Vizuál

Évszázadok óta svájci mondai alakokkal zsírozunk itthon

2019.10.07. 23:50
Ajánlom
A magyar kártyafestő hazai hősöket ugyan nem ábrázolhatott a lapokon, de a Habsburgoknak azért így is sikerült odaszúrnia - 150 éves az Első Magyar Játékkártyagyár, megnéztük az erről szóló kiállítást.

A legenda szerint Tell Vilmos nem tisztelgett az elnyomó Habsburgok helytartója, a zsarnok Herman Gessler előtt, ezért az arra kötelezte őt, hogy nyilával találja el a saját fia fejére helyezett almát. Az íjász két nyilat is előkészített, ám száz lépés távolságról sikerült épp az alma közepét eltalálnia. Gessler erre gratulált neki, majd megkérdezte: mégis minek a második nyílvessző? Tell bevallotta: ha nem találta volna el az almát, a második nyilát a kormányzónak szánta. Gessler erre dühbe gurult és börtönbe vetette Tellt, akinek sikerült megszöknie, ám bosszú esküdött. Egy völgyszorosban állva lesből lőtte agyon a helytartót, akinek haldoklása közben fel is fedte magát - ez a második kilőtt nyílvessző robbantotta ki a szabadságharcot Svájcban, ami végül az ország függetlenedéséhez vezetett.

Piatnik_Tell_Vilmos_1864-094131.jpg

A bécsi Piatnik Ferdinánd kártyafestő makk felső lapja Tell Vilmos ábrázolásával (Fotó/Forrás: Wikipedia)

De mindennek mi köze hozzánk, magyarokhoz, és legkedvesebb játékszerünkhöz, a magyar kártyához?

Tell Vilmos alakja számtalan kártyalapon felbukkant , ezért is hívják az ilyen paklikat Tell-kártyáknak. A mai Európa valamennyi részén használtak vagy használtónak ilyen lapokat. Az egyetlen kivétel épp Svájc, ahol soha nem gyártották vagy játszottak vele. A ma ismert magyar kártya ősét Schneider Józef kártyafestő alkotta meg 1836-ban. A Habsburg cenzúra miatt nem ábrázolhatott hősi magyar alakokat a lapokon - így fordult a mondabeli figurák felé. A Tell Vilmos-legendából Schiller 1804-ben írt drámát, amit 1827-ben Kolozsvárott, 1833-ban pedig Nagybányán is bemutattak - ezek egyikét láthatta Schneider is, az élmény pedig megihlette őt. 

A svájci szabadságharc alakjainak ábrázolása azért volt különösen pikáns, mert bár a cenzúra nem emelhetett szót egy német szerző híres drámájának figurái ellen, Tell és társai ugyanúgy a Habsburgok elleni harc jelképeinek számítottak. Ráadásul a dráma csúcspontján épp az történik, amiben ekkoriban a magyarok reménykedtek: a népharag elsöpri a zsarnokokat. Ahhoz, hogy a magyar kártya Európa-szerte ilyen népszerűvé váljon – természetesen más névvel –, több tényező is kellett: például a lapok tükörképessége, a szimbólumok egyszerűsége, és a kártyajátékok elképesztő népszerűsége.

IMG_20191003_124602-094642.jpg

Részlet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításából (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállítása ennek állít emléket. A tárlat apropója egy jubileum: az Első Magyar Játékkártyagyár éppen idén lenne 150 éves. A magyar játékkártyagyártást nagyjából három részre oszthatjuk: 1869-től 1896-ig az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat ontotta magából a paklikat; több mint 40 típusból évi 100.000 tucatot. A kezdeti sikerek után hamar terjeszkedni kezdtek, ám technológiai hiányosságok miatt az 1890-es években gyors hanyatlásnak indultak: ekkor vásárolta fel a részvénytársaságot a Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár, amely 1896-tól 1949-ig a második korszakot fémjelezte.

Piatnik 1912-re a játékkártyák szinte kizárólagos gyártójává vált az egész Monarchiában.

Rottenbiller utcai gyárépületüket azonban 1944-ben bombatalálat érte, a céget pedig 1949-ben államosították - a Piatnik Budapest Kft. viszont napjainkban is a játékkereskedelem meghatározó szereplője. A magyar játékkártyagyártás harmadik korszaka az 1950 és 2012 közé eső: ekkor a Játékkártyagyár és Nyomda (1950-1974), az Offset Nyomda (1948-1974), az Offset- és Játékkártya Nyomda (1974-1994), majd az Offset és Játékkártya Nyomda Rt. (1994-2012) felelt a paklik gyártásáért. A cégek elnevezésével láthatóan nem sokat bíbelődtek.  

IMG_20191003_124339-095124.jpg

Részlet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításából (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A tárlat egyetlen, apró teremben igyekszik nemcsak a magyar kártya történetét, de kulturális és művészeti jellemzőit is bemutatni.

A magyarázó feliratok mellett a falak nagy részét tematikusan elrendezett kártyalapok borítják: külön keretet kaptak a Jokerek, a reklámkártyák vagy az emlékkártyák is.

A vitrinekben kártya-relikviák, a kártyagyártás és kártyázás eszközei láthatóak, egy tévén pedig színes riportműsor pereg, amelyben nagyjából ugyanazokat a történeti tények és érdekességek hangzanak el, amit a feliratokon mi is elolvashatunk, ám sokkal színesebben. A kártya a világ talán legnépszerűbb játéka, így egyetlen jellemzőjéből (gyártás, ábrázolás stb.) is termeket megtöltő kiállítást lehetne rendezni - a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum láthatóan csak a kedvünket szerette volna meghozni a játékhoz, és igyekezett annyi mindent belezsúfolni az apró térbe, amennyit csak lehetséges: egy-egy ismertető lapon a kártyadobástól kezdve a kártyavárakig minden, a témához kapcsolódó érdekesség feltűnik. 

Szerencsés lapjárást!
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Megtekinthető 2019 szeptember 28. és 2020. február 2. között 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Saját nászútja fotózásával indult a karrierje - Araki Nobujosi a Mai Manóban

A Japán fotográfia egyik legismertebb alkotója, Araki Nobujosi életművét kiállítás nyílik a budapesti Mai Manó Házban, a Fotóhónap 2019 kortárs fotográfiai fesztivál keretében.
Vizuál ajánló

Szendrey Júlia saját szobát kapott

Megújult a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2011-től létező állandó Petőfi Sándor-kiállítása. Új multimédiás pontokat alakítottak ki, külön szobában mutatják be felesége, Szendrey Júlia írói életművét és családját.
Vizuál Film

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Vizuál ajánló

Fenségesen élni - Mozi a Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia 2012-től szervezi 52 perces portréfilmek és „In memoriam” összeállítások készítését akadémikusokról. A Ferencz István építészt, az MMA rendes tagját bemutató film október 15-én 18.00 órától látható a Pesti Vigadóban.
Vizuál Film

Új tagok a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságában

Kedden tartja az első ülését a Filmalap megújult Filmszakmai Döntőbizottsága, amely egyetlen női szakembert sem választott tagjai közé. Az ötfős testület dönt a filmes támogatásokról.