Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

2021.06.10. 18:05
Ajánlom
A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.

Péli Tamás Születés című pannója a Budapesti Történeti Múzeum és az OFF-Biennále Budapest együttműködésének keretében most először kerülhet a közönség elé, azzal a nem titkolt céllal, hogy a kép bekerüljön az őt megillető nyilvános, a beszélgetések és értelmezések során létrejövő „közösségi térbe”. 

Névjegy

Péli Tamás (teljes nevén Péli Tamás Károly, képein a szignó: PTK) 1948. augusztus 7-én született Budapesten, a VIII. kerületben. Édesanyja felmenői között voltak muzsikuscigányok, édesapja nem roma származású ötvös volt. Édesanyja, Fejes-Nyári Hilda így emlékszik vissza: „Kilencévnyi házasság után lett a fiam. Nagyon vártam őt, mint a Messiást. Imádtuk, szerettük és már kicsi kora óta, mikor a kiságyban volt, már csak a papír meg a ceruza érdekelte.” 1962-ben a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanulója lett, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolára való sikertelen jelentkezése után 1968-ban felvételt nyert a Holland Képzőművészeti Főiskolára murális szakra. Édesanyja közbenjárásával megkapta a Művelődésügyi Minisztériumtól a kiutazási engedélyt, a Főiskola ösztöndíjas diákja lett. Tanulmányait egy évig a Holland Református Egyház fizette. Ahogy fogalmazott, „mindig volt bennem egy gondolat, amit a nagymama mondott, hogy kisfiam, egy cigány embernek mindig százszor többet kell tenni, mint egy másiknak.” Több nagyméretű művet készített Hollandiában, a legjelentősebb a Holland Képzőművészeti Akadémia falát díszítő, közel ötven négyzetméteres pannó. 1974-ben befejezte tanulmányait és hazajött. 1974 és 1977 között Újpalotán az ún. „lila iskolában” dolgozott képesítés nélküli rajztanárként. 1982-ben a FSZEK Dagály utca 9. szám alatt található fiókkönyvtárának megfestette Triptichon című művét, 1983-ban pedig a tiszadobi Születés pannót. A festészet mellett MSZP-s országgyűlési képviselőként is aktív szerepet vállalt a közéletben. Péli Tamás 1994-ben fiatalon, 46 évesen halt meg.

A roma teremtésmítoszt, a magyar-roma történelmet és a magyar-roma értelmiség formálódását egybefűző, romák és magyarok közösségét állító monumentális mű 2021 áprilisában érkezett a BTM Vármúzeumba. Tábláit egy hét akklimatizálódást követően a múzeum restaurátorai kicsomagolták és részlegesen restaurálták. Ezzel párhuzamosan épült fel az a hatalmas, Kaszás Tamás képzőművész által megtervezett installáció, amelyre a festmény felkerült. 

A Születés születése, a pannó története

A megközelítőleg 41 négyzetméteres, pozdorjalapra festett pannót Péli Tamás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács megrendelésére készítette, s 1983-ban fejezte be tanítványai - köztük Szentandrássy István - közreműködésével. A mű az egykori tiszadobi Andrássy-kastélyban működő Gyermekváros néven ismert gyermekotthon ebédlőjének falára került, majd a kastély rendezvényhelyszínné alakítása során, 2011-ben eltávolították és négy darabra bontva a nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították. A múzeum folyosóján állt 10 évig lefedve, biztonságos körülmények közt, de a közönségtől elzárva. Évtizedes elfeledettségét követően innen indult útjára az OFF-Biennále Budapest keretében, s érkezett meg a fővárosba, a BTM Vármúzeumba, ahol – számos program kíséretében - az elkövetkező hónapok során látogathatóvá válik.

Kultúrtörténeti kontextus: az 1970-es, ‘80-as évek szerveződő roma értelmisége

A magyarországi és a nemzetközi roma polgárjogi mozgalom gyökerei az 1970-es évekig nyúlnak vissza. A nemzetközi roma önszerveződés első és egyik legfontosabb állomása az 1971-es londoni Roma Világkongresszus volt, itt született döntés a zászlóról, a himnuszról, a roma elnevezés használatáról. Az 1970-es évek elején Magyarországon a művészet területén különböző műfajokban jelentkeztek romák: roma és nem roma értelmiségiek együtt szervezték meg az Autodidakta Cigány Képzőművészek I. Országos Kiállítását, 1984-ben Zsigó Jenő megalapította az Ando Drom Együttest. Péli Születés-pannója ebbe a folyamatba illeszkedett. A kezdet, az eredet kérdése, annak az önmeghatározásban játszott szerepe a hetvenes évektől szerveződő magyar és nemzetközi roma közösséget egyaránt foglalkoztatta.

20210603Panno_beemelese_Keppel_Akos-53-111622.jpg másolata

Péli Tamás: Születés c. pannó beemelése (Fotó/Forrás: Keppel Ákos, BTM Vármúzeum )

Egy nép, egy történeti elbeszélés, egy kultúra formálódása egy festményen

A festmény, műfaját tekintve, történelmi allegória, ábrázolásában történeti és mitikus elemek ötvöződnek. Központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza. Káli istenasszony, a roma ősanya felmutatja elsőszülött gyermekét, az újonnan született első cigányt: Manust a lovon ülő istenségnek. 

A több nagy, összefonódó elbeszélés alakjait összekapcsoló kompozícióban a mitologikus jelenet mellett a romák magyar történelemben játszott szerepére való utalások tűnnek fel a Rákóczi-szabadságharctól egészen a közelmúlt auschwitzi tragédiájáig, valamint megjelennek a romák jellegzetes foglalkozásainak megszemélyesítői, és a formálódó magyar-roma értelmiség szereplői is. 

A gigantikus alkotás tehát egy nép, egy történelmi elbeszélés és egy kultúra formálódását jeleníti meg, ennek a háromszoros teremtésnek a manifesztációja. S mivel a roma és magyar elbeszélések értelemszerűen egymásba fonódnak, s egymást feltételezik, a művet annak szerteágazó rétegeivel és tanulságaival együtt közösen „hordjuk ki”. 

Ahogy egyre közelebb jutottam a kép befejezéséhez, az avatás napjához, annál erősebbek lettek bennem a fájások. Azt éreztem, amit egy szülő asszony: fájdalmat és örömet. Azt éreztem, amit az az asszony, aki megszülte gyerekét, és el kell hogy hagyja” (Péli Tamás)

Peli_Szuletes_panno_reszlet_fotoKeppel_Akos-111252.jpg

Péli Tamás: Születés (részlet) (Fotó/Forrás: Keppel Ákos, BTM Vármúzeum )

A múzeum mint közösségi tér

Péli Tamás közösségi alkotást hozott létre - minden értelemben. Nemcsak a pannó témái szólnak többszörösen is közösségekről, hanem maga a festés folyamata is kollektív teremtés, „társasági esemény” volt. A kép elsődleges megszólítottjának pedig a Gyermekváros lakóit tarthatjuk. 

Az a kis közösség, amelyiké ez a kép, valóban felnőtt ehhez a szerephez. (…) Ott van ehhez valamilyen képesség, őrzik, szeretik, tudják, hogy mit jelent, miről szól.” (Péli Tamás)

Ez a közösségteremtő erő jellemezte azt is, ahogyan a „Közösen kihordani” kiállítás szerveződött: aktivisták és szakértők, önkéntesek, kurátorok, az OFF-Biennále, a Budapesti Történeti Múzeum és az ERIAC (Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet) munkatársai együtt vettek részt benne. Alapvető kulturális intézmények hiányában a romák saját kulturális örökségükhöz nem, vagy alig férnek hozzá, így a művészeknek és műveiknek olyan közösségi terekben kell megjelenniük, ahol ez megvalósulhat.

Kali_istenno_fotoKeppelAkos_k2-113039.jpg

Péli Tamás: Születés (részlet) (Fotó/Forrás: Keppel Ákos, BTM Vármúzeum )

Installáció

A Kaszás Tamás képzőművész alkotta geometrikus-konstruktivista szerkezetű installáció kiindulási alapjai a nomád építészettel rokonítható struktúrák, reprodukálható, szétszedhető és máshol újra felállítható elemekből áll, előtte színpad helyezkedik el, amely teret biztosít a kép előtt zajló beszélgetésekhez, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz. A színpad ugyanakkor utalás a kép történetére is:

ahogy a tiszadobi gyermekotthonban a festmény a közösségi térben, az étkezőben kapott helyet és nem volt távolság a kép és a gyerekek között, úgy a kiállítási térben az installáció is ezt a közvetlen befogadási módot igyekszik rekonstruálni. 

Felépült egy, a faszerkezetből kilátószerűen kiemelkedő fotópont, ahonnan minden látogató tökéletes képet tud készíteni a pannóról beteljesítve ezzel a tárlat azon célját, hogy minden egyes fotóval terjedjen a festmény híre.

Fontos szót ejteni az installáció időszakos jellegéről, ami megjelenik az anyaghasználatában (gyalulatlan fa); illetve, hogy a pannó hátulja nincs elfedve, látszanak a lyukak, sérülések, melyekben az eredeti csavarok futottak és rögzítették a képet. A pannó négy táblája nem illeszkedik egymáshoz szorosan, közöttük egy keskeny rés utal a kép elhelyezésének ideiglenességére, a kép 2011-es “eltüntetése” okozta széttöredezettségre, arra a bizonytalan, sérülékeny, sokszor ideiglenes állapotra, amelyben a pannó és az egész magyarországi roma örökség található.

A rések akkor tűnhetnek el, a tábla finom összeillesztése akkor valósulhat meg, amikor a Születés végső otthonra lel.     

Szasz_Anna_Lujza_kurator_panno_elott_foto_Keppel_Akos-111252.jpg

Szász Anna Lujza, kurátor Péli Tamás: Születés c. pannója előtt (Fotó/Forrás: Keppel Ákos, BTM Vármúzeum )

A magyar-roma alkotások helye, helyzete; a pannó végleges elhelyezése

A kiállításhoz kapcsolódó programokon alkalom nyílik átgondolni mindazokat a kérdéseket és témákat, amelyeket a Születés és annak kontextusa felvet, valamint azokat is, amelyekkel a mű sorsa szembesít, azaz a magyar-roma művészet alkotásainak helye és helyzete; tágabb perspektívából a művészeti kánon és a kulturális intézményrendszer struktúrái, illetve a struktúrákat létrehozó hatalmi viszonyok, s az azokat átrendező művészeti-társadalmi-politikai intervenciók lehetőségei. A közös kihordás célja továbbá, hogy általa elkezdődjön egy dialógus a 2011 óta elraktározott pannó végleges elhelyezéséről – egy olyan térben, ahol nemcsak a festmény nyerheti vissza művészettörténeti értékéhez méltó módon a láthatóságát és látogathatóságát, hanem az a történelmi és polgárjogi narratíva is, amelyet megtestesít, s amelynek egyben egyik alapító alkotása.

Peli_Szuletes_panno_reszlet_foto_Keppel_Akos-111252.jpg

Péli Tamás: Születés (részlet) (Fotó/Forrás: Keppel Ákos, BTM Vármúzeum )

A kiállítás kurátorai: György Eszter történész, Szász Anna Lujza szociológus és Szűcs Teri irodalomtörténész, kritikus

A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum és az OFF-Biennále Budapest együttműködésében jött létre; a kiállítás része az OFF-Biennálé és az ERIAC (European Roma Institute for Arts and Culture) RomaMoMA-programjának.

Szakértők: Bak Árpád, Bernáth Gábor, Bogdán Mária, Csikós Marina, Daróczi Ágnes, Fedorkó Boglárka, Junghaus Tímea, Kalla Éva, Káli-Horváth Kálmán, Kovács Éva, Kőszegi Edit, Molnár István Gábor, Petrik Tímea, Raatzsch Jenő André, Révész Emese, Rézműves Melinda, Róka Enikő, Suha Nikolett, Szuhay Péter

Installáció: Kaszás Tamás képzőművész / Restaurátor: Springer Ferenc (BTM)

Támogatók: Az Európai Unió Kreatív Európa Programja, Budapest Főváros, Goethe Intézet I Partnerek: ERIAC (Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet)

KÖZÖSEN KIHORDANI. Péli Tamás: Születés
Időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumban
Megtekinthető: 2021. június 9. – szeptember 26.

Fejléckép: Péli Tamás: Születés (részlet) / Fotó: Keppel Ákos, BTM Vármúzeum 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Pilinszky csendje - Juhász Anna a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastjának legújabb része. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Juhász Anna, irodalmár.
Vizuál

A nagy Gambrinus-nyomozás – 10 érdekesség az újjászületett biedermeier portréról

Hogyan vészelte át az elmúlt évszázadokat, és ki volt az alkotója annak a 19. századi festménynek, amely a sörkészítők patrónusát, Gambrinus királyt ábrázolja? A különleges alkotás is látható lesz június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján a Dreher Sörmúzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Jancsó-filmek a Balaton-felvidék vonzásában - Jancsó 100

1968 után a filmesek számára is szűkültek a szabadság magánkörei, a menekülő útvonalak egyike pedig a Balaton-felvidékre vezetett. A pannon táj lankái több Jancsó-film helyszínéül is szolgáltak, a Fényes szelek, az Égi bárány, vagy éppen a Szörnyek évadja már ebben a környezetben játszódik.
Vizuál hír

Mészáros Márta restaurált klasszikusa Cannes-ban

Meghívást kapott a legnagyobb presztízsű filmfesztivál felújított alkotásokat bemutató Cannes Classics válogatásába, Mészáros Márta a Napló gyermekeimnek című alkotása. Az 1984-ben bemutatott filmben saját fiatalkorát dolgozta fel a filmrendező, mellyel kiérdemelte a cannes-i zsűri nagydíját is.
Vizuál magazin

A nagy Gambrinus-nyomozás – 10 érdekesség az újjászületett biedermeier portréról

Hogyan vészelte át az elmúlt évszázadokat, és ki volt az alkotója annak a 19. századi festménynek, amely a sörkészítők patrónusát, Gambrinus királyt ábrázolja? A különleges alkotás is látható lesz június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján a Dreher Sörmúzeumban.
Vizuál hír

Együtt lesz látható a koronázási palásttal egy korábban levágott töredéke

A 11. századból származó koronázási palást kisméretű részletét a BÁV centenáriumi aukcióján vásárolta meg a Nemzeti Múzeum 21,25 millió forintért.
Vizuál podcast

Írjuk újra a magyar vígjátékot – Lakos Nóra filmrendező a Fülbemászóban

A Legjobb játékfilm és a Legjobb elsőfilm kategóriában is jelölt a HAB a Magyar Mozgókép-díjra, amit a magyar film új ünnepén, a Magyar Mozgókép Fesztiválon adnak át. Lakos Nóra rendezővel a minőségi vígjátékokról, az irodalmi adaptációkról és a fesztivál gyerekprogramjairól beszélgettünk.