Az indoklás szerint a 2012-ben megnyílt múzeum "minden további nélkül a 20. század második felének isztambuli hétköznapjait dokumentáló történeti múzeumnak tekinthető, ugyanakkor az író azonos című képzelt szerelmi történetének önálló, tárgyiasult változata". Az ártatlanság múzeuma kicsi és személyes, helyi és fenntartható modellje az új múzeumi koncepcióknak, innovatív, új gondolkodási modelleket ösztönöz a múzeumi szférában - áll az indoklásban.

A múzeumnak nevet adó, 2008-ban kiadott (magyarul 2010-ben megjelent) regény egy üzletemberről szól, aki éveken át megszállottan gyűjti a szeretett nőhöz kapcsolódó tárgyakat. Pamuk az isztambuli Beyoglu negyedben valódi múzeumot hozott létre a regényben szereplő tárgyaknak, amelyeket maga gyűjtött össze. A történet - és a hozzá kapcsolódó tárgyi gyűjtemény - korhű képet fest az 1970-es évek modernizálódó, de még nem teljesen nyugatias török társadalmáról és az isztambuli mindennapokról.

Az intézmény honlapján olvasható tájékoztatás szerint "a múzeum a könyv elolvasása nélkül is élvezhető, miként a könyv is élvezhető a múzeum megtekintése nélkül". A múzeumnak helyet adó házat az író maga vásárolta és német építészek segítségével alakította át, alapítványok támogatásával. Orhan Pamuk az első török íróként nyerte el 2006-ban az irodalmi Nobel-díjat.

Az Európa Tanács égisze alatt működő Európai Múzeumi Fórum egy Nagy-Britanniában bejegyzett nonprofit szervezet, amelynek célja a múzeumi újítások és a tapasztalatcsere ösztönzése. Az Év Európai Múzeuma díjjal járó vándortrófeát, Henry Moore A tojás című alkotását egy évig teheti közszemlére saját kiállításán az elismerést elnyert intézmény.