Vizuál

Európa legnagyobb Leonardo-tárlatára készül Pécs

2014.04.09. 11:30
Ajánlom
Április 15-én nyitja meg kapuit a Leonardo, a reneszánsz zseni című kiállítás Pécsett, amely Európa minden eddiginél nagyobb és teljesebb Leonardo-tárlatát ígéri.

A nagyszerű elme közel hatvan méret- és korhű találmányát, rajzait és kéziratait bemutató, 21. századi technológiát felvonultató interaktív kiállítás közel 1500 négyzetméteren, a Janus Pannonius Múzeum két helyszínén, a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.) és a Martyn Múzeumban (Pécs, Káptalan u. 4.) várja a látogatókat szeptember 30-ig.

A kiállításhoz kapcsolódóan március végén Pécs főterén átadták azt a 8,5 méteres ló-szobrot, amelynek eredetijét Leonardo da Vinci Francesco Sforzának, Milánó hercegének tervezett bronzból, azonban csak annak hatalmas agyagmodellje készült el, amit a Milánót megszálló katonák elpusztítottak. A Széchenyi téren felállított ló részeit két kamion szállította Pécsre. A 13 tonnás építmény talapzatába statikai okokból, körülbelül 8000 liter vizet töltöttek, felállítását közel egyhetes építő munka előzte meg. A Leonardo ló az áprilisban nyíló tárlat első darabja, amelyet a Firenzei Galileo Tudománytörténeti Intézet és Múzeum állított össze. A kiállítás szellemi megalkotója az intézmény igazgatója, Paolo Galluzzi professzor.

A tárlat nyitásáig élő jegyelővételi akció keretében a Janus Pannonius Múzeum összes kiállítására érvényes kombinált jegyek kedvezményes áron vásárolhatók meg, így a látogatók Leonardo remekművei mellett megnézhetik többek között a Vasarely-, a Csontváry- és a Zsolnay-tárlatot, valamint akár a Reneszánsz Kőtárat is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.