Vizuál

Északi hiszti

2009.05.31. 19:16
Ajánlom
Február 5-én nyitotta meg legfrissebb, Sarkvidéki hisztéria című tárlatát a Ludwig Múzeum.

Az április12-ig látható kiállítás nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy betekintést nyújtson a kortárs finn művészetbe, amely - mint az ahogy a kiállított anyagból kiviláglik - lényegesen gazdagabb, mint amit finn művészet emblémájának tartott designbútorok alapján gondolnánk, és nem szűkölködik önironikus és humoros felhangokban sem. A kiállításról Székely Katalinnal, a tárlat helyi kurátorával beszélgettünk.

- Honnét jött a kiállítás ötlete?

- A kiállítást első ízben a New York-i MOMA galériája, a P.S.1 Gallery mutatta be 2008 nyarán, óriási sikerrel. A kiállításnak két kurátora volt: Alanna Heiss, a P.S.1 akkori igazgatónője és Marketta Seppälä, a FRAME igazgatónője. Ez a szervezet a finn kortárs művészet külföldi propagálásával foglalkozik, azaz egyfajta kulturális exportiroda. A FRAME-mel már régóta kapcsolatban álltunk. Nagyon sokat tanultunk tőlük, főleg azt, hogyan lehet kis nemzetként, periférikus földrajzi helyzetből érkezve érvényesülni a kortárs művészet nemzetközi mezőnyében. A kiállítás ötlete is tőlük származott, és az előbbiekből egyértelműen látszott, mely intézményekkel, személyekkel dolgozzunk együtt.

- Milyen szempontok alapján állították össze a kiállítás anyagát?

- A Sarkvidéki hisztéria a nemzeti önreprezentáció kérdését állítja a középpontba. A kiállított alkotások mind a finnekkel kapcsolatos kulturális klisékre reflektálnak. Olyanokra kell gondolni, mint a finnek közismert hallgatagsága és természetszeretete, vagy épp a pszichedélia iránti erős vonzódásuk. De ugyanúgy megjelenik a technikai innováció, hiszen sokan a finnek egyik legvonzóbb tulajdonságának az elmúlt néhány évtizedben született fantasztikus technikai eszközeiket vagy designbútoraikat tartják.

- Mennyiben más a budapesti tárlat, mint a New York-i?

- Számtalan olyan mű látható a kiállításon, melyek New Yorkban nem szerepeltek, ezek legtöbbje azóta készült. Ilyen például Pekka Jylhä Bűnbak című installációja, a Pink Twins két új videója, vagy Ilkka Halso Szponzorok Erdeje című triptichonja. Sok művet pedig a Ludwig Múzeum kiállítótermeihez kellett igazítani, például Tea Mäkippä óriási képét, a Bőség világát. Ezt végül egy kisebb, átdolgozott változatban állítottuk ki.

- Milyen változtatásokat, technikai megoldásokat kívánt a tárlat?

- A leglátványosabb változtatásokat a kiállítótérben kellett végrehajtani, amit gyakorlatilag teljesen át kellett építeni, hogy megfelelő formában mutathassuk be a videomunkákat is tartalmazó anyagot. A most látható falaknak csaknem a fele új, de emellett számos technikai problémával kellett megküzdenünk, például Markus Copper Kurszk című installációjánál, ahol a búvárokat egy ipari árammal működő kompresszor mozgatja. A kompresszort beszerezni sem volt egyszerű, ráadásul az a kiállítás-megnyitó előtt néhány órával el is romlott, és az utolsó pillanatban kellett helyette egy másikat szereznünk.

- A kiállítás tükrében mi az a plusz, amit megtudhatunk a finnekről?

- Nagy általánosságban elég keveset tudunk róluk, leszámítva persze azt, hogy - sokak számára teljesen misztikusnak tűnő módon - nyelvrokonok vagyunk. Tudjuk még azt is, hogy északon élnek, és ott bizonyára nagyon hideg van. A finn filmekből, például Aki Karusimäki alkotásaiból valamennyire ismerősek lehetnek azok a sztereotípiák, mondjuk a hallgatagság, melyek ennek a kiállításnak a kiindulópontját jelentik. Számomra mindenképpen újdonság volt a műveikben megnyilvánuló fantasztikus humor és életszeretet. Ehhez a véleményhez persze hozzájárul a művészekkel kialakult személyes kapcsolatom is: nagyon jókat nevettünk együtt. De ennél sokkal fontosabb, hogy ezek a művészek és művek nem csak ebben a csoport-dimenzióban működnek. Anni Rapinoja cipőiben nem az az érdekes, hogy egy finn művész alkotta őket, sokkal inkább az, hogy növényi eredetű anyagokból, barkából, tőzegáfonya és fűzfalevélből készültek, hogy a művésznő belekombinálta a munkájába a természetet is, így a kiállítás végére valószínűleg teljesen be fog barnulni a most még friss zöld levélkékből összeragasztott női lábbeli.

- Sikerült minden tervezett tárgyat megszerezniük a kiállításra?

- Sajnos nem. Nagyon szerettük volna ideszállítani Matti Suuronen legendás hatvanas évekbeli lakókapszuláját, a hordozható otthont, a Futuro House-t. A hatvanas-hetvenes években körülbelül száz darabot gyártottak belőle, ezek többsége ma is lakóházként szolgál. A prototípust viszont a rotterdami Centraal Museum őrzi, de nem tudták kölcsönadni, mivel restaurálásra szorul. A házról viszont több eredeti terv is szerepel a kiállításon, valamint látható Mika Taanila filmje, amely pont ennek az utópisztikus építészeti ideának a tündöklését és bukását mutatja be. A Futuro House a modernizmus futurisztikus építészeti megoldásaival pontosan ugyanolyan múzeumi műtárgy lett, mint teszem azt egy 18. századi festmény, és ez - számomra legalábbis - nagy tanulsága volt ennek a kiállításnak.

- Mit tart a tárlat legnagyobb erényének?

- A kiállítás számunkra legizgalmasabb vetülete - többek között ezért akartuk feltétlenül bemutatni -, hogy a nemzeti önreprezentáció nagyon aktuális kérdéssé vált az elmúlt évtizedekben. Pár éve a Trafóban nyílt egy kiállítás, amelynek egy André Breton idézet volt a mottója: „a legrosszabb dolog, ami egy művésszel történhet, az, hogy saját országát kell reprezentálnia." Sok művész tényleg kínos dolognak tartja, ha a nemzeti reprezentációval hozzák összefüggésbe, és az sem véletlen, hogy a nagy nemzetközi biennálékon (mint amilyen a Velencei) a magyar megjelenést mindig olyan feszült figyelem kíséri. Ez a kiemelt szerep persze abból is fakad, hogy viszonylag kevés olyan helyzet van, ahol egy magyar művész megmutatkozhat a nemzetközi közönség előtt. Ugyanakkor ez nem azért van, mert a magyar művészek rosszabbak lennének, mint teszem azt az angolok, hanem mert ehhez komoly állami vagy magántámogatás kell. A finnek ezt már felismerték, és akár meg is tanulhatnánk tőlük.

- Bár nem kötődik szorosan a kiállításhoz, muszáj megkérdeznem: miért volt világító kocka a megnyitón felszolgált italokban?

- Szeretnénk, ha a kiállítás-megnyitóink ugyanolyan izgalmas társasági eseménynek számítanának, mint egy színházi premier vagy egy filmbemutató. A világító jégkocka a kiállítás címéhez kapcsolódó dekoratív elem volt, ami beváltotta a hozzáfűzött reményeinket, hiszen különleges jelleget kölcsönzött a megnyitónak.

2009. Február 5-április 12.
Ludwig Múzeum
Arctic Hysteria - Kortárs finn művészet

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.
Vizuál forbes

Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője

A Forbes magazin 2018-as listája szerint Angelina Jolie, Jennifer Anniston és Jennifer Lawrence is a legjobban kereső színésznők között vannak.
Vizuál Film

Kalapács alá kerül a világ első filmplakátja

Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban. A poszterért annyit kell fizetni, amennyi egy kisebb vidéki lakás ára.
Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.