Vizuál

Európai látkép egy jazztrombitás lencséjén keresztül – Till Brönner a Ludwig Múzeumban

2024.04.03. 12:00
Ajánlom
Április 13-án nyílik a fotográfusként is kiváló német jazz-zenész, Till Brönner Identitás – Európai látkép című kiállítása a Ludwig Múzeumban a Bartók Tavaszi részeként.

Till Brönner mára a jazztörténet legsikeresebb német zenésze. Miközben trombita-virtuózként tartják számon, a hangzás és dallam iránti rendkívüli érzéke a „német Chet Baker“ hírnevet is kivívta magának. A jazz- és popzene számos nagyságával működött együtt, a névsorban olyan ikonok szerepelnek, mint Dave Brubeck, Herbie Hancock, Annie Lennox, George Benson, Hildegard Knef, Madeleine Peyroux, Kurt Elling, Carla Bruni, Michael Brecker, Al Di Meola, Chaka Khan, Natalie Cole, Al Jarreau vagy Michael Franks. 2016-ban Barack Obama amerikai elnöktől meghívást kapott a washingtoni Fehér Házba, ahol az UNESCO által évente megrendezett International Jazz Day-en lépett fel.

Selbstportrait-115522.jpg

Till Brönner: Önarckép (Fotó/Forrás: A művész jóvoltából / Ludwig Múzeum)

Julian Benedikt német rendező 2001-ben Jazz Seen címmel portréfilmet készített William Claxton zene- és divatfotográfusról, amelyhez Brönner komponálta a zenét. Claxton munkáinak hatására

Brönnerben egyre inkább tudatosultak a jazz és a fotográfia közötti nyilvánvaló hasonlóságok.

A szerencsés alkalomból személyes barátság szövődött a két műfajban alkotó művész között, így születtek meg a jazz-zenész Brönner első szuggesztív fotómunkái. 2009-ben vásárolt Leica M8-as kamerájával előbb zenésztársait kezdte fotózni, és csak ezután szánta rá magát, hogy saját körein kívül is modellnek kérjen fel művészeket, színészeket, sportolókat, írókat és aktivistákat. Az egyszerre veterán és újonc művész munkái több jelentős kiadó, így a TeNeues Publishing érdeklődését is felkeltették. Brönner önálló fotóalbuma ennél a kiadónál jelent meg 2014-ben Faces of Talent címmel.

YoungBoxersDuisburg_Germany2018-115522.jpg

Till Brönner: Fiatal boxolók, Duisburg, Németország, 2018 (Fotó/Forrás: A művész jóvoltából / Ludwig Múzeum)

Aktuális projektje az Identitás – Európai látkép címet viseli, amelyből a Ludwig Múzeumban látható válogatás április 14. és augusztus 25. között. Brönner mindig is több világ között kereste önazonosságát. Tekintetét éppen a kontinensek közötti lét irányította rá Európa globális jelentőségére, és fotómunkáival újra meg újra ezt a jelentőséget hangsúlyozza. Legyen szó portrékról, tájképekről, ipari tájról vagy építészetről, érzékeny megfigyelőként Brönner évek óta európai hazája sokszínű fejlődését és társadalmi áramlatait dokumentálja a képzőművészet eszközeivel.

Európa ma sokféle problémával és válsággal küzd

egészen a keleti peremén dúló háborúig, és a világ egyik legbefolyásosabb régiójaként nemcsak a koronavírus okozta világjárvány óta foglalkoztatják szerepének és identitásának érzékeny kérdései. Mi választ el bennünket, miközben államok szövetsége vagyunk? Mi köt össze bennünket a nagy különbségek ellenére? A gázvezetékek és a nemzetközi megállapodások, a diktatúrák és demokráciák, a gazdasági és szociális politika vagy az adatvédelem és a digitalizáció égető kérdései között rá kell ébredünk, hogy mindenekelőtt mégiscsak az emberek azok, akik Európa identitását alakítják és meghatározzák. Ez a projekt őket állítja középpontba.

FerencSnetbergerBudapest_Hungary2024-115526.jpg

Till Brönner: Snétberger Ferenc, Budapest, 2024 (Fotó/Forrás: A művész jóvoltából / Ludwig Múzeum)

A kiállított képek között látható lesz Anselm Kiefer és Olafur Eliasson portréja is – olyan embereké, akik az európai történelmet vagy a világ ökológiai problémáit tematizálják munkáikban. Természetesen muzsikusok, civilek és az európai politikát meghatározó személyiségek fotói sem maradhatnak ki. A tárlaton szinte kizárólag fekte-fehér fényképek kapnak helyet.

Brönner a szürke skáláját digitális felvételein dolgozza ki, szándékosan törekedve a minimalista megjelenítésre, kontrasztot alkotva a zajos és színes világgal.

A művész és a Stiftung für Kunst und Kultur e.V. alapítvány tudatosan választotta Magyarországot a kiállítás helyszínéül, amely tartalmával – éppen magyar szemszögből – nem jelentéktelen feszültség terét testesíti meg a társadalmi és a politikai realitás között. Ebből pedig a közös munka számára is olyan szinergiahatások adódnak, amelyek mind helyi, mind nemzetközi szinten erősítik az Identitás – Európai látkép láthatóságát.  

Fejléckép: Till Brönner: A Berlini Filharmonikus Zenekar csellistái, Berlin, 2014 (fotó/forrás: A művész jóvoltából / Ludwig Múzeum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.