Vizuál

Évszázadok óta svájci mondai alakokkal zsírozunk itthon

2019.10.07. 23:50
Ajánlom
A magyar kártyafestő hazai hősöket ugyan nem ábrázolhatott a lapokon, de a Habsburgoknak azért így is sikerült odaszúrnia - 150 éves az Első Magyar Játékkártyagyár, megnéztük az erről szóló kiállítást.

A legenda szerint Tell Vilmos nem tisztelgett az elnyomó Habsburgok helytartója, a zsarnok Herman Gessler előtt, ezért az arra kötelezte őt, hogy nyilával találja el a saját fia fejére helyezett almát. Az íjász két nyilat is előkészített, ám száz lépés távolságról sikerült épp az alma közepét eltalálnia. Gessler erre gratulált neki, majd megkérdezte: mégis minek a második nyílvessző? Tell bevallotta: ha nem találta volna el az almát, a második nyilát a kormányzónak szánta. Gessler erre dühbe gurult és börtönbe vetette Tellt, akinek sikerült megszöknie, ám bosszú esküdött. Egy völgyszorosban állva lesből lőtte agyon a helytartót, akinek haldoklása közben fel is fedte magát - ez a második kilőtt nyílvessző robbantotta ki a szabadságharcot Svájcban, ami végül az ország függetlenedéséhez vezetett.

Piatnik_Tell_Vilmos_1864-094131.jpg

A bécsi Piatnik Ferdinánd kártyafestő makk felső lapja Tell Vilmos ábrázolásával (Fotó/Forrás: Wikipedia)

De mindennek mi köze hozzánk, magyarokhoz, és legkedvesebb játékszerünkhöz, a magyar kártyához?

Tell Vilmos alakja számtalan kártyalapon felbukkant , ezért is hívják az ilyen paklikat Tell-kártyáknak. A mai Európa valamennyi részén használtak vagy használtónak ilyen lapokat. Az egyetlen kivétel épp Svájc, ahol soha nem gyártották vagy játszottak vele. A ma ismert magyar kártya ősét Schneider Józef kártyafestő alkotta meg 1836-ban. A Habsburg cenzúra miatt nem ábrázolhatott hősi magyar alakokat a lapokon - így fordult a mondabeli figurák felé. A Tell Vilmos-legendából Schiller 1804-ben írt drámát, amit 1827-ben Kolozsvárott, 1833-ban pedig Nagybányán is bemutattak - ezek egyikét láthatta Schneider is, az élmény pedig megihlette őt. 

A svájci szabadságharc alakjainak ábrázolása azért volt különösen pikáns, mert bár a cenzúra nem emelhetett szót egy német szerző híres drámájának figurái ellen, Tell és társai ugyanúgy a Habsburgok elleni harc jelképeinek számítottak. Ráadásul a dráma csúcspontján épp az történik, amiben ekkoriban a magyarok reménykedtek: a népharag elsöpri a zsarnokokat. Ahhoz, hogy a magyar kártya Európa-szerte ilyen népszerűvé váljon – természetesen más névvel –, több tényező is kellett: például a lapok tükörképessége, a szimbólumok egyszerűsége, és a kártyajátékok elképesztő népszerűsége.

IMG_20191003_124602-094642.jpg

Részlet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításából (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállítása ennek állít emléket. A tárlat apropója egy jubileum: az Első Magyar Játékkártyagyár éppen idén lenne 150 éves. A magyar játékkártyagyártást nagyjából három részre oszthatjuk: 1869-től 1896-ig az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat ontotta magából a paklikat; több mint 40 típusból évi 100.000 tucatot. A kezdeti sikerek után hamar terjeszkedni kezdtek, ám technológiai hiányosságok miatt az 1890-es években gyors hanyatlásnak indultak: ekkor vásárolta fel a részvénytársaságot a Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár, amely 1896-tól 1949-ig a második korszakot fémjelezte.

Piatnik 1912-re a játékkártyák szinte kizárólagos gyártójává vált az egész Monarchiában.

Rottenbiller utcai gyárépületüket azonban 1944-ben bombatalálat érte, a céget pedig 1949-ben államosították - a Piatnik Budapest Kft. viszont napjainkban is a játékkereskedelem meghatározó szereplője. A magyar játékkártyagyártás harmadik korszaka az 1950 és 2012 közé eső: ekkor a Játékkártyagyár és Nyomda (1950-1974), az Offset Nyomda (1948-1974), az Offset- és Játékkártya Nyomda (1974-1994), majd az Offset és Játékkártya Nyomda Rt. (1994-2012) felelt a paklik gyártásáért. A cégek elnevezésével láthatóan nem sokat bíbelődtek.  

IMG_20191003_124339-095124.jpg

Részlet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításából (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A tárlat egyetlen, apró teremben igyekszik nemcsak a magyar kártya történetét, de kulturális és művészeti jellemzőit is bemutatni.

A magyarázó feliratok mellett a falak nagy részét tematikusan elrendezett kártyalapok borítják: külön keretet kaptak a Jokerek, a reklámkártyák vagy az emlékkártyák is.

A vitrinekben kártya-relikviák, a kártyagyártás és kártyázás eszközei láthatóak, egy tévén pedig színes riportműsor pereg, amelyben nagyjából ugyanazokat a történeti tények és érdekességek hangzanak el, amit a feliratokon mi is elolvashatunk, ám sokkal színesebben. A kártya a világ talán legnépszerűbb játéka, így egyetlen jellemzőjéből (gyártás, ábrázolás stb.) is termeket megtöltő kiállítást lehetne rendezni - a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum láthatóan csak a kedvünket szerette volna meghozni a játékhoz, és igyekezett annyi mindent belezsúfolni az apró térbe, amennyit csak lehetséges: egy-egy ismertető lapon a kártyadobástól kezdve a kártyavárakig minden, a témához kapcsolódó érdekesség feltűnik. 

Szerencsés lapjárást!
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Megtekinthető 2019 szeptember 28. és 2020. február 2. között 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Könyv

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.
Vizuál magazin

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.
Vizuál kult50

„A nagy teher összeszed” – Gera Marina a Kult50-ben

„Úgy álltam hozzá, hogy ezt a maratont én most lefutom, de úgy, hogy ez most az én csúcsom lesz. Nagyon akartam nagyon jól megcsinálni, de az a görcs, amit a megfelelési vágyhoz kötök, nem volt bennem. Ha mondják, hogy ezt csak most az egyszer tudjuk felvenni, többször nem, akkor csak azért is hozom a legjobb formám, ilyen szempontból sportoló alkat vagyok, a nagy teher összeszed, és nem szétesek tőle” – árulta el Gera Marina, az ország első Nemzetközi Emmy-díjas színésznője a sikerét meghozó Örök tél című filmről.
Vizuál Film

Több mint 10 millió euróval támogatta a magyar filmszakmát a Kreatív Európa MEDIA

Az Európai Unió számos díjnyertes magyar film fejlesztését, forgalmazását, valamint filmfesztivál megrendezését támogatta Magyaroroszágon a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának keretében a 2014-2020 közötti időszakban.
Vizuál magazin

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.