Vizuál

Évszázadok óta svájci mondai alakokkal zsírozunk itthon

2019.10.07. 23:50
Ajánlom
A magyar kártyafestő hazai hősöket ugyan nem ábrázolhatott a lapokon, de a Habsburgoknak azért így is sikerült odaszúrnia - 150 éves az Első Magyar Játékkártyagyár, megnéztük az erről szóló kiállítást.

A legenda szerint Tell Vilmos nem tisztelgett az elnyomó Habsburgok helytartója, a zsarnok Herman Gessler előtt, ezért az arra kötelezte őt, hogy nyilával találja el a saját fia fejére helyezett almát. Az íjász két nyilat is előkészített, ám száz lépés távolságról sikerült épp az alma közepét eltalálnia. Gessler erre gratulált neki, majd megkérdezte: mégis minek a második nyílvessző? Tell bevallotta: ha nem találta volna el az almát, a második nyilát a kormányzónak szánta. Gessler erre dühbe gurult és börtönbe vetette Tellt, akinek sikerült megszöknie, ám bosszú esküdött. Egy völgyszorosban állva lesből lőtte agyon a helytartót, akinek haldoklása közben fel is fedte magát - ez a második kilőtt nyílvessző robbantotta ki a szabadságharcot Svájcban, ami végül az ország függetlenedéséhez vezetett.

Piatnik_Tell_Vilmos_1864-094131.jpg

A bécsi Piatnik Ferdinánd kártyafestő makk felső lapja Tell Vilmos ábrázolásával (Fotó/Forrás: Wikipedia)

De mindennek mi köze hozzánk, magyarokhoz, és legkedvesebb játékszerünkhöz, a magyar kártyához?

Tell Vilmos alakja számtalan kártyalapon felbukkant , ezért is hívják az ilyen paklikat Tell-kártyáknak. A mai Európa valamennyi részén használtak vagy használtónak ilyen lapokat. Az egyetlen kivétel épp Svájc, ahol soha nem gyártották vagy játszottak vele. A ma ismert magyar kártya ősét Schneider Józef kártyafestő alkotta meg 1836-ban. A Habsburg cenzúra miatt nem ábrázolhatott hősi magyar alakokat a lapokon - így fordult a mondabeli figurák felé. A Tell Vilmos-legendából Schiller 1804-ben írt drámát, amit 1827-ben Kolozsvárott, 1833-ban pedig Nagybányán is bemutattak - ezek egyikét láthatta Schneider is, az élmény pedig megihlette őt. 

A svájci szabadságharc alakjainak ábrázolása azért volt különösen pikáns, mert bár a cenzúra nem emelhetett szót egy német szerző híres drámájának figurái ellen, Tell és társai ugyanúgy a Habsburgok elleni harc jelképeinek számítottak. Ráadásul a dráma csúcspontján épp az történik, amiben ekkoriban a magyarok reménykedtek: a népharag elsöpri a zsarnokokat. Ahhoz, hogy a magyar kártya Európa-szerte ilyen népszerűvé váljon – természetesen más névvel –, több tényező is kellett: például a lapok tükörképessége, a szimbólumok egyszerűsége, és a kártyajátékok elképesztő népszerűsége.

IMG_20191003_124602-094642.jpg

Részlet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításából (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállítása ennek állít emléket. A tárlat apropója egy jubileum: az Első Magyar Játékkártyagyár éppen idén lenne 150 éves. A magyar játékkártyagyártást nagyjából három részre oszthatjuk: 1869-től 1896-ig az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat ontotta magából a paklikat; több mint 40 típusból évi 100.000 tucatot. A kezdeti sikerek után hamar terjeszkedni kezdtek, ám technológiai hiányosságok miatt az 1890-es években gyors hanyatlásnak indultak: ekkor vásárolta fel a részvénytársaságot a Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár, amely 1896-tól 1949-ig a második korszakot fémjelezte.

Piatnik 1912-re a játékkártyák szinte kizárólagos gyártójává vált az egész Monarchiában.

Rottenbiller utcai gyárépületüket azonban 1944-ben bombatalálat érte, a céget pedig 1949-ben államosították - a Piatnik Budapest Kft. viszont napjainkban is a játékkereskedelem meghatározó szereplője. A magyar játékkártyagyártás harmadik korszaka az 1950 és 2012 közé eső: ekkor a Játékkártyagyár és Nyomda (1950-1974), az Offset Nyomda (1948-1974), az Offset- és Játékkártya Nyomda (1974-1994), majd az Offset és Játékkártya Nyomda Rt. (1994-2012) felelt a paklik gyártásáért. A cégek elnevezésével láthatóan nem sokat bíbelődtek.  

IMG_20191003_124339-095124.jpg

Részlet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításából (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A tárlat egyetlen, apró teremben igyekszik nemcsak a magyar kártya történetét, de kulturális és művészeti jellemzőit is bemutatni.

A magyarázó feliratok mellett a falak nagy részét tematikusan elrendezett kártyalapok borítják: külön keretet kaptak a Jokerek, a reklámkártyák vagy az emlékkártyák is.

A vitrinekben kártya-relikviák, a kártyagyártás és kártyázás eszközei láthatóak, egy tévén pedig színes riportműsor pereg, amelyben nagyjából ugyanazokat a történeti tények és érdekességek hangzanak el, amit a feliratokon mi is elolvashatunk, ám sokkal színesebben. A kártya a világ talán legnépszerűbb játéka, így egyetlen jellemzőjéből (gyártás, ábrázolás stb.) is termeket megtöltő kiállítást lehetne rendezni - a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum láthatóan csak a kedvünket szerette volna meghozni a játékhoz, és igyekezett annyi mindent belezsúfolni az apró térbe, amennyit csak lehetséges: egy-egy ismertető lapon a kártyadobástól kezdve a kártyavárakig minden, a témához kapcsolódó érdekesség feltűnik. 

Szerencsés lapjárást!
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Megtekinthető 2019 szeptember 28. és 2020. február 2. között 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Klasszikus

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál berlinale

Szőke Abigél a Variety figyelmét is kivívta

Az Akik maradtak főszereplője is felkerült a Variety magazin tíz figyelemre méltó tehetséges európai filmest bemutató idei listájára. A művészek tiszteletére a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon fogadást rendeznek.
Vizuál ajánló

Mit jelent a siker? – Válogatás a BIDF zenei filmjeiből

Nehéz kérdés, bonyolult válaszokkal. Annyi biztos, hogy „a siker is történet” – ahogy a BIDF idei szlogenje jelzi – amit el lehet, és el kell mesélni. Szubjektív ajánlónk a január 27. és február 2. között zajló Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilmfesztivál kreatív zenés filmjeiből.
Vizuál galéria

A híres egyfejű, hableány és bajvívók

Kihirdették a 38. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottait; a legjobb munkákból április 16-án nyílik kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán.