteletesétől, akinek a lányait zsűriztem a Pávában. Ők ismerték a rendező, László Barna szüleit Rugonfalváról. Tőlük jött először a felkérés.

A szászcsávási zenei hagyományba mennyire illeszkedik az ének?

A tánc, a hangszeres zene és az éneklés az egész életüket átszövi, Feri bácsi, vagyis Csángáló is nagyszerű énekes és táncos volt.

Létezik a szászcsávási csodának egy másik oldala is, amire nincs még egy példa a Kárpát-medencében: ez pedig a többszólamú éneklési hagyomány

- ami a magyar népdaltól egyébként idegen, mert abban egyszólamúság van. Igen ám, de a faluban meggyökeresedett a 18. században, svájci iskolamesterek által odavitt genfi zsoltáréneklés hagyománya. Olyannyira, hogy a mai napig, nem csak a zsoltárokat, hanem mindent több szólamban énekelnek. Azonnal rááll a fülük és már nyomják a harmóniákat, fantasztikusak! Amikor ott jártam, másnap reggel nyolc körül, a borospincében a hordók között énekeltek nekem zsoltárokat a helyi bácsik. Elképesztő volt! Egyedülálló!

Amikor Szokolay Sándor meghallotta ezt az éneklést, felkiáltott: „Úristen, megszólalnak a kódexek!”

Mennyit jársz át Erdélybe?

Sajnos nem annyit, mint amennyit szeretnék, mert nem vagyok elég mozgékony. Ha lenne egy autóm és vezetnék, könnyebb lenne. Vonattal nehézkes kis helyekre eljutni. Emlékszem egyszer motorral mentünk Vajdaszentiványba egy cimbalmos bácsihoz, mindössze négy kilométert kellett megtennünk, de egy órába telt, olyan sár volt és járhatatlan utak. A filmből is látszik, hogy nehéz körülmények vannak arrafelé, az elkényeztetett városi ember el sem tudja képzelni, hogy így is lehet élni a 21. században. És így is meg tudják őrizni a méltóságukat, a hitüket, a tudományukat. Amikor az élet maga írja a forgatókönyvet, nincs annál meggyőzőbb szerintem.

HandsofGod-175422.jpg

Mezei Ferenc Csángáló, az Isteni kéz c. filmben (Fotó/Forrás: BIDF)

Idén ünnepled a 45 éves évfordulódat a pályádon. Visszatekintve, mit emelnél ki?

Ki gondolta volna 45 éve, amikor Sebő Feri felfedezett copfos gimnazistaként, hogy négy évtized alatt országon belül és hét határon túl is hagyományt teremtünk. 

Persze mindenki hülyének nézett, sőt gyanús, nacionalista elemnek tartottak minket a kádári Magyarországon, de most azért meg lehet nézni, hogy mégis felkeltettük az érdeklődést, hogy kütyü-világ ide, vagy oda, nagyon sok gyereket megtalál a népzene és komolyan foglalkoznak vele. Jól látszik a Fölszállott a Páva színvonalán is, hogy van utánpótlás és van jövő - ahogy ebben a filmben is Csángáló unokája folytatja a családi hagyományt. Engem ez éltet, ennek örülök, ha látszik az eredmény. Ezért megérte minden, a sok-sok nehéz óra, perc, nap, időszakok.

És az éneklés?

Állandóan énekelek! Nem foglalkozom azzal, hogy hány éves vagyok, hiszen folyamatosan abban a világban lebegek és élem napjaimat, amit a világon a legjobban szeretek. Az egyetlen éles határ a magánéletben van, amikor a lányból anya lesz. Az éneklésben, a zenélésben gyönyörű, boldog folyamatosságban létezem, rendszerváltáson innen és túl.

Ami nehéz, hogy fogalmam sincs, hogyan kell pályázni, pénzt szerezni. Nem vagyok erre kiképezve, stábom sincs, se menedzserem, se sajtósom. Azt gondolom, ha valakit tényleg érdekel, hogy mit csinálok, az majd megtalál. Furcsa a mai világ, a legjobb bornak is óriási cégér kell, de tudom, hogy szükség van az értékekre.

BIDF - Isteni kéz

Vetítések: Cinema City Aréna, 2020. február 1. 20:00, és február 2. 15:45

 

Fejléckép: Sebestyén Márta (Fotó: Perger László)

Mit jelent a siker? – Válogatás a BIDF zenei filmjeiből

Kapcsolódó

Mit jelent a siker? – Válogatás a BIDF zenei filmjeiből

Nehéz kérdés, bonyolult válaszokkal. Annyi biztos, hogy „a siker is történet” – ahogy a BIDF idei szlogenje jelzi – amit el lehet, és el kell mesélni. Szubjektív ajánlónk a január 27. és február 2. között zajló Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilmfesztivál kreatív zenés filmjeiből.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Élő közvetítések sorozata New York-i Metropolitan Operából

Tizenkét élő közvetítésből álló sorozatot indít a New York-i Metropolitan Opera (MET) festői európai és amerikai helyszínekről olyan világsztárok szereplésével, mint Anna Netrebko, Diana Damrau vagy Jonas Kaufmann.
Jazz/World

Az augusztus végi tömegrendezvények is elmaradhatnak

Elsodorhatja a járvány második hulláma a nyár végére halasztott rendezvényeket és az augusztus 20-i ünnepségeket - mondta Palkovics László.
Klasszikus

Domingo fia írta a Virtuózok új évadának főcímzenéjét

A spanyol zeneszerző egy hollywoodi stílusú, erőteljes és nemes, klasszikus dallamot komponált a műsorhoz.
Klasszikus

„Rondo alla Mambo!” – Mi lett volna, ha Mozart Kubában születik?

A Mozart y Mambo című lemez egy berlini kürtművész és egy kubai ifjúsági zenekar szerelemprojektje, amelyben a zenélés öröme köt össze két világot.
Klasszikus

Koncertek erdőben és tavon

A hétvégén több szabadtéri koncertet is adtak. Gyönyörű képeket mutatunk az eseményekről készült galériánkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

6500 éves idolra bukkantak – Íme az Egerszegi Vénusz!

A művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit a Göcseji Múzeum régészei találták meg egy építkezés földmunkái során.
Vizuál hír

Gyűjteményes kiállítás nyújt bepillantást a 20. századi magyar fotótörténetbe

A Mai Manó Ház július 14-től látogatható tárlata a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus életművének egy-egy szeletét mutatja be öt eltérő kurátori koncepció alapján.
Vizuál Film

Sikerfilmek unalmas leírásai

Kitalálod, melyik filmet foglalták össze a netezők egyetlen mondatban? A jellemzésekben csak valós információk szerepelnek - abból viszont a lehető legérdektelenebbek.
Vizuál ajánló

Száz film száll versenybe a Bujtor István Filmfesztiválon

Minden eddiginél nagyszabásúbbnak ígérkezik a XI. Bujtor István Filmfesztivál. A filmes versenyprogram mellett koncertek, színházi előadások, hajózás, veterán autós felvonulás, kiállítások és gasztro-programok is várják a mozi rajongókat Balatonszemesen augusztus 17. és 21. között, majd augusztus 22-én a Bujtor István vitorlás Emlékverseny Kenesén, Aligán és Almádiban.
Vizuál Film

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.